Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
3-4. szám - Dr. Bolberitz Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása
15Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évi. 1954. 3—4. sz. Bolberitz K.: Fürdővizek szennyezettsége 1. táblázat Pünkösd fürdő nagy medence Látogatók száma (l) : 50* Medencetérfogat (Q) : 1500 m 3 Vízcserélődés (q) : 50 m 3/óra Egy látogató által bevitt szennyezés (s) : 2,5 Időpont, óra Látogatók sz. Laborat. Időpont, óra Látogatók sz. Számított szennyeződés vizsgálat szerint 9 10 1,30—0,04 + 0,02 = 1,28 10 20 1,28—0,04 + 0,03 = 1,27 1,30 11 40 1,27—0,04+0,07 = 1,30 12 50 1,30—0,04 + 0,08 = 1,34 13 50 1,34—0,04 + 0,08 = 1,38 1,40 14 30 1,38—0,04 + 0,05 = 1,39 15 15 1,39—0,05 + 0,02 = 1,36 16 5 1,36—0,04 + 0,01 = 1,33 1,30 17 2 1.33—0,04 + 0 = 1,29 18 — 1,29—0,04 + 0 = 1,25 1,20 * Összes látogató 100, mely a vizsgált nagy és két kisebb (350, ill. 100 m 3-es) medencébe oszlik el, ** Előző napról visszamaradt szennyezés (becslés). 2. táblázat Csillaghegyi strandfürdő nagy medence Látogatók száma (l) : 3000* Medencetérfogat (Q) : 900 m 3 Vízcserélődós (q) : 90 m 3/óra Egy látogató által bevitt szennyezés (s) : 2,5 Időpont, óra Látogatók sz. Számított szennyeződés Laborat. vizsgálat szerint 9 1000 14,0—1,2 + 2,8 = 15,6 10 1000 15,6—1,6 + 2,8 = 16,8 18,1 11 1500 16,8—1,7 + 4,2 = 19,3 12 2000 19,3—1,9 + 5,6 = 23,0 13 2000 23,0—2,3 + 5,6 = 26.3 26,4 14 2500 26,3—2,6 + 6,9 = 30,6 15 2000 30,6—3,1 + 5,6 = 33,1 33,1 16 1000 33,1—3,3 + 2,8 = 32,6 17 500 32,6—3,3 + 1,4 = 30,7 18 ——• 30,7—3,1 + 0 = 27,8 24,8 * Összes látogató 7000, mely a vizsgált nagy és két kisebb (700, ill. 500 m 3-es) medencébe oszlik el. ** Előző napról visszamaradt szennyezés (becslés). Ezeknek az elgondolásoknak és számításoknak céljára kívánatosnak látszott a rendelkezésünkre álló elég nagyszámú fürdővízvizsgálati adatot feldolgozni abból a szempontból, hogy vájjon mennyi szennyet visz, szennyeződési számban kifejezve egy látogató, egy alkalommal a fürdőbe. Az összehasonlítás ez esetben nem volt egyszerű, mert a mintavételeket különböző elhasználtsági fokú vizekből eszközöltük, a vízcserére, a látogatók megoszlására vonatkozó adataink nem voltak elég részletesek és megbízhatóak, feltehető volt azonban, hogy a hibák mindkét irányban fognak jelentkezni ós így a felvetett kérdésre vonatkozóan legalább tájékozódást szerezhetünk. E cél elérésére a 3. táblázatba foglalt fürdőknél tehát mindenekelőtt megállapítottam a medencevíz 1 m 3-ére jutó látogatók számát a mintavétel napján, az egyes fürdőket ezután látogatottsági terhelésük alapján sorbaállítottam, végül a vizsgálatnál talált szennyeződési számot (több minta vizsgálata esetén ezek átlagát) elosztottam az 1 m 3-re jutó látogatók számával. Ott, ahol biztos adat állott rendelkezésemre arra vonatkozóan, hogy a víz előzetesen hány napig volt használatban, a nyert értékeket ennek megfelelően módosítottam. A számítás végeredményben extrapolálja a vizsgálati adatokat az esetre, mintha mindegyik fürdőben a vizsgálatkor minden köbméter medencevízre egy látogató jutott volna. A 3. táblázatból mindenekelőtt megállapítható, hogy a zárt fürdők és a nyitott fürdők között az egy látogató által bevitt szennyezés tekintetében nincs meghatározható különbség. A két táblázat azonos kategóriába tartozó adatai egymással elég jól egyeznek, ami az adatok helyessége szempontjából megnyugtató. A látogatók által bevitt szennyeződés tág határok között mozog (1,5— 17,0, ill. 1,0—26,0) és ez annál kisebb, minél nagyobb volt az 1 m 3 vízre jutó látogatók száma. Ez a szabályszerűség az előbbiekben elmondottak alapján könnyen érthető, sőt várható is, hiszen megállapítottuk matematikai úton, hogy minél szennyezettebb a víz, annál nagyobb szennymennyiség távozik abszolút értékben azonos idő alatt a medencéből a vízcserélődés révén. Minthogy a táblázat összeállításánál a vízcserélődés mértékét a jobb áttekinthetőség kedvéért nem vettem számításba, az ebből eredő különbségek természetesen kell hogy jelentkezzenek. A gyakorlatból tudjuk, hogy a gőzfürdőknél rendszerint vagy egyáltalán nincs, vagy csak kisebbmérvű a vízcserélődés, viszont a medencék vizét csaknem mindenütt naponként leeresztik, e fürdők tehát a vízellátás szempontjából egységesebbek, mint a nyitott és a strand-fürdők. Ez okozza azt, hogy a zárt fürdők adatai egységesebb, szabályosabb képet mutatnak és szélső értékeik is közelebb esnek egymáshoz, mint az utóbbiaknál. A nyitott medencéknél és a strandfürdőknél viszont a vízellátás tekintetében igen nagy eltérések vannak, ami azonban a számítással nyert értékeknél is megmutatkozik. Vannak fürdőink, melyeknél a napközbeni vízutánpótlás rendkívül bőséges (Lukács fürdő, Császárfürdő, Pünkösd fürdő, Eger), ezeknél természetesen a számított érték kisebb, mint a rosszabb vízellátottságú fürdőknél. Azoknál a fürdőknél, ahol túlesekély a vízcserélődés és a medencék vize a vizsgálatot megelőzően több napig volt használatban, a nyert értéket e napok számával el kellett osztani. Feltűnő még, hogy egyes fürdőknél (Széchenyi-, Berekfürdő, Palatínus-, Debreceni zárt fürdő) a kapott értékek a vártnál magasabbak. Ennek okát úgy látszik abban kell keresnünk, hogy e fürdők nagy mélységből származó vizeinek összetétele a mikroorganizmusok elszaporodása szempontjából igen kedvező éa ennek hatása torzítja a nyert értékeket. Ezt a feltevést egyéb megfigyeléseink is alátámasztják. A fenti adatok alapján megkísérelhetjük tájékoztató érték megállapítását arra vonatkozólag, hogy szennyeződési számban kifejezve mekkora az egy látogató által a fürdőbe bevitt szennyeződés mennyisége. Pontosan ezt természetesen csak exakt modellkísérletekkel lehetne meghatározni, melyeknek elvégzése a jövőben nagyon is indokolt