Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Hidrológiai hírek

276 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Szigyártó Z.: Időben változó csapadékintenzitás sága tehát osupán a maximumot szolgáltató időköz alatt leesett csapadék magaéságtól függ, s független az ezen belüli intenzitásváltozásoktól. b) A vízhozam-maximum még a csapadékhullás T időtartama alatt jelentkezik. Ezen belül a maximum jelentkezési időpontja és tartóssága a csapadékintenzitás időbeli változásától függ. A t = T és t = T időpontok által határolt zárt időközben azonban a vízhozam felveszi maximális értékét. Bizonyítás Tételünk első fele különösebb bizonyításra nem szorul. Második állításunk indokolására viszont csak azt kell belátnunk, hogy a vízhozam-maximum jelentkezési időpontja nem kerülhet az összegyülekezési jelenség időtartamának t = T utáni utolsó, r nagyságú, alulról n^ilt időközébe, s hogy az első r-nagyságú időben fellépő maximális vízhozam megegyezik az időköz végén lévő vízhozammal. Az utolsó r időközben ugyanis az 1. tétel és a (3) feltevés értelmében a vízhozam csökken, vagy legfeljebb állandó. Az itt lévő szélső érték tehát megegyezik a T időpontban fellépő vízhozamértékkel. Ha tehát esetleg a maximum az utolsó T időközben fel is lép, akkor is a vízhozam nagysága legalább már az eső végén, a t = T időpontban maximum kell, hogy legyen, tételünknek megfelelően. Ha viszont még azt is meggondoljuk, hogy az első r időközben 1. tételünk és a (3) feltevés értelmében a vízhozam nő, vagy legfeljebb állandó, tehát az itt fellépő maximális érték megegyezik a t = T időpontbeli vízhozammal, akkor máris beláttuk azt, hogy ha a maximum a két szélső r nagyságú időköz valamelyikében lép fel, akkor fel kell hogy lépjen a í = r és f = T időpontok által határolt zárt időközben is. így tehát tételünknek ez a része is bizonyított. Az időben változó és az átlagos csapadékintenzitás alapján számítható vízhozam maximumok közötti eltérés A 2. és 3. tételünk alapján befejezésül a következő választ adhatjuk a bevezetésben felvetett • kérdésre : Ha az (1), (2), (3) és (4) feltételek teljesednek, akkor a vízhozam-maximum meghatározásánál azokon a területeken, melyek lefolyási ideje kisebb a csapadékhullás idejénél vagy egyenlő azzal, azáltal (r— T), hogy az esőt a tényleges, változó intenzitása helyett átlagos intenzitásával vesszük figyelembe, semmi hibát sem követünk el. A T idő alatt leesett csapadékösszeg ugyanis mind a két esetben azonos. A T<T lefolyási idejű területeknél ezzel szemben az átlagos intenzitás módszere a tényleges maximumnál minden körülmények között kisebb értéket ad. Az elkövetett hiba nagysága függ az eső időtartamától és a tényleges intenzitás időbeli változásától. IRODALOM Korhely József : Az árvizekről. Vízügyi Közieménvek. 1915. I. o. Németh Endre : A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai. Bp., 1942. A Mérnöki Továbbképző Int. kiadványa. I. kötet, 5. füzet, 25. oldal. HIDROLÓGIAI HÍREK Özd ivóvízellátásának régen vajúdó kérdése még ebben az évben megoldódik a Sajó balparton telepített vízműből a Bánréve és Putnok között elhelyezkedő új-pleisztocén terraszba telepített 10 m mélységű nagyátmérőjű kutakból. A létesítés feltételeinek megállapítására vonatkozó kutatást az FTI végezte el. Az így beszerzett alapadatokból a Mélyépterv készítette el a terveket és a kivitelezést a 34. sz. Tröszt végzi. A vízmű egyelőre még provisoriumként fog működni, mert megvizsgálandó még a bővítés további lehetősége is. 'A vízműtelepítést megelőző 3 és fél hónapig tartó próbaszivattyúzás alkalmával érdekes kísérletek folytak a víz minőségének vegyi változásaival, és a különböző vízállások alakulásával kapcsolatban, melyeknek célja a víz eredetének és az utánpótlás irányának meghatározása volt. A tartós próbaszivattyúzás alkalmával ugyancsak kísérletek folytak a vízáteresztőképességi tényező esés függvényében való változásaival kapcsolatban. Ezek a kísérletek a provisorium 1—2 éves működése folyamán tovább folytatódnak és a végeredmények kiértékelése után válik aktuálissá a vízmű végleges kialakítása. Ózd ivóvízellátása a kutatások megindulása idején igen nehéz és fontos kérdés volt. Ezért a kutatások a Sajó balparti területen kívül a Szalajka-völgyben is megindultak az Alsó- és Felső-Szalajka források feltárásával. A forrás feltárások jelenleg döntő stádiumban vannak, mert a Felső-Szalajka-i 100 m hosszú kutatótáró olyan repedésjáratokat nyitott meg, amelyekben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az egységes forrásjárat már csak rövid távolságban elérhető. A tervek szerint a jelenlegi 12 m-es forrásküszöbsülylyesztés egy szifon beépítésével még fokozható és így kiegyenlítettebb vízkivételre lehet számítani. A végleges bekapcsolás előtt kétéves észlelési periódus alatt kapott eredmények fogják eldönteni a műszaki megoldást. Az Országos Természetvédelmi Tanács szempontjait a tervező és a kivitelt irányító Földmérő és Talajvizsgáló Iroda mindig elsőrendű fontossággal kezelte és számos alkalommal a legmesszebbmenő támogatását élvezte ezen szerv részéről. Az Alsó-Szalajka forrásfeltárása jelenleg 50%-ig készült el. Az elvi szempontok ugyanazok, mint a Felső-Szalajkánál, azzal a megszorítással, hogy a Szikla-forrás a végső kialakításnál üzemeltetés ellenére is fenntartható legyen. Második megszorítás az, hogy meg kell őrizni a halgazdaság és az erdészet vízigényét. B. J.