Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A tájegységek kérdése a hazai mélységi és karsztvízfeltárási lehetőségek szempontjából

266 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—Ti. sz. Bulicsek—Lessenyei: Ipari szennyvizek tisztítása 3. táblázat Az élelmiszeriparban használt tisztítási módszerek A tisztítás módja I p a r á g a k A tisztítás módja Cukorgyártás Nagyipari szeszgyárak Mezőgazdasági szeszgyárak Keményítőgyárak Élesztőgyárak M -cS a 15 £ o 'A hH X 03 ">> faO > ® M .2 CC o3 bC í> u K o "ö Gyümölcs- és főzelékkonzerv S s 'x s 50 Tejüzemek Malátagyárak Sörgyárak Étkezési zsírokat előállitó gyárak Csokoládé és édesipari gyárak Szűrök, rácsok, aprítógépek, komminutorok + — + + — • + 1 T 4+ 4444+ —Homokfogók -L — + + — + 4— + 4+ — — -— — Zsírfogók — — — — + + ' + — 44— — 44Levegőzős + — — + + + 44+ + + 4+ + Kiegyenlítő medence + — — — + — — — + + 4— — 4Ülepítő berendezés + — + + — + 4+ + 4444+ + Kémiai ti'sztítás + + + + + + 44+ 4— 44+ Biokémiai tisztítás + + + + + + + 4+ 4+ 44+ Semlegesítés + + + 4Iszapelevenítés — + — —• + + + + + 4+ 444X Csepegtetőtest 4— — + + 444+ 4+ 4+ + Bioaktiváló berendezés 4— — + + 444+ + 44+ + Utóülepítő berendezés + — — + 4+ 44+ 4+ 4+ Bepárló-berendezés — .— + — — — 44— — — Öntözés + 4+ + + + 44444+ 4+ 4Tárolás tavakban ' + + — + + + 44+ + + + 444Dr. Jónás eljárása + — — + — — — — + — 4— — Dr. Pavlas eljárása + + Dr. Pytlik eljárása + — — + + + + + + + 444+ + Segregació + + + + + + + 44+ -j— + 44Vízforgatás + 4+ + + Deponálás + + + + + 44+ + 44+ 444Hígítás + + + + + 44444-L 444+ Centrifuga — — — —' — — — — — + — — — — Tszapszárítóágy + + + + — 4+ + 44+ '44+ + Klórozás — — — — 4+ — 4— — — — Fertőtlenítés — — — — + 4— 4— 4— — Kiszivárogtatás + + + + + + 44+ + + 444Wintzel—Lauritzon eljárás + Hűtés + — •— + — — — — — — — — — Rothasztás 44+ — 4+ 4X + 4— — + + 444+ 4+ 44+ 4Szakaszos homokszűrés — — — + + + 4+ + i T T + + 4+ lék. A víz oxigén-fogyasztása a berendezésben átlagosan 17, a biokémiai oxigénigény 20 százaliékkal csökken. Ez a kisméretű berendezés tehát jó hatásfokot mutat és egyenletes terhelés, valamint jó kezelés mellett megbízható szennyvíztisztítást végez. A mezőgazdasági szesz- és keményítőgyárak általában csak ülepítéssel és helyenként rétöntözéssel tisztítják szennyvizeiket, újabban a Záborna-tféle eljárást vezetik be. Keményítőgvárak dr. Jónás módszerét fogják minden valószínűség szerint felhasználni. A vágóhidak újabb időkben egyre inkább rátérnek a szennyvíz biológiai tisztítására iszapelevenítéssel, vagy a csepegtetőtestes eljárással. Egy ilyen korszerű berendezés képét a 8. ábra mutatja. Ez a, már megépített berendezés a következő alapadatok szerint lett tervezve: vízfogyasztás egy nagy állat vágásánál 500 1, kis állatnál 200 1, napi átlagos vágás 60 nagy állat és 80 kis állat, maximálisan 100—150 db; ennek alapján adódott az átlagosan 46, maximálisan 80 m

3/nap vízmennyiség. A vágóhídi szennyvizek tekintélyes mennyiségben tartalmaznak zsírt, fehérjéket, szerves iszapot és nagy oxigénfogyasztást mutatnak. A megépített vágóhídi szennyvíztisztító' berendezés részei: Egy 60 cm szélességű rácsakna. A rácsközök 20 mm-esek. A rácsot kézzel tisztítják, a felfogott uszadékot 13X10 cm. méretű vályúban leosurgatják és különleges kosárban eltávolítják. Az 1 m széles homokfogó után a szennyvíz a 8 m

3 térfogatú levegőztetett zsírfogóba kerül. Átfolyási idő