Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II.

Hortobágyi T.: Halastavak mikrovegetációja. II. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 173 Microcystisé: a növények 38,3%-át alkotja. A biocoenosis leggyakoribb kékmoszatja s algája. Nyálkaburkában az Aphanocapsát szintén megfigyeltem. Találtam olyan kolóniákat, amelyekben gázvakuólumos sejtek mellett homogén sejttartalmúak és átmeneti, félig gázvakuólumos állapotúak is voltak. 4. Microcystis protocystis CROW. — Tömege szintén nagymértékben meggyarapodott. Míg az előző gyűjtésben a növénytársaság legritkább Microcystisé, addig most a növények 2,9%-át alkotja. 5. Microcystis holsatica LEMM. — A gyűjtés legritkább Microcystisé, tömege kissé megcsappant. 6. Microcystis marginata (MENEGH.) KÜTZ. — 10 nap alatt tömege gyarapodott: 1%. 7. Aphanocapsa endophytica G. M. SMITH. — Ritkább, mint az előző gyűjtésben. 8. Chroococcus Mauchae nova species HORTOBÁGYI. — Fig. 6—8. Mikrophot. 4. — A gyűjtésben nagyon szokatlan megjelenésű Chroococcusra akadtam, amelyet GEITLER munkájában s a rendelkezésemre álló irodalomban megjelent ChroocaccusoJckal nem tudtam azonosítani. A növény leírása az alábbi : A sejtek gömbalakúak vagy a sűrűn állás következtében megnyomottak, szegletesek ; méretük burok nélkül 5,8—6,8 /x. Színük világoskék, gázvakuólumat nem tartalmaznak. A sejteket meglehetősen'vastag, kékesen derengő, szabadszemmel jól kivehető szilárdabb, de nem rétegezett burok öleli. Ez a speciális burok a sejt körül nem egyenletesen vastag. Általában a kifelétekintő sejtfalrészleteken szélesebb. A sejtek 8 sejtnél mindig nagyobb számú sejtcsaládokba tömörülnek. A sejtek oldalról kissé lapítottak. Vastagságuk 4—5,5 jx. A sejtcsaládokat színtelen, 4—-8 fx széles nyálkaburok veszi körül. A burok szélén a szilárdabb állományú sejtburkok osztódáskor leszakadozott maradványai figyelhetők meg. A sejtcsaládok egyenként, és többen összeállva mutatkoznak. Több telep sejtjeiben nannoeytaképződést tapasztaltam. Szokatlan megjelenésével alig hozható valamelyik ismert Chroococcussal kapcsolatba. Talán a Chroococcus limneticus LEMM. kékmoszathoz áll a legközelebb. Eltér tőle : 1. A sejtek alakjával. 2. A sejtek szilárdabb speciális burkával. 3. A kolónia burokalkotásával. Az augusztus 11-i anyagban nem találtam, míg az augusztus 21-i gyűjtésben nagy tömegben : 10%-kal szerepel! 9. Merismopedia tenuissima LEMM. — Tömege valamivel kisebb, mint az előző gyűjtésben : 10%. 10. Merismopedia punctata MEYEN. — Olyan ritka, mint az előző gyűjtésben. 11. Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS. var. Klebahnii ELENK. — Ritka. 12. Anabaena spiroides KLEBAHN. — Számuk megcsappan : a növény tömeg 15%-át foglalják le. 13. Spirulina abbreviata LEMM. f. minor HORTOB. — Fig. 4. — A növény hossza 9,3 /x, a fonál szélessége 1,5 f±. A csavarulat átmérője 2,8 jx, hossza 8,2 /x. A fonál végei legömbölyödöttek. A növény halványkék'színű. A fonál másfélcsavar ulatú. A Tisza Nagyfa-holtágából írtam le ezt a növényt. A somogyi példány még a tiszainál is rövidebb. Ez a második előfordulási helye az országban. Flagellatae 14. Monosiga ovata S. KENT. — Microcystisek nyálkaburkában nem ritka ez az ostoros. Rövid nyéllel rögzül a nyálkában. A nyél ovális testben folytatódik, majd színtelen, tölcsérszerű gallérban végződik. A test hossza 12—15 /x, szélessége 4— 5 jx. Ostor egy, a testhossznál nagyobb. 15. Phacus tortus (LEMM.) SKV. — Ritka. Chlorophyceae 16. Phacotus lenticularis EHR. — A rücskösfelületű, világosbarna, lencsealakú sejt átmérője 14 fx. Nagyon ritka növény. 17. Characium ornithocephalum A. BR. var. adolescens PRINTZ. — A sejtek középen kihasasodók, hegyük finom, de nem tűhegyes csőrben végződik. Nyelük rövid, kissé kiszélesedett. Sejthossz 14—16 jx, szélesség 5,5—6,5 /x. — Elég ritka. 18. Richteriella. botryoides (SCHMIDLE) LEMM. —• Az előbbi gyűjtésben valamivel ritkább, mint most. 19. Richteriella botryoides (SCHMIDLE) LEMM. f. tetraédrica LEMM. — A sejtek tetraéder alakú coenobiumokban egyesülnek. Sejtméret 8,8—10 /x. A tüskék hossza megegyezik a faj tüskehosszaival. — Nem ritka. 20. Errerella bornhemiensis CONRAD. — A gömbalakú sejtek átmérője 4,5—7/x. A sejteken, egyetlen 40—50 /x hosszú tüske látható. 16 sejt piramis-alakban rendeződik, majd több piramis syncoenobiumot alkot. -— Nem ritka. 21. Tetraédron hastatum (RABII.) HANSG. var. palatinum (SCHMIDLE) LEMM. — Fig. 13. — A sejttest átmérője 13,2 fx. A nyúlványok hossza változó. A végeiken kétfeléágazók 8—8,5 jx hoszszúak. Ilyet kettőt látunk a sejten. A harmadik nyúlvány ismételten kettéágazik, így négy kis fogat visel. Ez az elágazás a Tetraédron limneticum BORGE zöldmoszatra jellemző. A negyedik nyúlvány elágazása teljesen elüt a szokásos elágazási módoktói. Az ábrán feltüntetett sejtet abnormis példánynak tartom. — Egy alkalommal, láttam. 22. Scenedesmus falcatus CHOD. — Coenobiumok 4—8 sejtűek, a sejtek hossza 20—23,2 fx, szélessége 4,5—6,5 /x. — Ritka. 23. Scenedesmus armatus CHOD. var. bicaudatus CHOD. — Fig. 19. — Coenobiumok 4 sejtűek. a sejtek hossza 8—11,3 jx, szélessége 3,2—3,4 fx. A szélső sejteken az egyik átló irányában 5—6 fx