Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Szabó László: Az oldalszivárgás hatása a felületi öntözések normáira

Szabó L.: Oldalszivárgás vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 331 adagokban történt. (4. kép.) Ezeknél természetesen az igényelt 10 cm-es vízmagasság elérése hosszabb időt vett igénybe. A 4 X 4 méteres, a 10 X 10 méteres és a 20 X 20 méteres kísérleti terek feltöltésénél a víz adagolási helyén már a kísérlet kezdetén nagyobbmértékű eróziót, kiüregelődést tapasztaltunk. Ennek megakadályozására a feltöltés helyénél kb. 1 m

2 felületet zsákkal fedtünk be, mely a talaj kimosást valóban megakadályozta. A feltöltés megkönnyítésére az első tapasztalatok után deszkából ,,V" alakúra összeszegezett vályúkat állítottunk be, melyek segítségével a feltöltés vesztett út nélkül, az ideiglenes csatornában állva egy helyből történhetett. A vályúk egy pontra, a zsákborítással ellátott felületre szállították a vizet (5. kép). A vederrel történő vízadagolás a 4 X 4 méteres és a 10x10 méteres szivárgási felületek elárasztásához megfelelőnek bizonyult, de a 20 X 20 méteres földkeret feltöltése a rendelkezésünkre álló rövid megfigyelési idő alatt így nem sikerült. A jövőben hasonló kísérletnél célszerű lenne szivornyás feltöltés alkalmazása bukókkal. Hogy az elpárolgó és a talajba szivárgó vízmennyiségeket szétválaszthassuk Wild-íéle készülékkel mértük a párolgást és maximum—minimum hőmérővel a hőmérsékletet is. A Wild-féle készülék száraz területre helyezve tulajdonképen a levegő párologtatóképességct méri és nem a tényleges párolgást. Az eltérés oka az, hogy a nagyobb víztükör felett a levegő mindig párateltebb mint a szaraz felületek lelett, továbbá a mélylékvésű víztükrök felett viszonylag mozdulatlanabb légrétegek fekszenek, mint a készülék magasságában, azaz a tányér felett. Ezért a készüléket a nagy vízfelületek közvetlen közelében úgy helyeztük el, hogy annak mérősíkja a víztükörrel azonos magasságban legyen. Ez a megoldás sem tökéletes, mert a készülék vörösréz tányérja a napon hamar átmelegszik és a benne lévő víz párolgása nagyobb mértékű, mint a nagy tömegű és így nehezebben felmelegedő vízfelületeké. Mivel az összehasonlító szivárgási kísérletsorozatunk nyári öntözési kísérleteinknek csak egy, nem is súlyponti része volt, kísérleti tervünket időhiány miatt nem tudtuk teljesen betartani. Ezért a 10 cm-es vízmagasságnál a 10 X 10 méteres földkerettel kísérletünket csak kétszer hajtottuk végre. 6 cm-es vízmagasság mellet pedig kísérletsorozatunkat csak egy alkalommal ismételtük. Kísérleti eredményeink feldolgozása Kísérleteink jegyzőkönyvi adatait először összehasonlító táblázatokba foglaltuk. Ilyen táblázatos úton számítottuk ki az egyes kísérleti eszközök útján a talajba szivárgott átlagos vízmagasságokat is. A kettős leszúróhengerű készüléknél külön figyeltük meg a külső és belső hengerek vízfogyasztását. A 3. táblázat adatai szerint kimutatható, hogy az egyszerű hengerű készülék vízfogyasztása kisebb, mint a kettős hengerű készüléknél a vele azonos alapterületű külső henger vízfogyasztása, de nagyobb, mint a főként csak függőleges irányú szivárgást tápláló belső henger vízfogyasztása. Már ez egymagában is bizonyítja, hogy az egyes hengerű készülék adatai, mivel a kis szivárgási felület miatt az oldalszivárgása igen tekintélyes, öntözési kísérleteknél közvetlenül nem alkalmazhatók. Az egyszerű és kettős leszúróhengerű készülékek szivárgási adatainak összehasonlításával részletesebben másik tanulmányban szeretnénk foglalkozni, ezért a kettőshengerű készüléknél csak a külső és belső henger vízfogyasztásának átlagos összegét számítottuk ki. A különböző alapterületű szivárgási felületek átlagos vízemésztését félóránkénti adatokkal a 3. táblázat tartalmazza. A 10 cm-es állandó vízmagasság tartása mellett 3. táblázat Müntz—-.Líiiné-készülék iíO v 50 ldö _ 4x4 m-es keret 11> x 10 m-es keret egyszerű kettős keret keret 0,01 m

2 0,02 m0,25 m16,0 m

2 100 móra perc 1 2 1 | 2 1 2 1 2 3 1 2 3 p + w w p + w w p + w w p + w p + w w p + w p -f w w 0 30 33 35 23 23 28 v29 1 00 45 45 32 32 37 38 30 56 57 38 37 45 46 — —. 2 00 63 64 53 51 52 53 104. 103 43 71 63 40 30 71 72 59 56 58 60 113 113 53 81 71 48 3 00 78 79 70 67 63 66 121 120 60 90 78 55 30 86 88 72 69 69 71 127 127 67 98 84 61 4 00 91 92 81 77 73 76 131 130 70 105 89 66 30 99 101 88 84 78 81 136 135 75 111 93 70 5 00 101 103 90 86 82 86 139 138 78 1 16 97 74 30 107 110 96 91 88 93 142 141 81 121 99 76 6 00 112 115 107 102 90 95 144 143 83 125 102 79 30 115 119 113 108 94 99 147 147 87 129 104 81 7 00 120 123 116 110 97 103 149 148 88 133 106 83