Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Jaroslav Buliček–dr. Lesenyei József: Az ipari szennyvizek tisztítása Csehszlovákiában

262 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—Ti. sz. Bulicsek—Lessenyei: Ipari szennyvizek tisztítása (deszulfovi'brio) redukálják a szulfátokat. A megfelelően előkészített baktériuimtenyészet­tel a szennyvizet két lépcsőben bontják meg, éspedig egy nagyüzemi kísérletben 5 darab, összesen 520 m 3-es betonkamrában a lebomlás nagyrészt 'bekövetkezik, majd a 3 darab, ösz­szesen 313 m 3 térfogatú további betonkamrá­ban vas hozzáadásával biokatalitikus lebom­lást szenved. Az eljárás 20—35° C között 40— 60 óra alatt lejátszódik. A redukált kén kémhidrogén gáz alakjá­ban eltávozik és a kén kinyerhető. A kénhid­rogén eltávolítása után a gáz magas metán­tartalma miatt jól értékesíthető. A kierjedt szennyvizet mésszel derítik, ülepítik, bioló­giailag megtisztítják és ilyen állapotban már a recipiensbe vezethető. A nyert iszap jó mű­trágya. Az ismertetett módszer jól bevált nagy­üzemben is és valószínűles alkalmazható más szulfit- és szulfáttartalmú szennyvizek keze­lésénél. Az elért számszerű eredmények: a szer­vesanyag 40—65, a szulfátok 95—99, a szul­fátként 65—95, a ibetain-nitrogén 40—100, az összes nitrogén 40 százaléka bomlott meg. 5. A Zaborná-rendszerű szennyvíztisztí­tási mód (az eljárás Zaborná község keményí­tőgyárától vette nevét) a keményítőgyárak szennyvizeinek megtisztítására szolgál. Csehszlovákiában a keményítőt nagyrészt burgonyából készítik. A burgonyakeményítő gyártásánál igen koncentrált gyümölcsvíz ál 1'elő, melynek BOIs-értéke eléri a 20 000 mg Og/'l-t is. Az eddig így veszendőbe ment szervesanyag felhasználásának gondolatából származott az új eljárás, melynél a keményí­tőgyártást kombinálják szeszgyártással. Az egész gyártásmenet a 3. ábria alapjául következőképpen foglalható össze: mosás (3) után a burgonyát reszelik (4), a nyert keményítőpépet igen kis hígítás mellett előszűrőn vezetik át. Az. előszűrőről elfolyó nagykoncentrációjú gyümölcsvíz a szeszgyári gyüjtőtartályba (13) folyik. A nyers keményítőtej a rázószitán (6) szét­választható. A rostanyag, mely még kemé­nyítőt tartalmaz, a gyiijtőtartályba keni! (13). A mái 1 szűrt nyerskeményítőtej a centrifugába (7) jut. Az itt fellépő mosóvíz a csatornába (14) kerül és elfolyik. A már centrifugált keményítő a 'mosóberendezés­ben (8) szétválik a jóminőségű, további centrifugál ássál (11) és szárítással (10) fel­dolgozandó keményítőre, továbbá a nyers­keményítőre, mely erősen szennyezve van. Ez utóbbi a gyiijtőtartályba kerül és a szeszgyárba jut. A szeszgyárba érkezik a gyüjtőtartály­ból (13) ezek szerint az alig felhígított gyiimölcsvíz, a rostosrész és a szennyezett nyerskeményítő. Ezeket alaposan összekeve­rik, előmelegítik, gőzölik, cukrosítják, hűtik, erjesztik és desztillálják. Ilyen módon a szesz mellett értékes moslékot nyernek, mely takarmányozásra kiválóan felhasználható. Egy ilyen keményítő-szesz kombinátban szennyvíz egyáltalában nem áll elő, igen gazdaságos, mert a nyersanyagot teljesen feldolgozza és csak elsőrendű minőségű keményítőt termel. Ez az eljárás jó példája annak, hogy a gyártási technológia megfelelő átálakításával a szennyvízkérdés tökéletesen megoldható, amellett, hogy a nyersanyagot a népgazda­ság szempontjából teljesen kihasználjuk. 1. táblázat 1 tonna burgonyából lesz teljes száraz keményítő szesz moslék ő ••C .—; W szennyvíz ifl h-t O Szárazanyag szerves szárazanyag kg 1 hl kg m 3 kg 2 kg kg Átlagos keményítőgyár 153 — — 400 22,8 '41,6 493,0 136,6 Keményítő-szeszgyár, kombinát . 135 25,5 14 8,6 5,5 48.4 14,3 A kombinát révén szennvezés csök­kenés — — — — 14,2 40,6 144,6 122,3 A csökkenés százalékban — — — — 62,0 80,0 75,0 89,0 6. Dr. Klemmt eljárása (esehszlováík sza­badalom Nr. 80488) a papírcellulóz, papír­lemez-gyártásnál iés faköszörület előállításá­nál fellépő szennyvizek tisztítása a „Joston" készülékben. (L. 4. ábra.) A készülék lényegileg kúpos ülepítőbe­rendézésből áll. A szenny víz-hozzá föl y ás középen történik. Itt egy csillapítóihenger ke­rül beépítésre (1). A kúpos ülepítőtér falai igen meredekek. Hajlásszögük 60°-nál nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents