Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II.

Hortobágyi T.: Halastavak mikro vegetáció ja. II. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 171 23. Oocystis solitaria WITTR. f. WittrocHana PRINTZ. — A sejtek kettesével vagy négyesével élnek a két végén kipúposodó, színtelen burokban. Négysejtű burok hossza 27 pt, szélessége 25 ju,. A sejtek oválisak, végeiken a sejtfalmegvastagodás nem mindenkor tűnik elő határozottan. Sejtméret : 11—12,3 X 8—8,5 j.x. A chromato.phorák nagyok, a fal mellett helyezkednek el. ~~ 24. Tetraedron quadrilobum G. M. SMITH. — Fig. 10. •— A sejt szabálytalanul álló 4 nagyobb, legömbölyödött lebenyből áll. Egy-egy oldal hossza 10—12 fx. A chromatophorák falmellettiek, nagyok. — Nagyon ritka növény. '25. Tetraedron regulare KÜTZ. — A tetraéder alakú sejtek egy oldalának hossza 40—42 /x. Ritka tagja a biocoenosisnak. 26. Tetraedron Schmidlei (SCHROED.) LEMM. — A sejtek négysarkúak, simafalúak, sarkaikon fokozatosan elvékonyodó, színtelen nyúlványban végződnek. A sejttest egy oldalának hossza 9,6 fx, a tüskék hossza 20—25 fx. — Ritka szervezet. 27. Scenedesmus ecornis (RALFS) CHOD. — Coenobiumok kétsejtűek, tüskétlenek. A sejtek hossza 8—8,3 /x, szélessége 2,9—3,1 /x. Meglehetősen ritka alga. 28. Scenedesmus ecornis (RALFS) CHOD. var. disciformis CHOD. (?) Fig. 17. — Az anyagban nem nehéz rábukkanni erre a szokatlan sejtfalalkotású szervezetre. A coenobiumok mindig négysejtűek, a két középső sejt egymáson található. A sejtek között nincsen sejtközötti üreg. A sejtfal szokatlanul vastag. A sejtek hossza 6,5—-12 /x, szélessége 6—8 pt. A sejtfal vastagsága 1,4—2 /x ; színtelen. A coenobiumokat 2,5—3 /x széles színtelen nyálkaréteg veszi körül. A sejtben egyetlen, a sejtüreget kitöltő színtest foglal helyet. 29. Scenedesmus armatus CHOD. var. typicus CHOD. — A coenobiumok négysejtűek. A szélső sejteken, azok végein egy-egy, 11—12 /m hosszú tüske ül. A középső sejtek végein lekonyuló, 2,5— 3 /x hosszú tüskék láthatók. Sejtméret: 10— 12 x 4,3—4,7 /x. — Nem ritka. 30. Scenedesmus opoliensis RICHTER. — Sejtméret: 26—28,5 x 6—8. jx. A szélső tüskék hossza '24,4—26,7 /x, a rövidek hossza 1—1,5 fx. Nem ritka. 31. Scenedesmus tenuispina CHOD. Fig. 18, 20, 21, 23. — A Scenedesmusolc között a leggyakoribbak. Valamennyien 4 sejtűek. A szélső sejtek végein 1—1 tüske ül, ennek hossza 8—10 fx. A szélső sejtek oldalán 2—3 tüske található, ezek hossza 2—6 /x. A középső és szélső sejtek csúcsán is előfordulhat egy-egy, 2—3 jx hosszú tüske. A sejtek hossza 8—11,9 jx, szélessége 2,6—3,2 /x. 32. Scenedesmus maximus (W. et G. S. WEST) CHOD. — Coenobiumok négysejtűek, a sejtek hossza 26—27 /x, szélessége 9—10 fx. A szélső sejteken lévő tüskék 24—26 /x hosszúak. — Nagyon ritka. 