Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II.

11/8 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Hortobágyi T.: Halastavak mikrovegetációja. II. Közös fajok VIII. 11- VIII. 21Algacsoport Fajok száma száma én szereplő fajok Cyanophyceae 16 11 3 2 Flagellatae . 5 — 3 2 Chlorohpyceae . . .*. 38 6 21 11 Conjugatae 1 —• 1 — Fungi 1 — 1 — Összesen 61 17 29 15 A vízvirágzásban Algacsoport VIII. 11-ón VIII. 21-én volt Cyanophyceae .' 14 13 Flagellatae 3 2 Chlorophyceae 27 17 Conjugatae 1 — Fungi • • • 1 — Összesen 46 32 kutatások a fenti megállapítást erőteljesen alátámasztják. Az augusztus 21-i vízvirágzás számottevő szervezetei s azok százalékos jelenléte a biocoeno-. sisban az alábbi: Microeystis flos-aquae 38,3% Anabaena spiroides 15,0% Chroococcus Mauchae 10,0% Merismopedia tenuissima 10,0% Ankistrodesmus convolutus .... 10,0% Microeystis aéruginosa 5,8% Characium ornithocephalum var. adoleseens 3,0% Microeystis protocystis 2,9% Bacillariaceák 2,5% Microeystis marginata 1,0% Richteriella botryoides és a f. tetraédrica 1.0% Összesen... 99,5% 11 szervezetre és a Bacillariaceákra 99,5% növénytömeg jut, addig a többi, azaz 21 növényfaj a biocoenosis0,5%-át foglalja el. Ha nemcsak a %-os adatokat, hanem a valósághoz közelebbállóan a növények nagyságát is figyelembe veszszük, akkor a fenti sorrend a következő módon alakul: Microeystis flos-aquae Anabaena spiroides Chroococcus Mauchae Microeystis aéruginosa Microeystis protocystis Microeystis marginata Merismopedia tenuissima Richteriella botryoides és a f. tetraédrica Ankistrodesmus convolutus Bacillariaceák Characium ornithocephalum var. adoleseens. Amint látható, az első 3 tag helye nem változott. Utánuk az aránylag kis % számú, de kolóniás, nagytermetű kékmoszatok következnek. Mind a 3 Microeystis megelőzi a Merismopedia tenuissimát, mert ez utóbbi kolóniái nagyon kistermetűek. A Richteriellák telepeiben több sejt társul, ezért kerülnek közvetlenül a kékmoszatok után. Az utolsó 3 helyet elfoglaló moszatok valamennyien kistermetűek s egyedül élnek. A kékmoszatok háttérbe szorítják a többi algaféleségeket. Gyakorlatilag a vízben csupán kékmoszatok élnek, a haltáplálkozásban a többi szinte elenyészik. A zöldmoszatokból a Richteriellák nem kedvelt táplálékai az apróbb rákoknak, kerekesférgeknek, mert hosszú és merev tüskéik miatt azok elkerülik. A két gyűjtés quantitatív adatait egybevetve, az alábbiak derülnek ki: 1. A kékmoszatok döntően birtokukba vették a biocoenosist. 2. A Microcystis flos-aquae tömege megháromszorozódott, míg az Anabaena spiroides csaknem a felére zuhant. Tetemesen gyarapodott a Microcystis aéruginosa, mégsem tudta a 3. helyét megtartani, mert egy új szervezet, a Chroococcus Mauchae váratlanul és aránylag nagy tömegben eléje nyomult. A másik két Microcystis hasonlóképpen erősen feljött. Az augusztus 21-i tömegvegetációt bátran nevezhetjük Microcystis vízvirágzásnak. 3. A zöldmoszatok teljesen a háttérbe szorultak. Halgazdaságilag tehát fokozott mértékben gyomosodott el a víz 10 nap alatt, az értékesebb tápanyagokat a kékmoszatok kiszorították. Ez meglátszik a gyenge halhozamon is. A Barcsi Erdőgondnokság Zimonai Tógazdaságának II. sz. taván 1949-ben hasonló elgyomosodást állapítottam meg (Hidrológiai Közlöny, 1950 : 95—99). Ott is a halivadék számára igen jelentős algatenyészet volt jelen júniusban és szeptemberben egyaránt, s mégis a tógazdaság pontyai csupán közepesen fejlődtek. A főok, mint a jelen esetben, a túlságos és egyoldalú, kékmoszatos táplálékban keresendő, ez meg a tó szennyeződésével állhat kapcsolatban. Ismételten felhívom a tógazdaságok figyelmét W. RODHE kísérleteire, aki Cu.SO

4.5H0H kezeléssel a Cyanophyceás biocoenosist a jobb anyagtermelő, előnyösebb halivadéktáplálékot jelentő Chlorophyceás biocoenosisra alakította át. , IRODALOM Bigeard, E. : Les Pediastrum d'Europe. Étude biologique et systémat.ique. — Trav. Labor. Univ. Cath. d'Angers. No. 5. Paris, 1933. Chodat, R. : Scenedesmus. Extráit de la Revue d'Hydrologie III. Année No. 3—4. Aarau, 1926.