Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Hidrológiai Hiírek

Illés Gv.: Hazai ivóvízellátásunk fejlődése Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—8. sz. 185 Szeged városa április 12-én emlékezett meg az 1879-i nagy tiszai árvíz 75 éves évfordulójáról, amely alkalomból a Városi Múzeum kupolatermében emlékkiállítást rendeztek. A nevezetes évforduló jegyében folyt le Társaságunk szegedi csoportjának idei árvédelmi előadássorozata is. Köztudomású, hogy az Alföld virágzó kulturális központjának teljes pusztulása vezetett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet nagymultú elődjének, a Vízrajzi Osztálynak felállításához. A természet kíméletlen módon hívta íel a figyelmet a hidrológiai kutatómunka országos jelentőségére. L. W. * A Gellérti'ürdő forrásbővítési munkálatai folyamatban vannak. A forrásmedence felett lévő 40°-os levegő hőmérsékletét megfelelő szellőztetőberendezéssel hűtik és nagy gonddal tisztítják, illetőleg bővítik a forrásjáratokat. A. B. # A Nemzetközi Belvízrendezési és Öntözési Társulat (Association International du Drainage et d'Irigation) április 12. és 20. közt tartotta Algírban második kongresszusát. Magyarország képviseletében Társaságunk elnöke dr. Mosonyi Emil Kossuth-díjas akadémikus és Oroszlány István főmérnök a szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet kultúrtechnikai osztályának vezetője utazott ki a kongresszusra. Az előadásokat tanulmányút követi, amelynek keretében a résztvevők az északafrikai öntözésekkel ismerkednek meg. L. W. * Szilvásváradon a Szalajka völgyében Ózd vízellátása érdekében teljes erővel folytatják a vízfeltárási munkákat. A források feltörésének új helyén nagyobb bőséggel jön elő a víz, azonban feltétlen kívánatos, hogy akár mesterséges úton is biztosítsák a régi fakadási helyeken a víz kijövetelét, és így a Szalajka völgy páratlan természeti szépségét továbbra is megóvják. A. B. * Sikeres forrásfoglalást végeztek Bánkúton. A turistaház vízellátásának megoldására új, célszerű módon foglalták a bánkuti forrásokat. A vizet szivattyú nyomja fel egy nagyobb tárolómedencébe, mely biztosítja azt, hogy az aránylag kis vízbőségű források segítségével a csúcsfogyasztás is kielégíthető legyen. A. B. * A Mérnöki Továbbképző Intézetben már folynak az 1954—55. évi tanfolyamok előkészítő munkálatai. A nagy látogatottságnak örvendő hétfő délelőttti hidrológiai tanfolyamok anyaga két főkérdés körül csoportosul. Az egyik sorozat a talajvíz hidrológiájával foglalkozik 24 órában, a másik a hidrometria időszerű kérdéseit tárgyalja hasonló terjedelemben. Egy harmadik 24 órás sorozatban egymástól független előadások foglalkoznak a hidrológiai kutatás időszerű feladataival. Hidrológiai vonatkozásokban gazdag a vízépítési sorozat is, amely az új kormányprogramm súlyponti kérdésével, az öntözéssel foglalkozik. L. W. * A leningrádi Zsdánov-egyetem hidrológia-tanszékén L. K. Davidov professzor külön értekezletet szentelt a magyar vízrajzi szolgálat ismertetésének. A beszámolót Újvári József geografus-aspiráns tartotta, aki mint a Román Népköztársaság tanárjelöltje dolgozik a leningrádi egyetemen. Újvári József a Román Népköztársaság fajlagos lefolyási térképének megszerkesztését választotta disszertációjának tárgyául. Aspiránsvezetője ehhez a munkához forrásként kért magyarországi anyag (Vízrajzi Évkönyv, Vízügyi Közlemények) láttára szólította fel a beszámoló megtartására. L. W. * A Nemzetközi Hidrológiai Társulat (Association Internacionale de l'Hydrologie Soientifique) folvó évi szeptember 13—25. között Rómában tartja nagygyűlését a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió többi társulatával (geodéziai, szeizmológiai, meteorológiai, oceonografiai és vulkanológiai társulat) egyidőben. A Hidrológiai Társulat kebelében alakított Felszín alatti vizek Bizottsága a következő kérdéseket tűzte a nagygyűlés napirendjére. 