Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Szabó László: Az oldalszivárgás hatása a felületi öntözések normáira

Szabó L.: Oldalszivárgás vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 335 várgás és az eredmények erős szóródása miatt öntözési adatokat szolgáltató szivárgási kísérleteknél közvetlenül nem használható. A kettős leszúróhengerű készülék alatti és az ennél nagyobb szivárgási felületek átlagos adatai kísérletünk szerint már sokkal jobban megközelítik a 100 m

2-alapterületű felület szivárgási értékeit. Véleményünk szerint nagyobb számú kísérletsorozat esetében az előző eltérések még szembeszökőbbek lennének. W [mm] 2 10' 9 B 7 .6 5 JELM, B fff » o 50 o 4 * ÚGYARÁZ jszerü i ttös j "50cm-ss 4 m-es 10 m-e* Á) úntz és f készü, keret Lamé éh fí

1> k... S 1 siX M I > ^ ^ A <0Ó

V 7 8 9 10

1 t [óra] 9. ábra A 8. ábra igazolja azt a feltevésünket, hogy a kis szivárgási felületeknél az oldalszivárgás jelensége és az adatok szóródása meg nem engedhető mértékben torzítja, növeli a keresett függőleges irányú szivárgás értékeit. Mivel a 16 m

2 és 100 m

2 alapterületű szivárgási felületek értékei már közelfekvőek, valószínű, hogy a 100 m- alapterületnél nagyobb felületek esetében az oldalszivárgás torzító hatása már elhanyagolható. Az előző értékelések a szivárgási felület feletti 10 cm-es vízoszlop esetére vonatkoznak. 6 em-es vízmagassággal végrehajtott kísérletsorozatunkat hasonló módon dolgoztuk ki. Az említett törvényszerűségek jellege ez esetben is kidomborodott, de kisebb számú kísérletünknél a változók esetlegessége, véletlen jellege jobban kiütközött. Ezért a 6 cm-es vízmagasságú szivárgási értékekkel részletesebben nem foglalkozunk. Hogy a 8. ábra görbéiből további következtetéseket is levonhassunk határozzuk meg a görbék egyenletét. Ha a görbék kerek órákhoz tartozó pontjait kettős logaritmikus tengelyrendszerben ábrázoljuk, egyenesekkel jól összeköthető pontsorokat kapunk (9. ábra). Ebből következik, hogy a 8. ábra görbéi parabolák, tehát általános egyenletük : ahol w a felületen átlagosán és a kérdéses időpontig összesen beszivárgott vízmagasság mm-ben, a a talaj nemétől, szemszerkezetétől, hézagtérfogatától, nedvességtartalmától és a növényzettől függő együttható, tehát azonos feltételek esetén állandó. Logaritmikus ábrázolásnál a függőleges tengelyből lemetszett egyenes darab mérőszáma, [mm/óra.] (Számítási adatokból az első óra alatt beszivárgott vízmennyiség). t a kísérlet kezdetétől számított beszivárgási idő [óra], n a talaj nemétől függő hatványkitevő, tehát azonos talajnál állandó (logaritmikus ábrázolásnál a szivárgási egyenes iránytangense). A továbbiakban a különböző nagyságú felületekhez tartozó szivárgási görbék egyenletének állandóit kiegyenlítettük. A kiegyenlítés során a 9. ábra egyeneseinek jellemzőit szemilogaritmikus tengelyrendszerben ábrázoltok (10. ábra). Az aritmetikus függőleges tengelyre az ,,a" és ,,n" egységeit mértük fel a vízszintes tengelyre pedig a nagy értékhalmaz miatt logaritmikusan a szivárgási felületek mérőszámát. Az így kapott ,,a" és ,,n" pontok tekintélyes szóródást mutatnak, ami a talajtani változásokat és csekély számú kísérletünket tekintve nem meglepő. Ennek ellenére a pontok közé határozott iránnyal kiegyenlítő görbét húzhatunk. Ezekről a görbékről leolvasva a kérdé0,01 0.0!. 0,05 0,1 0,2b 0.5 1,0 50 100 F[m

!] 10. ábra W a-t

n [mm], (1) ses nagyságú szivárgási felülethez tartozó ,,a" és ,,n" értékeket, felírhatjuk az adott talajállapothoz és a 10 cm-es víznyomáshoz tartozó általános egyenleteket : w^=o,oi = 42 t°55 W>í- = 0,02 = 40 í

05

5 0,25 = 36 W

F

=16 = 32 <

0'

52 WF=100 = 31 í

06

2 Az előző egyenletek felhasználásával számított szivárgási parabolákat a 11. ábra tünteti fel. A mért szivárgási adatok (3. tábl.) és a 11. ábráról leolvasható szivárgási értékek közti eltérés jóval kisebb, mint az azonos körülmények között ismételten végrehajtott szivárgási kísérletsorozatok