Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Illés György: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése és fejlesztésének főbb irányelvei

206 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Schmidt E. R.: Vízföldtani tájegységek A karsztvízzel kapcsolatosan értelemszerűen ugyanezek az adatok lennének begyűjtendők és feldolgozandók, mégpedig nemcsak a karsztvizet feltáró kutak, hanem aknák, bányák és források esetében is. A rétegtani és hegyszerkezeti viszonyok ismerete itt különösen fontos. Fentiek alapján tehát százezres nagyságrendű adathalmaz begyűjtésére és feldolgozására lenne szükség ahhoz, hogy a felmerült kérdés helyes és megnyugtató megoldása megkísérelhető legyen. Mindez azonban még csak részben történt meg. Vízföldtani szempontból az országnak kb. % részét ugyan már felvettük, a kutakat és forrásokat térképeztük, egynegyed részéről azonban még mindig hiányzik a rendszeres adatgyütés.Mindaddig azonban töredékes és ezért bizonytklan értékű lenne az esetleges feldolgozás eredménye, annál is inkább, mivel a meglévő adatok is nagyrészt még hiányosak és a szintezési adatok sem állanak olyan mértékben rendelkezésre, hogy a szelvényezés munkájához minden további nélkül hozzá lehetne fogni. Mindezeken felül a rendelkezésre álló kis létszám is erősen fékezőleg hat arra, hogy ezt'a gyakorlatilag és tudományosan is jelentős kérdést gyorsabb ütemben előbbre lehessen vinni. A Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya részéről az elmúlt év januárjában egy elrendelt vízkészletbecsléssel kapcsolatban történt ugyan kísérlet arra, hogy az adatokat „tájegységenként" foglaljuk össze és ábrázoljuk. Ez a munka azonban mint első kísérlet nem támaszthatott f's nem is támasztott igényt a teljességre éá tökéletességre. Kétségtelen, hogy rengeteg, eddig még össze nem foglalt és a továbbiakban kritikával jól felhasználható adatot tartalmaz, úgy hogy kiinduló alapja lehet a további ilyenirányú munkáknak, mint ahogy az is volt a Vízügyi Tervező Irodában az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésénél. A kb. 50 oldalas s főleg adatokat tartalmazó, 7 térképmelléklettel ellátott jelentésben foglalt anyagnak még vázlatos ismertetésére sem vállalkozhatom a rendelkezésemre álló időn belül. Csupán a provizórikus tájegységek szerinti hidrogeológiai térképvázlatot mutathatom itt be és néhány adatot közölhetek ezzel kapcsolatban. Munkatársaimmal, a Vízföldtani Osztály dolgozóival és köztük elsősorban dr. Ferencz Károlylyal, aki a Dunántúlt, dr. Radnóty Egonnal, aki a Duna-Tisza közét és az ehhez északon csatlakozó hegyvidéket és dr. Szalánczy Károllyal, aki a Tiszántúlt foglalta össze munkatársai segítségével, az ország területét 53 tájegységre bontottuk. A Dunántúlon 19, a Duna-Tisza közén és az északi peremvidéken 27, illetve 28, míg a Tiszántúlon 7 tájegységet különböztettünk meg. Ezek a tájegységek a következők : a) A Dunántúlon : 1. A Kapuvár, Csorna, Győr és Szombathely környéki medencerész. 2. A Dunántúl Ny-i peremvidéke. 3. A Répce-Rába köze. 4. A Kemeneshát és a vasvári dombos vidék. 5. A devecseri medencerész. 6. A Magyar Középhegység északi peremvidéke és Tapolca környéke. 7. A Zala völgye és a Balaton déli szegélyvidéke. 8. A zalai és somogyi dombos vidék. 9. A Kapós völgye és a dunajobbparti területek. 10. A Dráva síkség magyarországi része. 11. A Mecsek hegység környéke. 12. Sárbogárd környéke. 13. Székesfehérvár környéke. 14. A Velencei hegység. 15. A bicskei öböl. 16. Mezőföld. 17. A Győr, Komárom, Esztergom közötti dunavölgy déli része. 18. A Dunántúl karsztos területei. 19. A bazalt-, gránit- és paleozoós-képződmények területe. b) A Duna-Tisza közén és az északi peremvidéken : 20. Paleomezozoós nem-karsztos területek. 21. A Bükk karsztos területe. 22. Az északborsodi karsztos terület. 23. A Naszály, Csővár—Nézsa és a romhányi rögök. 24. A Bükkszék környéki oligocén terület. 25. A keletnógrádi oligocén terület. 26. Cdred—Pogony és Karancs környékén az oligocénkori agyagok területe. 27. Felsőoligocénkori homokkőterület Ózd— Salgótarján—Pétervására környékén. (Nyugati és keleti része). 28. A borsod—hevesi miocén terület. 29. A keletnógrádi miocén terület. 30. A pestvidéki miocén terület. 31. Az Ipoly menti miocén terület. 32. A Börzsöny andezit vidéke. 33. A Mátra és Cserhát andezit vidéke. 34. Az Eperjes—tokaji eruptivumok vidéke. 35. A Mátra és a Bükk alján levő vulkáni tufák területe. 36. Az északborsodi pannon vidék területe. 37. Az északalföldi pannon tábla északi része. 38. Az északalföldi pannon tábla déli része. 39. A Hernád-Tisza szög. 40. A Zagyva-Tisza süllyedék. 41. A Budapest—kecskeméti árok. 42. A középalföldi hátság nyugati része (negatív kutakkal). 43. A középalföldi hátság keleti része (pozitív kutakkal). 44. A Duna kavicstörmelékkúpja. 45. A Sajó-Hernád kavicstörmelékkúpja. 46. Bodrog-Tiszaköz. c) A Tiszántúlon : 47. A tiszamenti mély terület. 48. A középalföldi depresszió keleti része. 49. A tiszántúli pannon magashát szolnoki része.