Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Dr. Sarló Károly: Félmikró-eljárás ivó- és ásványvizek SO4-ion tartalmának káliumpalmitátos meghatározására igen sok NO3 és Na-ion mellett
25Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Sarló K.: Ivó- és ásványvizek SCU-ion tartam, meghatározása amit a folyadék gyenge és maradandó rózsaszíne fog jelezni. Ha túlmentünk volna, egy-két csepp híg sósavval visszaállítjuk a gyenge színt. A lombikot, kihűlése után ledugaszoljuk, tartalmát 2—3 nap elteltével (esetleg szűrni kell) 1 lit. mérőlombikba öntjük át és n-propilalkohollal a jelig töltjük. A faktor megállapítását, — az egyes meghatározások alkalmával fennálló körülmények, ú. m. térfogat, koncentráció stb. lehetőségig menő figyelembevételével,— a következőképpen végezzük : 25 ml szénsavmentes deszt. vizet tartalmazó 50 ml-es Erlenmeyer-lombikba — a S0 4-ion lecsapásakor használt bürettából a már leírt módon — pontosan 4—5 ml n/20 BaCl 2-2H 20-ot és a 10%-os NaCl oldatból 1 ml-t, azaz 100 mg-ot folyatunk. 7 csepp 2%-os alk. fenolftaleinnel indikáljuk és egy csepp 1/10 n NaOH-dal meglúgosítjuk. Bedugaszolva összeelegyítjük és két percre félreállítjuk, majd a rózsaszínt n/40 HCl-val lassan és óvatosan eltüntetve, a BaCl 2 mennyiségét — a már közölt módon — n/20 káliumpalmitáttal visszamérjük. Ez a titrálás legfeljebb két cseppnyi hibával már jól elvégezhető, ami — az általam használt bürettán — 0,025 ml n/20 káliumpalmitátnak, illetve 0,06 mg S0 4-iontartalomnak felel meg. Mind a faktor megállapítására, mind az egyes meghatározások elvégzésére a nappali szórt fény a legalkalmasabb, szükség esetén azonban a kékfényű villanylámpát is jól használhatjuk. Ilyen érzékenységgel és a már leírt módon dolgozva, az 1%-os pontosság eléréséhez tehát — a 100 X 0,06, azaz a legalább 6 mg S0 4-iont tartalmazó oldatnak — a visszamérendő n/20 BaCl 2 fölöslegéből legalább 2,5 ml-t kell tartalmaznia. A kevés S0 4-ion mellett nagyon sok Na- és N0 3-iont tartalmazó vizek vizsgálati eredményeinek ismertetése előtt a meghatározások elérhető pontosságáról, illetve ennek számos nehézségéről is szólnom kell. Winkler (5), Schulek és Boldizsár (6), Schulek és Szeghő (7), Pais (8), Erdey ésPaulik (9) idevágó dolgozataiból tudjuk, hogy gravimetriás úton a legpontosabb eredményeket akkor kapjuk, ha a BaCl 2-dal történő leválasztást csak H- és S0 4ionokat tartalmazó közegben végezzük. Idegen ionok, — főleg a Ca-, Na-, K-, NH 4- és a N0 3, továbbá a bennünket most közelebbről nem érdeklő C 20 4- és P0 4-ionok — nagyobb, néhány gr/100 ml-nyi mennyisége okoz zavaró hatást és pedig : a kationok csökkentik, az anionok növelik a BaS0 4 csapadék súlyát. A leválás tehát ilyen körülmények közt korántsem quantitatív, nem egyértelmű és a BaS0 4 képletének sem megfelelő. Beigazolódott ugyanis, hogy különféle okklúziós, adszorpciós, továbbá komplex-kémiai folyamatok játszanak itt szerepet, ahol a hőfok, a koncentráció-viszonyok, a pH, a csapadék oldódása stb., stb. ugyancsak éreztetik hatásukat. A fogyatékosságok csökkentésére először Winkler Lajos ajánlotta, hogy a