Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Szabó Pál Zoltán: A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme

Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 223 VÍZELLÁTÁS A Hidrológiai Társaság pécsi ankétjának mintegy folytatásaképen a pécsi egészségtudományi szakcsoport társaságunk pécsi csoportjával együtt tudományos ülést tartott. Az ülés tárgya a pécsi ivóvízellátás ' egészségügyi kérdéseinek megvitatása volt. Szabó Pál Zoltán előadását, mely a pécsi ivóvíz nagy részét jelentő mecseki karsztvíz szennyeződési lehetőségeivel és egészségügyi kérdéseivel foglalkozott, t eljes ter jedelemben közöljük. • A mecseki karsztvíz egészségügyi védelme* SZABÓ PÁL ZOLTÁN" Egyre jelentősebbé válik számunkra a mecseki karsztvíz. Pécs és Komló ivó- és ipari vize tekintélyes részben karsztos eredetű. A Nyugati Mecsek területén másutt is az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vízigényének gyors növekedése felveti a kérdést, hogy a vízigények kielégítése érdekében a sekély karsztból és a mélykarsztból milyen minőségű és mennyiségű vizet termelhetünk ki ? így kerül előtérbe az egészségügyi szempont is, vele pedig a karsztvízgyüjtőterület védőövezetének meghatározása. A víztermelés számára a Mecsek-hegységben az egyetlen mennyiségi lehetőséget a karsztos területek vízkészlete szolgáltatja, ép' ezért nem nélkülözhetjük ennek igénybevételét. Értekezésünkben megvizsgáljuk, hogy hol, miért, milyen egészségvédelmi intézkedéseket kell szem előtt tartanunk, hogy a karsztvíz ivóvízként egészségünk károsodása nélkül felhasználható legyen. Tudvalévő, hogy a karsztos területen a kőzet hasadékain, a kimart réteglapok felületén, a víznyelőkön és dolinákon és barlangi utakon keresztül a víz általában szűrés nélkül juthat le a mélyebb szintre és így magával viheti a külszíni szennyeződés anyagát és a fertőzések csíráit is. Az ilymódon összegyülekezett földalatti víz a felszínre ömlésekor, a látszólag kristálytiszta vízzel ismét előhozhatja e káros csírákat. A hazai és külföldi megfigyelések számos példát nyujttanak arra, hogy az ilyen karsztvíz valóban veszedelmessé válhat a lakosság számára. Hogy a karsztforrás tisztaságának fokát meghatározhassuk, elsősorban meg kell állapítanunk, hogy honnan, milyen földalatti vízgyűjtőterületekről táplálkozik, másodszor meg kell vizsgálnunk a területnek karsztos jelenségeit morfológiai szempontból. A morfológiai vizsgálat elárulja számunkra, hogy a csapadékvíz valóban átszűrődik-e bizonyos mikro-réshálózaton, vagy szemcsék hézagain, melyek megtisztíthatják a mélység felé irányuló vizet, vagy pedig ellenkezőleg az üregek nyitottsága ezt a tisztulást lehetetlenné teszi. Ebben az értekezésben kizárólag a Nyugati Mecsek középső triászkorú mészkőképződményeivel foglalkozunk. Ez az a mészkő, amely a víztermelés szempontjából nagyjelentőségű. Azt tapasztaljuk, hogy e mészkő területe szűrőképesség szempontjából nem egyenletes. * Az előadás elhangzott 1953. jún. 27-én a Pécsi Egészségtudományi Szakcsoportnak a M. Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjával együtt tartott tudományos ülésén. Geomorfológiai és kőzetszerkezeti indokolás alapján a területet feloszthatjuk : I. Olyan területre, (térképen B, C, D

i

t D

2, 2?i), ahol a karsztosodás még fejletlen és így a hajszálrepedéseknek, a mikrotektonikának szűrőhatása érvényesülhet. Ilyen a Tettye-forrás (B területen T.) vízgyűjtőterületének (B és C) legnagyobb része. A forrás mögöttes területe (B) jelentékeny szerkezeti töredezettségénél fogva — a tapasztalat szerint — csak kevéssé szűri a vizet. A távolabbi vízgyűjtő (C) ennél lényegesen kedvezőbb. A C-területet északnyugat felé biztosan nem tudjuk elhatárolni (pontsor). Az a tapasztalatunk, hogy a tettyei karsztforrás rendkívül szélsőséges vízjárása a nagyobb vízhozamok idején hoz elő coli baktériumot és más mikroorganizmusokat. Ezért a foglalt forrás automatikus klórozó szerkezettel van ellátva, hogy ezekre az esetekre felkésziilvé tisztíthassuk vizünket. A Tettye vízgyűjtőterületének sajátosságai : 1. A vízgyűjtőterület kelet felé, tehát a liász kőszénbánya-művelés felé teljesen zárt. Mintegy 50 méter vastag wengeni palarétegen (w) túl, mintegy 3—800 méter vastag, rhátiumi bomokkőösszlet (rh) fekszik. Ebben az irányban a karsztvizes mészkő teljes értékű, térképünkön 10-es számmal jelzett szűrőképességű összletekkel {A) határos. 2. A Tettye közvetlen hátterében (B), a forrástól (T) és a karsztaknától (jele : egykockás rács T mellett) északkeletre, illetve északra eső területen a szerkezeti töredezettség rendkívül nagy. Ugyanilyen a forrástól nyugatra és északnyugatra eső szomszédos területen is, mintegy 400 méter tszf. magasságig. A szűrőképesség a forrás környékén, ha a 10-es értékszámot a lehető teljes szűrésnek számítjuk, legfeljebb 3-as értékű lehet. Ezen a /?-területen számottevő a lakottság és ez indokolttá teszi védekezésünket. Elsősorban az Üdülőszálló és ennek villatelepüléses környéke (Ü), valamint az erdőséget szegélyező szőlők és lakott présházaik a szennyező gócok (négyszögek), ahonnan a szennyezés eljuthat a Tettye-forrásig. A magasfekvésű kutak jelzik, hogy dél felől a hegyoldalt vízzáró rétegek építik fel és ezek a vizeket a Tettye felé terelik. A szennyezés esetleg fertőzés lehetőségét hordozza magában a karsztakna közvetlen északkeleti szomszédságában lévő mészkőbányaművelés is azáltal, hogy itt a kőbánya dolgozói számára nincs megfelelően megépített illemhely. De a bánya fölött is van egy-két település, mely veszélyt rejthet magában.