Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Szabó Pál Zoltán: A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme
221f Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Szabó P. Z.: Mecseki karsztvíz hyperthyreosis, ill. Basedow 12,79%-kal szerepel a harmadik helyen. A malignus golyvák előfordulása 2,98%. A golyvaműtéteink késői eredményeinek kiértékelése kapcsán megállapítható, hogy pécsi viszonylatban a már egyszer műtéten átesett és ellenőrző vizsgálaton megjelent betegeknek golyvája 27,5%-ban kiújult. A tettyei területre esett a kiújult golyvásoknak 84,2° Q-a és a tortyogói vízterületre csak 15,8%-a. Ezek a %-os arányszámok érthetők akkor, ha tekintetbe vesszük a régi lakóhely, a tettyei vízterület golyvát okozó viszonyait, ahová a beteg újból visszatért. E kutatásban szükséges a hidrológusok ós geológusok támogató munkája is, akik jobban ismerve a környezeti viszonyokat, lehetővé tehetik a golyvaártalom végleges felfedését. Ahol pedig már megközelítően ismert — így célozva a tettyei, karsztos, golyvát okozó vízre — ott annak lehetőség szerinti kirekesztését, nem pedig kiterjesztését tennék lehetővé, ami a golyva prophylaxisban jelentős szerepet játszana. Wein György Szabó Pál Zoltán előadásában előterjesztett javasiátok sürgős végrehajtására szükség van. Közimsert és számtalan esetben hangoztatott tény az, hogy a mészkő és dolomit területek járataiban mozgó magaskarsztvíz mindig szennyeződhet a felszínről. Ennek ellenére nagyvárosaink vízellátásánál szereplő karsztterületeket a legritkább esetben védik a felszíni szennyeződéstől. Megemlíthetem pl. Miskolc esetét is, mely még a pécsinél is kirívóbb. Miskolc ivóvíz-ellátása teljes egészében a tapolcai magas karsztforrásra van építve. Többször megtörtént már, hogy a víz erősen fertőzött volt colival, sőt ha jól tudom, egy esetben tífuszjárvány is keletkezett miatta Miskolcon. Ekkor látták el a forrás vizét klórozó- és deklórozó-berendezéssel. Ezzel az intézkedéssel a fertőzött vizet dezinficiálták, mégsem zárták ki a fertőzhetőség veszélyét arra az esetre, ha elromlana a klórozó szerkezet. A forrás szennyeződését egy néhány házas település és a forrás mögött 500 m-rel telepített kőbánya okozza. Még a mai napig sem tudták elhatározni magukat a miskolci hatóságok arra, hogy a kis települést kilakoltassák és a kőbányában a higiénikus intézkedéseket létrehozzák. A coli tovább fertőzi Miskolc ivóvizét. Azt hiszem, a Tettye esetében sem állunk sokkal messzebb az elővigyázatosság terén. Lakatos S. elektromos vizsgálatai okvetlenül komoly eredményeket mutathatnak fel az egyes területek elhatárolásának kérdésénél. Ezeknél a karsztos területek elhatárolásánál okvetlenül szükséges lenne pontos felvételt eszközölni a dolina-töbör sorokról is, melyek híven tükrözik a földalatti barlangjáratok irányát. Komlón mindezideig nem okozott problémát a karsztvíz esetleges szennyeződési lehetősége, mert ivóvizét Komló a miocén-kavicsrétegekből nyerte. A fedett triász karsztvízből táplálkozó rétegvíz vastag szűrőrétegeken át tisztulhatott. A gyorsan épülő város vízigénye megkívánja azonban, a bővebb vizű kutak telepítését, és ez csak úgy lehetséges, he, a miocén alatt lévő fedett karsztvizet tárjuk fel. Itt, ha nem is olyan nagy mértékben mint egy lefelé szálló karsztforrásnál, de azért még fennállhat a felszíni szennyeződés lehetősége. Éppen ezért én is igen sürgősnek t art anám az árpád tetői, erdészház szennyvizeinek D-felé való terelését, valamint a kőlyuki ós vágottpusztai területek felülvizsgálatát. A Szabó Pál Zoltán által említett mélykarsztvizek ivóvízként való felhasználását több okból pem tartom célszerűnek. Elsősorban ezen a területen általában 400 m vastag miocén rétegsor alatt tehát túlnagy mélységben 35 C° körüli vizet találhatunk. Ez ivási célokra csak hűtés után felelne meg. A víz szénsavas alkalihidrokarbonátos gyógyvíz jellegű és kár lenne ezt egyszerűen ivási célokra elhasználni, mikor erre a célra nem is elsőrendű. Még nincsenek megfelelő adataink arra vonatkozólag, hogy milyen nagyságrendű a miocónnal fedett mélykarszt vízhálózata. Török Piroska A pécsi vízszolgáltatás egyrészét képező