lecsapás Caionmentes közegben történjék, mert — kísérletei szerint — ennek jelenléte a csapadék súlyának 10—15%-os veszteségét okozta pl. olyan vizekben, amelyeknek Ca-okozta keménysége 6—15 német keménységi fokot tett ki. Javítószámokat vezetett be, hogy minél pontosabb eredményekhez juthasson. A félmikro térfogatos meghatározásnál éppen ezért kell a káliumpalmitáttal csapadékot képező összes kationokat a lehetőség határáig kiküszöbölni az oldatból. Ezért végezzük a lágyítást 70—75 C°-on a csak lazán ledugaszolt 100 ml-es Erlenmeyer lombikban. Ennyi víz elektromos főzőlapon 6 perc alatt éri el ezt a hőfokot és a vízveszteség mindössze 70 mg; visszacsepegő hűtő alkalmazása tehát fölösleges. Nem veszélyezteti a pontosságot a szilárd NaOH oldódása sem, mert pl. 3 pasztilla 100 ml vízben mérhető térfogatnövekedést még nem okoz. A csapadék leválasztását extrém híg oldatban (4—8 mg S0 4-ion 30—35 ml folyadékban) és gyengén lúgos közegben (pH értéke 7,5 körül), tehát olyan viszonyok közt végzem, amelyek a BaS0 4 leválására igen kedvezőek. Ezért bízvást eltekinthettem a forrás közben való lecsapástól. A lágyítás során képződő karbonátokból és hidroxidokból a n HCl-val való elbontás után amúgy is több-kevesebb NaCl keletkezik; a káliumpalmitát titerének megállapítását tehát azért végzem 100 mg NaCl hozzáadása mellett, hogy a lehetőségig azonos munkaviszonyokat itt is betartsam. Itt említem meg — és ugyancsak a pontosság érdekében — azt a ritkán előforduló esetet, amikor a visszatitrálásnál 2,5 ml-nél kevesebb káliumpalmitát fogy. Ilyenkor a különbséget n/20 BaCl 2-dal 4—5 ml-re pótoljuk és csak ezután fejezzük be a visszamérést. Köztudomású, hogy a káliumpalmitáttal történő pontos keménységmeghatározásnak egyik előfeltétele, hogy az e célra elfogyott ml-ek száma sem túl kevés, sem pedig túl sok ne legyen ; más szavakkal: a víz sem túlságosan lágy, sem pedig nagyon kemény nem lehet. Határérték 3, illetve 10 mln/lOkál. palmitát/100 ml víz. A félmikro szulfátmeghatározásnál végeredményében a Ba-okozta keménységet határozzuk meg, az előbb említett megállapítás tehát most is érvényes. Ezért kell a pontosság érdekében a visszatitráláskor bizonyos minimális, legalább 4—5 ml n/20 BaCl 2 fölöslegünknek lennie. Tudvalévően a kál. palmitát hidrolízisét, azaz kellő mennyiségű OHion termelését nagy mértékben befolyásolják a titrálandó oldat különböző ionjainak minőségi és mennyiségi viszonyai, — az ú. n. sóhibák, amelyek a fenolftalein színátcsapására is befolyást gyakorolnak. Ha ugyanis a reakcióközeg koncentrációja kicsi, a kai. palmitát hidrolízise nagyobb, és így az indikátor színe előbb jelenik meg, mint ellenkező esetben. Ilyenkor a hidrolízis visszaszorul és az indikátor színének előidézéséhez több kal.palmitátra lesz szükség, jóllehet a S0 4-ion és a fenolftalein mennyisége mind a két esetben ugyanannyi volt. Szélsőséges esetektől eltekintve, a vizsgálandó víz alkotórészeinek koncentrációja a lágyítás után is olyan, hogy a kál.-palmitát faktorára számottevő hatást nem gyakorol, mert pl. a NaCl mennyiségét — a helyes lágyítás után is — leg-