Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Pásztor Géza: A hévizi hidrológiai ankét eredményei

160 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. költségeire 1954. évre együttesen mintegy 10—15 millió forint hitelkeret biztosítasa látszik szükségesnek. Annak érdekében, hogy a tervezői megbízás 1954. elejen már kiadható legyen, az előkészítő munkálatokat az 1953. év végéig be kell fejezni. Az ivóvízellátás alternatív megoldásai közötti döntés előkészítése végett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet a • Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyandó tervezetet készítsen a karsztvíz és az artézi rétegvizek feltárására, tegye vizsgálat tárgyává továbbá a Balatonból — különösen a tihanyi kút környékén — történő vízkivétel lehetőségeit is. Ez utóbbi szempontból főként vízhőmérsékleti mérések végzése szükséges, azonkívül olyan további vizsgálatok, amelyek a tó fenéken fakadó források megfigyelésére is kiterjeszkednek. Az ankét résztvevői egyetértettek abban, hogy a Balatonkörnyék ivóvízzel való ellátásának problémáját csakis egységesen kezelt, nagy balatoni vízmű létesítésével lehet végleges formában megoldani. Ugyanis helyi jellegű, kis vízművek sorozatának kiépítése egyes helyeken a jelenleg is tapasztalható vízszerzési nehézségek és költséges üzemvitel állandósítására, illetve fokozására vezetne, másutt pedig a nagy bőséggel rendelkezésre álló ivóvíz célszerű és gazdaságos felhasználását akadályozná meg. A rendelkezésre álló készleteknek egyenletes, a szükségleteknek megfelelő elosztása tehát csak az egész partvidéket körülfogó körvezeték kiépítésével lenne tökéletesen keresztülvihető. A teljes körvezeték megvalósítását azonban az ankét csak a távolabbi jövő feladatának tekinti már csak azért is, mert ez több km hosszban olyan partszakaszokon haladna keresztül, amelyek jelenleg teljesen lakatlanok és amelyeknek benépesedése egyelőre nem is várható. Ennélfogva a fentebb említett műszaki tanulmány megszerkesztéséhez az ankét a következő irányelveket adja: ' a) A teljes körvezeték tervezése a második és harmadik ötéves tervidőszakban még nem időszerű. Távlati tervként egyelőre csak az északkeleti, Tihanynál záródó kisebb körvezetékkel kapcsolatos tervezési munkákat kell előirányozni. b) A Tihanytól nyugatra eső partvidék vízellátását még távlati tervben is helyi, vagy kisebb körzeti vízművekkel kell megoldani. c) A délnyugati rész vízellátásánál a vízbeszerzésnek fentebb már ismertetett módjain kívül- figyelembe kell venni az országban újabban sikerrel létesített kisebb (50—100 m) mélységű negatív artézi kutak telepítési lehetőségét is. Az- erre vonatkozó vizsgálat érdekében a geológiailag alkalmas területeken mintakutak létesítendők. d) Az északkeleti körvezeték táplálásával kapcsolatban a műszaki tanulmánynak három változatra kell kiterjeszkednie, éspedig a tisztán karszt-, illetve forrásvizekből történő ellátásra, a Balatonból való vízkivételre, végül e kétféle vízbeszerzés együttes alkalmazására. A műszaki tanulmány kidolgozásával egyidejűleg fel kell tárni a legégetőbb helyi problémákat is és ezek sürgős megoldása érdekében a kiviteli tervezést azonPásztor G.: A hévízi hidrológiai ankét nal meg kell kezdeni. Minthogy ebben a tekintetben tulajdonképpen a rendelkezésre álló költségkeret szabja meg a fejlesztési lehetőség határait, ezért az ankét szükségesnek tartja az előirányzott hitelek növelését. A szennyvízkezeléssel kapcsolatban az ankét egyhangúlag kimondotta, hogy ipartelep szennyvizét a Balatonba közvetlenül bevezetni a jövőben még tisztított állapotban sem szabad. Közvetett bevezetés esetén olyan fokú tisztítást kell alkalmazni, hogy a Balaton vizének a károshatású anyagoktól való fertőződése teljes mértékben elkerülhető legyen. Ennek a követelménynek teljesítése érdekében szükséges, hogy a Balaton vízgyűjtőjén új ipartelep csak a vízügyi főhatóság beleegyezésével és csak abban az esetben létesülhessen, ha a szenny vízkérdés megnyugtató módon való rendezése előzetesen már tisztázódott. A meglévő hiányosságok mielőbbi megszüntetése végett kívánatos, hogy az illetékes Vízügyi Igazgatóságok a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, azOrszágos Közegészségügyi Intézet, valamint a Haltenyésztési Kutató Intézet bevonásával a Balaton mentén működő összes szennyvíztisztító berendezéseket vizsgálják felül és az észlelt hibák kiküszöbölését célzó intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. A csatornázás és szennyvízkezelés megoldására vonatkozó műszaki tanulmány irányelveit a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya összeállítja és a tervező rendelkezésére bocsátja. A tervező intézetnek elsősorban azokat a változatokat kell tanulmányoznia, amelyek lehetővé teszik, hogy a Balaton a szennyvizektől tökéletesen mentesítve legyen. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemel az a javaslat, amely szerint a Balatonvidék összes szennyvizeit egy közös gyűjtőhálózat szedné össze és a Sió közvetítésével a Dunába vezetné le. Ezzel kapcsolatban megvizsgálandó, hogy a Balaton vízhiányainak a Sión keresztül történő pótlása szennyvízkezelési, halélettani és biológiai vonatkozásban a másik két vízpótló rendszerrel (Mura—Zala-csatorna és Duna—Rába—Zalacsatorna) szemben milyen hátrányos helyzetet teremt. A Balatonvidék sajátos jellegű szennyvíz-problémáinak tisztázása érdekében az ankét javasolja, hogy a balatonföldvári halastó mellé tervezett szennyvíztisztító. berendezés már 1954-ben megépüljön és a halastóval együtt szennyvízkezelési minta-, illetve kísérleti üzemként működjön. Szükségesnek tartja továbbá a Pesterzsébet közelében létesítendő szennyvízkísérleti állomás mielőbbi megvalósítását, valamint a Balatonon végzendő kutatásokat nagymértékben elősegítő kutatóhajó sürgős rendelkezésrebocsátását. A fentiekben ismertetett határozatok megvalósítása a hidrológia különböző szakágazatain kívül a mélyépítés vonalán is rendkívül fontos feladatokat hárít egyelőre a tervező, majd a későbbiekben a beruházó és kivitelező szervekre. A tudományos előkészítések, előmunkálatok, tervezések és kivitelezések nagymértékben igénybe fogják venni ezeket az intézményeket. Az elvégzendő munkálatokra tehát idejében fel kell készülni, hogy sikeres végrehajtásuk eredményeképpen hazánk nagy természeti kincse, a Balaton, dolgozó népünk pihenési, szórakozási és üdülési igényeit hiány nélkül kielégítse.