karsztvizeket a- Tettye főforrást és az ú. n. Karsztakna vizét a mult évben több alkalommal helyszíni kiszállással egybekötött mintavétellel vett mintákból, továbbá a tavaly és ezévben beküldött mintákból is vizsgáltam. Vizsgáltam továbbá a Vízfő-forráa vizét, mivel felmerült az a gondolat, hogy Pécsre ivóvíz céljára vezessék'be. Munkámban Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Kutató Intézet igazgatója volt nagy segítségemre, ezért- itt hálás köszönetemet fejezem ki. A kiszállásaitnat különböző hőmérsékleti és csapadékviszonyok mellett végeztem, így februárban esős, havas idő, májusban száraz, szeptemberben két napig esős idő, decemberben huzamosabb eső utáni időben. Ilyen változó körülmények mellett akartuk megállapítani, hogy a víz egészségügyi elbírálás szempontjából fontos mikrobiológiai tulajdonságai hogyan változnak. Az egész elmúlt évben csapadókszegény időjárás következtében a karsztvizek hozama kevés volt, csak az év végén növekedett a vízhozam. Ez évi vizsgálataink esetén a Tettye vízhozama nagy volt. A bakteriológiai vizsgálat eredményeképpen megállapitható, hogy a Tettye főforrás és Karsztakna baktériumtartalma ingadozó. A mult évben a Tettye vize az 1 cm 3-re megszabott baktériumtartalom határértékét nem érte el. A Karsztakna vizében 1 alkalommal magas volt a baktériumszám, ekkor colibaeillus is megjelent., bár nem oly mennyiségben, amit kifogásolunk. A februári és késő őszi vizsgálatok alkalmával a Tettye vizében a medencében és Karsztaknában kevés coli, augusztusban magas hőmérséklet mellett a Tettye vizében 100 cm 3-ben 40 coli volt kimutatható. Az idei magas vízhozam mellett télen a Tettye coli-mentes, a legújabb mintában azonban magas vízhozam mellett a coli-tartalom erősen megnövekedett. Érdekes adatokhoz jutottunk a biológiai vizsgálat alkalmával, amikor a források és a gépházi csap 1 m 3 vizének üledékmennviségét és az üledékben található élő és élettelen alkatrészeket határoztuk meg. A Tettye forrás üledéké meglehetős sok, 6—10 cm 3/m 3. Mennyisége a vízhozammal arányosan növekszik. A Karsztforrás üledéke jóval kevesebb. A gépházi csapból kifolyó víz üledéke a cm 3 tört része, úgylátszik a víz által magával sodort üledék a medencében lerakódik és a fogyasztásra kerülő víz alig tartalmaz üledéket. Mind a négy mintavevő helyen az üledék legnagyobb része élettelen alkatrész (14-féle). Főképpen homokszem, organikus, anorganikus törmelék. A Tettye vizében tavasszal elég sok növényi szőr, virágporszem, elvétve lepkepikkely, madártollrész a felszínről kerül a vízbe. Decemberben a más alkalommal kevés vashidroxid mennyisége növekedett meg, ami arra vall, hogy a viz útja közben nagyobb vízhozam esetén vastartalmú vízzel keveredik. A Tettye vizében alacsony vízhozam esetén a növényi szervezeteket vasbaktériumok és gombafonalak képviselik, magas vízhozam mellett a felszínről besodort kovamoszatok (diatoma) és kékalgák is megjelennek. Az állati szervezetek közül csupasz és vázas amoebák mellett szennyezettséget jelző színtelen flagellaták is mutatkoztak szórványosan. A Karsztaknában az őszi vizsgálatkor volt a legtöbbféle szervezet, amikor csupasz és vázas amoebákon kívül kerekes ós fonálférgek, színtelen flagellaták és szennyezettséget jelző csillangós lények (Glaucoma) jelentek meg. Ekkor a-bakteriológiai vizsgálat a szennyezettséget nem jelezte, ennek valószínű oka az, hogy a fentebb említett szervezet bakterio- } phag lévén, a baktériumokat a vízből kiszűrte. A Vízfő-forrás bakteriológiailag minden esetben kifogás alá esett, magas baktóriumszáma, coli-tartalma szennyezettségét mutatja. Ezt jelzi továbbá a benne szórványosan előfordult kovamoszat, valamint a nagyszámú rovar és szúnyoglárva jelenléte is. Ez a víz nem látszik alkalmasnak minden kezelés nélkül ivás céljára. Összefoglalva az elmondottakat, a karsztvizek bakteriológiai ós biológiai vizsgálat alapján ingadozó eredményeket mutatnak, a Tettye hordalékának növekedése, az időnként megjelenő coli-bacillus, valamint a föld felületéről, levegőből bekerülő alkatrészek, a felszínnel való összeköttetésre utalnak és azt jelzik, hogy a víz klórozására mindenképpen szükség van.
