Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Rétháti László: Összefüggések a víznívó helyzete és talaj alakváltozásai között

13Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Rétháti L.: A víznívó és talaj alakváltozás összefüggései ábrán felvett szelvény meglehetősen gyakori, különösen folyóvizek közelében) ; fennáll fentieken kívül ugyanis az a veszély, hogy nagyobb nyomás esetén a víz a leggyengébb keresztmetszeten — és ez rendszerint az alap tömörítetlen, laza környezete — feltör, magával sodorva az alap altalaját alkotó kohéziótlan szemcsés tömegeket. Különösen vízépítményeknél fordul elő gyakrabban, hogy szerkezeti okokból 8—15 m mélységre kell lemennünk (ülepítők, vízvisszaemelő művek stb.). Mivel ezek a létesítmények rendszerint folyóvíz közelében települnek, esetenként olyan rétegeződést találunk, melyben többszintű talajvíz mozog, és ezeknek egyike-másika nyomás alatt van. A 10. ábra tüntet fel ilyen szelvényt, melyen bemutattuk azt is, hogyan számítottuk ki az alapozási síkon várható törőfeszültség értékét. Ha a C jelű rétegre feltételezzük, hogy tökéletesen vízzáró, és a határolólapjain fennálló nyomás különbség szivárgást nem okoz, akkor felső síkján p

0 értéke ugrásszerűen nő, alsó síkján viszont a víznyomás következtében hd értékkel (itt 4,3 t/m

2-el) csökken. A víz „energiája" azonban csak látszólag vész el; a D réteg alatt fekvő vízzáró réteg felső síkjára a hd túlnyomás véleményünk szerint már pozitív előjelű, és kompenzálja mind a térfogatsúlycsökkenést, mind a p

0-ban a D réteg felső síkján tapasztalható feszültségcsökkenést. Ennek a kérdésnek részletesebb tárgyalása azonban túlnyúlna tanulmányunk keretein. e) a belső erők változása a talajvíz hatására Az eddigiekben feltételeztük azt, hogy a talaj belső erői, nevezetesen a súrlódási szög (<p) és kohézió (C) nem függvénye a víztartalomnak. Y////

A tinóra réteg Alapszélesség 2r-5,0 I'-'. ' ".' .'

I Meresztő réleg 10. ábra. Önsúlyfeszültség-ábra és törőfeszültség nyomás alatti vizet tartalmazó szelvényben. hatunk, mintha az agyagréteg áteresztő lenne (7. és 8. egyenletek). A kongruencia azonban itt megszűnik; áteresztő rétegben ugyanis további vízszintemelkedésnek nincsen 2?

0-ra csökkentő hatása (2. táblázat, z >0 eset), ami nem áll a nyomás alatti talajvízre. Ha az alapsík feletti réteg vízzáró, akkor amint hd eléri a ty értékét, a geológiai nyomás a vizsgált síkon zérus lesz, az (5) kifejezés első tagja érvényesül csak : felszíni alapozás esete forog fenn (1. 9. ábra). Megállapíthatjuk tehát, hogy a nyomás alatti talajvíz bizonyos esetekben nagyobb veszélyt jelent az alapozás stabilitására, mint piezometrikus szintjének megfelelő szabad vízszint. Kerülendő általában maga az alapozási mód is (bár a 8.