Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Karádi Gábor: Nem permanens szivárgás áteresztő talajból épített töltéstestekben
272 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Karádi G.: Nem permanens szivárgás töltéstestekben ez az egyenlet a következő alakban írható fel : (4) k dt dx V dx ) Ez az összefüggés Boussinesq térbeli mozgásra felírt egyenletének [3] síkáramlásra vonatkoztatott egyszerűsített alakja. A (4) parciális differenciálegyenletet oly módon oldjuk meg, hogy bevezetjük az új s független változót, mely az 9H _ áH_ 9s dx ds dx n ~2kt AH ds ' d dx dH d "dT d H ds' 'dx n d 8s dt 2 kt ds _s dH 2 t dt ds dt 2t ds helyettesítések alkalmazásával. Tehát: n s d H k 21 ds 2 kt ds n d H A műveleteket elvégezve és 2 kt n ~2kt ds s —r— = 0 ds ds vei osztva (5) vizsgált teljes differenciálegyenletet kapjuk. A esetben (5) megoldását a H t= 0 = 0 (0 < x < oo) H x =o =#<) (0 < t < oo) H x =i = 0 kerületi feltételek mellett kell megkapnunk. Ezt a partikuláris megoldást Polurabinova Kocsina [4] tárgyalja csatornákból történő elszivárgás vizsgálatával kapcsolatosan. Számításainak eredményeképpen a 3. ábrán felrajzolt görbét kapta, amely a H/H 0 és s/| H 0 értékek közti össze0,5 ÍW 0 függést adja meg. A görbe ismeretében tetszőleges t időponthoz megszerkeszthetjük a szivárgási görbét. Az ábrán látható, hogy a görbe az s/\'H 0 = = 1,143 helyen metszi az abszcisszatengelyt, vagyis ez a hely felel meg az adott t, időponthoz, tartozó depressziós görbe legtávolabbi pontjának. 2 kt kapcsolatban van az x és t változókkal. Ekkor természetesen feltételezzük, hogy H = H (s). A (4) egyenletet az s független változó segítségével teljes differenciálegyenletté alakítjuk át a 4. ábra ahol a vízzáró réteget metszi (4. ábra). így tehát a szivárgási nyelv előrehaladása és a í idő közti összefüggés (s megfelelő kifejezését helyettesítve) : l = 1,61 'ktHo (6); 2. Nem permanens szivárgás vizsgálata a permanens állapotok összegezése útján* Vizsgáljuk meg a 4. ábrán felrajzolt függőleges rézsíijű gáttestben kialakuló nem permanens szivárgást. Tételezzük fel, hogy a t = t 1 időpontban a mozgás hirtelen permanens lesz. A gát testében ekkor V = n j Húx (7> térfogatú víz van (n a hatékony hézagtérfogat)Mivel feltevésünk szerint az adott pillanatban permanens állapot uralkodik, érvényes Dwpuit képlete : Hl-H^-^-x, (8) ahol q a gáttest 1 fm szélességű sávján átáramló vízhozam. Ebből a képletből meghatározhatjuk a depressziós görbe x helyen kialakuló H magasságát : H = HlEzt a kifejezést (")-be helyettesítve : i V = = 71 J Hl -x da;. *Eriől a módszerről részletes tájékoztatót ad: Aravin ós Numerov munkája [5],