1. A talajvízszint emelésben szerepet játszó geológiai és hidrogeológiai tényezők, különös tekintettel a mesterséges talajvíz dúsításra. 1. Egyes földművelési munkálatok, pl.: terraszozás, sáncolás, erdősítés stb. befolyása talajvíz összegyülemlésekre. A vízszint ingadozások kutakban és forrásokban. 3. Talajvíz előfordulások és hasznosítások rövid leírása az egyes országokban. Ez tájékoztatást kellene hogy nyújtson a nagyobb vízadó rétegek kora, kőzettana és eloszlása, valamint hasznosításuk terjedelme és célja felől és arról, hogy mik a további talajvíz feltárás lehetőségei. , A magyar hidrológusok 1948-ban a Társulat oslói kongresszusán nyolc tanulmánnyal szerepeltek. Részvételünk ügyében — értesülésünk szerint — az akadémia hidrológiai főbizottsága megindította az előkészítő tárgyalásokat. L. W. * Az osztrák vízrajzi intézet (Hydrographisches Zentralbüro im Bundesministerium f. Land und Forstwirtschaft) szeptemberben ünnepelte 60 éves fennállását. A jubileum alkalmából rendezett kongresszuson számos állam képviseltette magát. Az elhangzott előadások, amelyekről az österreichische Wasserwirtschaft legutóbbi füzete számolt be, kitűnő keresztmetszetét adják nemcsak az osztrák, de a bajor, svájci, rajnavölgyi és francia vízrajzi kutatás jelenlegi állásának is. Az osztrák kartársakat a magyar hidrológusok is köszöntötték jubileumuk alkalmából és sok sikert kívántak további működésükhöz, amelynek eredményeit — földrajzi okokból — érthetően nem nélkülözhetik munkájukban. L. W. * A Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának Hidrofizikai Intézete (Institut für Phisikalische Hydrographie d. deutschen Akademie zu Berlin) új kiadványsorozatot indított „Acta Hydrophysica" címen. A kiadvány sorozatot H. Ertel prof. igazgató az Akadémia alelnöke és J. Fischer szerkeszti. Eddig 3 füzet jelent meg, igen értékes és változatos tartalommal. L. W. * Délnémetországban: Bajorországban, Baden és Württemberg területén 1953. július 18—19-én „taifunszerű" jégesővel kísért felhőszakadás pusztított, ötven millió márkára becsülik a kárt. Az Isar és Vils-völgyében 16 km széles, 50 km hosszú szakaszon a vetés teljesen tönkrement. Emberemlékezet óta ez volt e vidéken a legnagyobb zivatar. Ezzel egyidejűleg Ausztriában, Észak-Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Angliában (London területén), Észak-Németországban okozott nagy károkat. Hazánkban július 19-én lépett fel az ország jelentékeny részén erős szélvihar, mely növényekben és épületekben komoly károkat okozott. Az európai zivataros időjárás ÉszakAmerika keleti részére is elhúzódott (július 22.). B. N. * Az őszi aszály, amely már szeptemberben megkezdődött és csak január első hetében szűnt meg, sok nehézséget okozott. Az egész négyhónapos időszak páratlanul nagy csapadékhiányt mutat a sok évi átlaghoz viszonyítva. Így pl. a Duna-Tisza közének déli részén 30—50 mm csapadék esett le négy hónap alatt, holott egy hónap normális csapadékmennyisége felel meg ennek az összegnek. A páratlanul hosszú 1953. évi aszályos őszi időszak példátlan a meteorológiai feljegyzések történetében. Azonban nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában aszályos volt az időjárás. Kis csapadékmennyiség mellett a napsütéses órák száma is több, mint rendesen. Ennek következtében a folyók (pl. Rajna, Duna, Weser stb.) vízállása és a talajvíz szintje erősen süllyedt. A folyami hajózás, energiaszolgáltatás és vízellátás így sok helyen nehézségekkel küzdött. B. N.