Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Fáy Csaba: A vízórák üzemtana

26 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Fáy Cs.: A vízórák üzemtana menyre térek ki, amely a hibagörbét erősen módosíthatja. Míg a dugattyús vízóránál teljesen közömbös a beépítés helye, a kerekes s ezek közt különösen a szárnyas típusú óráknál különösen kell ügyelni arra, hogy az áramképet az órába belépéskor könyök vagy elzárószerv ne zavarja. Egyenlőtlen sebességeloszlás pozitív hibát okoz. A szárnyas vízórát mindig olyan csőbe kell bekötni, ahol a folyadék a szelvényt kitölti, mert a részben kitöltött csőbe épített óra lényegesen több víz átfolyását jelzi. Fontos, hogy a vízszintesen hitelesített vízórát ne építsék be függőleges csőbe (ami sok esetben előfordult!). Ha a vízórát közvetlenül szivattyú-csonkra kötik, az is meghamisítja a mérést. Szivattyúcsonkra egyébként sem célszerű kötni vízórát, mert itt a nagysebességű áramlás miatt nagyobbak az áramlási veszteségek. A vízórákat fel lehet szerelni íróberendezéssel is olymódon, hogy a tengely elfordulást csiga segítségével egyenesmenti elmozdulássá alakítjuk, s ezt rá merőleges irányban elmozgatott papírszalagra rögzítjük. Ilyen műszert általában csak ellenőrzésre használunk. Vízóra kapcsolásokat a méréshatár kiterjesztésére alkalmaznak lényeges áramlási veszteségnövelés nélkül. A vízórákat párhuzamosan és sorba kapcsolják. Mindkét változatnál golyóval tehermentesített visszacsapó szelepet szokás használni. Kisebb 5. - ábra órák párhuzamos kapcsolásánál jó eredményt értek el hidraulikusan tehermentesített szelep alkalmazásával. A párhuzamosan kapcsolt vízórák egymástól függetlenül, két helyen számlálják a vizet, a sorba kapcsolt órák különös előnye, hogy egy számlálóművön összegeződik a vízszállítás. Golyós szelep alkalmazásakor a nagy mennyiséget szárnyas órával, a kis mennyiséget lapátos órával számlálják. A kis órát úgy választják meg, hogy annak felső méréshatára valamivel a nagy óra alsó méréshatára fölé essék. Az órák szokásos kapcsolási vázlatát a 4. ábrán, pontossági görbéjüket az 5. ábrán tüntettem fel. Párhuzamosan kapcsolt golyós szelepes órák úgy működnek, hogy kis vízsebesség esetén a kis óra számlál, majd egy bizonyos nyomáskülönbség (a kis óra áramlási ellenállása) esetén a golyósszelep kinyílik, a golyó átbillen, s így a szelep áramlási ellenállása lecsökken. A lecsökkent ellenállás miatt a kis órán lényegesen kevesebb víz áramlik át (de még az óra alsó méréshatára feletti mennyiség), míg a víz nagy része a Woltmann órán áramlik keresztül. Fontos, hogy a nyitás akkor következzen be, amikor a vízmennyiség nagyobb, mint a Woltmann óra minimális vízmennyisge. A hidraulikusan kiegyensúlyozott szeleppel párhuzamosan kapcsolt órák Siemens-féle megoldása az előzőtől annyiban különbözik, hogy mindkét óra lapátos típusú, ezért a pontosság 4. ábra [m

3/öro] 135 10 2030 40 50 60 70 80 SO 100 110120130140150 [m-yóra] [m

3/óro] i 2 4 1810 15 20 25 30 35 404550