33. Scenedesmus quadricauda-CHOD. — Coenobiumok 2, 4, 8 sejtűek. Sejtméret : 14—15,5 x X 4—4,2 /x. A tüskék hossza 12—14,5 /x. — Nem ritka. 34. Actinastrum Schroeteri HUBER—PESTALOZZI. — Fig. 25. — A sejtek bázisukon legömbölyödöttek, végeik felé fokozatosan elvékonyodnak s finom hegyben végződnek. A sejtekben a klorofill test két részből áll. Pyrenioda 1, jól kivehető. Sejthossz 24—34 fx, sejtszélesség 3,9— 4,1 /x. HUBER—PESTALOZZI 1929-ben Dél-Afrikából írta le ezt a növényt. A somogyi példány hossza valamivel kisebb, mint a délafrikai példányoké. Azokban egy pariétális chromatophora van, a hazaiakban kettőt figyeltem meg. Magyarországból eddig ez az első előfordulási helye.,— Ritka növény. 35. Actinastrum Hantzschii LAGERH. nova var. somogyi ens i s HORTOBÁGYI. — Fig. 24. — A coenobiumok 8 sejtűek, szabályos csillagalakúak. A sejtek alsó része szélesen legömbölyödött, a csúcs felé csakhamar kissé összeszűkül, majd a közép felé fokozatosan kissé kihasasodik. Innen kezdve a csúcsig egyenletesen vékonyodik s tompa hegyben végződik. A sejteket egyetlen chloroplastis tölti ki, ebben a pyrenoida jól látható. A sejtek mindkét végén hyalin rész található. A coenobium közepén, a sejtek találkozásában kis üreg mutatkozik. A sejtek hossza 30—36 /x, szélessége 3,8-—5,2 jx. Ritka szervezet. Az Actinastrum Hantzschiitöl főképpen alul fejformájúan megvastagodott részével tér el. 36. Tetrastrum apiculatum (LEMM.) SCHMIDLE. — Fig. 22. — A 4 sejtű coenobiumok rendesen 16 sejtből álló syncoenobiumokat képeznek. A sejtek végein egy-egy szemölcsszerű kiemelkedés foglal helyet. Á sejtek hossza 5,3—6,6 /x, szélessége 3,3—3,5 pi. — Nagyon ritka szervezet. 37. Kirchneriella lunaris (KIRCHNER) MOEBIUS. — A sejtek hossza 5—8 fx, szélessége 6—7 /x. Ritka. 38. Kirchneriella subsolitaria G. S. WEST. — A félholdalakúan meggörbült sejtek tompa csúcsban végződnek. Az egyik sejtvég szélesebb. A sejtek 5—5,5 fx nagyok. — Ritka moszat. 39. Kirchneriella arcuata G. M. SMITH. — Fig. 11. — A sejtek kiflialakúan görbültek, tompa hegyűek. Hosszuk 4—5 jx, szélességük 1,6—1,9 /x. Színtelen, homogén nyálkában láthatók. -— Ritka. SMITH növényeitől méretben kissé különböznek. Az amerikai példányok hossza 8—17,5 /x, szélessége 2,5—5,3 -/x között mozgott. A somogyi moszatok új formakénti elkülönítését jelenleg még nem tartom indokoltnak. 40. Dictyosphaerium Ehrenbergianum NAEG. — Az ovális sejtek mérete : 7—8,5 x 5—-6 [x. Rendszerint 12 sejt van együtt. A sejtek színtelen nyálkába ágyazottak, amely 7—8 jx szélességben burkolja a sejteket. — Ritka. 41. Anlcistrodesmus falcatus (CORDA) RALFS. — A sejtek hossza 40—50 /x, szélessége 1,3—1,5 jx. — A biocoenosis növényeink 23%-át foglalja ei ; az Anabaena spiroides után a leghamarább előkerülő növény. 42. Ankistrodesmus falcatus (CORDA) RALFS var. mirabile W. et G. S. WEST. — A különbözőképpen görbült sejtek szélessége 1,9—2 fx,