Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II.

lJfO Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. LIMNOLOGIA A mesterséges halastavak élővilágáról mindezideig kevés közlemény jelent meg. Ezek a kutatások pedig mind gyakorlati, termelési szempontból igen jelentősek, mind pedig tudományos vonalon szép eredményeket adnak. A szerző az 1950-ben végzett kutatás alapján 61 -féle mikroszervezetet ismertet, ebből nemcsak Magyarország flórájában, hanem az egész tudományban eddig ismeretlen két faj és egy új változat került elő, valamint több olyan faj, amely eddig hazánk növényzetében még ismeretlen volt. Magyarország halastavainak mikrovegetációja II. Vízvirágzás a Buzsáki Tógazdaság (Somogy m.) V. számú halastaván 5 eredeti mikrofelvétellel és 2 táblán 25 eredeti rajzzal DE. HORTOBÁGYI TIBOR (EGER) A Hidrológiai Közlöny 1950. évi 9—10. számában dr. Varga Lajos megállapítja, hogy ,,A tudományos limnológia művelői általában kevés figyelmet fordítottak a mesterséges halastavak vizeire" (p. 390). A továbbiakban kifejti, hogy a tudományos kutatók nem sok újat reméltek a mesterséges halastavak vizsgálataitól, mert ezek az élőhelyek az ember nagymérvű befolyásolása alatt állanak, kezdve megépítésüktől a betelepítésen, mesterséges etetésen át egészen a lehalászásig és a tavak vizének leengedéséig. A holocoenoid jellegű mesterséges halastavak az időszakos állóvizekhez sorolandók. Halistállóknak és hallegelőknek foghatók fel, amelyeknek jellegzetes biocoenosisuk van. Éppen ezért nagyfontosságú ezeknek a mesterséges biotopoknak tudományos kutatása, mert a kapott eredmények a gyakorlat számára is értékelhetők és a tógazdaságok termelékenységének a fokozását segítik elő. A Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya 1950-től kezdődően a természetes és mesterséges vizek termelőképességének a megállapítását tűzte ki kutatási célul. A termelőképességet igen sok tényező befolyásolja, s ezek közül is egyik legjelentősebb az élővilág. A halastavak növényzete nemcsak mint őstakarmány jelentős, hanem mint a halak vitaminforrása is elsőrendű szerepű. Fontos az élővilág feltárása abból a szempontból is, hogy megismerve a biocoenosist alkotó lényeket, tudományosan beavatkozhatunk a biocoenosis összetételének a megváltoztatásába. Ismert tény, hogy pl. egy kékmoszatos biocoenosisnak zöldmoszatos biocoenosissá alakítása milyen előnyös a halak növekedésére. A mesterséges halastavak élővilágáról mind Magyarországon, mind külföldön kevás közlemény jelent meg. Ezek a kutatások pedig tudományos szempontból is szép eredményekkel kecsegtetnek. A Buzsáki Tógazdaság vizének vizsgálata közben a tudomány számára több új megállapítást tehettem. így többek között előkerült 61 féle mikroszervezet. Ebből nemcsak Magyarország flórájában, hanem az egész tudományban eddig ismeretlen 2 faj : 1. Aphanothece Erősii, 2. Chroococcus Mauchae, valamint egy új varietas : 3. Actinastrum Hantzschii var. somogyiensis. Hazánk növényzetéből nem ismerték még az alábbiakat: I 4. Merismopedia Marssonii, 5. Characium ornithocephalum var. adolescens, 6. Tetraédron quadrilobum, 7. Actinastrum Schroeteri, 8. Kirchneriella arcuata. Jelen cikkemben feldolgozott anyagot ár. Erős Pál gyűjtötte és adta át megvizsgálásra 1950. szeptemberében, a Hidrológiai Társaság hévízi kongresszusán. Figyelmét ezúton is köszönöm. Két gyűjtését kaptam kézhez. Első 1950. augusztus 11-ről való volt. Ebben az alábbi szervezeteket sikerült felismernem. Cyanophyceae i i 1. Microcystis marginata (MENEGH.) KÜTZ. A sejtek gömbök, átmérőjük 4—6 pu. A kolónia gömbalakú, vagy kissé megnyúlt, egyedül áll. A vékony nyálkaburok színtelen, a sejtekhez simul. A sejtek gázvakuólumokat tartalmaznak. A ritka Microcystisek közé tartozik. A gyűjtésben 0,2%-ban szerepelt. 2. Microcystis aeruginosa KÜTZ. — A gázvakuólumos sejtek gömbalakúak, átmérőjük 5— 6 p. A sokszor több tagból álló kolóniákat színtelen nyálkaburok öleli. Több olyan kolóniát láttam, amelynek nyálkaburkában az Aphanocapsa endophytica G. M. SMITH kékmoszat nagyszámban élt. A biocoenosisban a második leggyakoribb Microcystis ; 2,2%-ban mutatkozik. 3. Microcystis flos-aquae (WITTR.) KIRCHN. Mikrophot. 1. — A gömbalakú sejtek átmérője 4—6 fjj. A kolóniák legtöbbje gömbalakú, széles, színtelen, lágy nyálkaburokkal övezett. A sejtekben gázvakuólum látható, azonban akadnak olyan kolóniák, amelyek sejtjeiben a gázvakuólumok nehezen ismerhetők fel, vagy hiányzanak. A gyűjtés leggyakoribb Microcystise : 13,4%-át alkotja a növényzetnek. A nyálkaburokban olykor az Aphanocapsa endophytica él. 4. Microcystis protoeystis CROW. — A szabálytalan alakú kolóniákban a gázvakuólumos sejtek ritkán helyezkednek el, s ezek átmérője 5—6 p. Nyálkaburok tuskészítményben is alig látható. A ritka kékmoszatokhoz tartozik : a növények 0,2%-át foglalja el. 5. Microcystis viridis (A. BRAUN) LEMM. — A kerek kolóniák sokszor egymás mellett láthatók.