Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dezső istván–Kovács Edit–Sallai Géza–Straub János: A hajdúszoboszlói forrásvíz bitumenes anyagának biológiai hatása

158 Hidrológiai Közlöny. 34. évi. 1954. 3—4. sz. Dezső—Kovács—Sallay—Straub: Hajdúszoboszlói forrásvíz szer 0,5 ml-t naponta, három napon át. (Kontroli-állat hasonló mennyiségű borátbifoszfát tompító oldatot kapott három napon át negatív eredménnyel.) A kezelés megkezdése utáni harmadik napon a II. számú állat, 5. napra a IV. és V. számú állat, a 6. napon az I. számú, a 7. napon a II. számú állat kenete ismét pozitív eredményt mutat, a III. számú állatnál nem volt változás. A tompító oldatot tartalmazó anyag tehát az előző szabályszerű ösztrusz jelentkezését eltolta, szabálytalanná tette. Nap 1 2 3 4 5 6 7 8 illat 1 2 3 4 5 6 7 8 1. 2 x 0,5 2 X 0,5 2x0.5 8 1. oe. 8 II. 2 x 0,5 2 x 0,5 2 y 0,5 II. pr. oe. oe. III. 0,5 0,5 0,5 oe. III. IV. 0,5 0,5 0,5 IV. oe. v. 0,5 0,5 0,5 v. pr. oe. További kísérleteinket a hajdúszoboszlói iszappal végeztük, amelyet közvetlenül; a forrás' mellett a lefolyócsatornából gyüjtöttünk. Kb. 2 kg iszapot szárítás nélkül alkohol-éterrel, majd tiszta éterrel kiráztunk, s a rázadékot vákuumban betöményítettük. A beszárított anyag sárgás-barna színű, kellemetlen bitumenes szagú. Az alkahol-éteres rázadékból kapott anyagot 20 százalékos alkoholos vizes kálilúggal elszappanosítottuk. Az elszappanosítatlanul maradt hormonhatású anyagokat kétszer desztillált éterrel kiráztuk, majd az éternek teljes el párologtatása után olívaolajban felvettük (kb. 5 g száraz anyagot 20 ml olajban). Ebből 6 egymásra következő napon két állat 0,3 ml-t, két állat 0,5 ml-t kar-ott naponta subcutan. Az első állatnál az első injekciót követő 5., kettőnél a 4. és egynél a 3. napon mutatott a kenet ösztruszt. Nap 1 0 3 4 5 6 Állat 3 I. 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 I. pr. oe. II. 0,3 0.3 0,3 0,3 0,3 0,3 II. oe. II. 0,3 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 II. oe. IV. 0,5 0,5 0,5 0,5 0.5 0,5 IV. pr. oe. Állatkísérleteinkből kitűnik, hogy a hévforrás vizében jelenlévő bitumenes anyag tartalmazza azt az anyagot, melynek biológiai hatása megegyezik a folliculinhoz hasonló anyagokkal, vagyis ezzel beigazolódott, hogy a hajdúszoboszlói forrásvízben ösztrogén hatású anyagok vannak jelen. A hajdúszoboszlói víz alkalmazása a fürdőterápiában a benne lévő ösztrogénanyagok jelenléte folytán igen jelentős, 'és eddig még nem ismert mechanizmus alapján feltehetően befolyásolja a petefészek funkcióját. Annak eldöntésére, hogy a fürdőkúra formájában használt vízből a bitumenes anyagban' jelenlévő ösztrogénihatású anyag milyen úton jut a szervezetbe, kísérleteink folyamatban vannak. Egyrészt kísérleti állatainkat fürdetjük, megfelelő kautélák mellett, másrészt a váll alatti részen 'ecseteljük, mert nagyon is kézenfekvő, hogy a

i hatóanyag felszívódása lipoid természeténél fogva a bőrön át történik. Ezt számos irodalmi adat is támogatja (Zondek, Loeser, Burokhardt). Ami már most a bitumenes anyaggal végzett kémiai vizsgálatokat illeti, a Liebermanm—Burckhardt, valamint a Salhowskyféle próbák minden esetben pozitívnak adódtak, ami szterinvázas vegyület jelenléte mellett szól, vagyis a biológiai úton tett megállapításaink helyességét támogatják. Az iszapból éter-alkoholos kivonás útján előállított sárgás-barna, kellemetlen szagú maradékból az első éteres-alkoholos frakcióból szép rozetta alakú, 0,2—2 mm nagyságú számtalan színtelen kristályka látható a barna gyantaszerű környezetben. A kristályokat a rendkívül tapadó környezet miatt nem lehetett elkülöníteni. Ha majd nagyobb mennyiségű anyag áll rendelkezésünk íe, akkor ennek a kristályos anyagnak előállítása és néhány állandójának meghatározása értékes felvilágosítást fog nyújtani a hatóanyag kémiai összetételére vonatkozólag. Behatóbb kémiai vizsgálatra és a hatóanyag biológiai értékelésére eddig nem került sor, mert a bitumenes anyagban jelenlévő hatóanyag nem homogén, hanem több rokon kémiai szerkezetű anyag

1 keveréke, amit íbenzolos kivonatával AI2O3 oszlopon nyert kromatogrammján észlelt 4—6 egymástól jól elkülönülő, ultraibolya fényben fluoreszkáló frakciók igazoltak. Ezeknek a frakcióknak izolálása és az izolált frakciókkal külön-külön végzett állatkísérleteik és kémiai vizsgálatok képezik következő feladatunkat. Mindezek elvégzéséhez nagyobb mennyiségű kivonatra van .szükségünk, ami sajnos még nem áll rendelkezésünkre és elegendő kísérleti állatunk sincs. Úgy érezzük, hogy ha hazai gyógyvizeink gyógyhatásút tudományosan rnágya-