Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Rétháti László: Összefüggések a víznívó helyzete és talaj alakváltozásai között

13Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Rétháti L.: A víznívó és talaj alakváltozás összefüggései A kísérletek vázlatos berendezését az 1. ábrán az alakváltozásnak egy asszimptotikus értéke tüntettük fel. A törőkísérlet az építőanyagoknál (e

m), az oldalnyomás (a

2) pedig magának Oj-nek (vas, beton, stb.) is használt nyomópróbához is függvénye, nem szabályozható, hasonlít, a törőfeszültség a „kocka", illetve Mint látjuk, a talaj alakváltozási görbéi a „hasábszilárdságnak" felel meg. A triaxiális befogás mértékétől függően igen különbözőek Triaxiális • Kompressziós kísérlet Oldolkiterés 1. ébra. Laboratóriumi nyomókísérletek és jellegzetes alakváltozási görbéik. kísérletnél az oldalnyomást állandó értéken (p

e) tartjuk, de a talajt itt is törésig (pt) terheljük ; természetesen < ct és a rugalmassági modulus is nagyobb, mint a törőkísérletnél. A kompreszsziós kísérletnél, ahol az. oldalkitérést nagyszilárdságú fémgyűrű akadályozza meg, a talaj o, tetszőleges növelésével sem terelhető törésig, van 6, Függőleges terhelés E'Ctga a [ Meg nem akodolyozott oldalkileres B (/ típus) C J n Megakadályozott otdolkitérés U (II. típus) 2. ábra. A befogás hatása az alakváltozási diagrammokra. lehetnek. Míg az első két kísérletet függőleges, a kompressziós kísérletet vízszintes asszimptotájú görbe regisztrálja. Élesen szembetűnik a különbség, ha az egyes típusokat ugyanazon koordinátarendszerben ábrázoljuk (2. ábra). Az I. típusú görbék indulhatnak kezdeti egyenes szakasszal (B görbe) melyre a Hooke-törvény érvényes, konkáv szakasszal (C), mely előterhelésnek, esetleg az oldalkitérés ideiglenes hiányának lehet következménye, de leggyakrabban kezdettől konvex formájúak (A). A II. típusú görbék minden esetben kezdettől konkávok. Térjünk át a tényleges viszonyokra. Ha a terepen a talaj teherbírásának meghatározására próbaterhelést végzünk, vagyis egy lemezt fokozatosan a törést megközelítő határig terhelünk, tulajdonképpen nagyméretű nyomókísérletet rendezünk be. Milyen lesz az alakváltozási görbe ? A gyakorlat bizonyítja, hogy minden diagramm I. típusú, nevezetesen előterhelt talajoknál, vagy mélyebb rétegekre aC, általában pedig az A vagy B jelű görbékhez hasonló. Ez a megfigyelés a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy az alapok süllyedése (kivéve az alacsony feszültségeket, mikor esetleg a rugalmas tartományban maradunk) oldalkitéréssel járó kompresszió eredménye; mivel a

2 > 0, teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy egy alap fokozatos terhelése többirányú nyomókísérlettel ekvivalens. A befogást a talajban vízszintes irányú feszültségek biztosítják. Bár jelenleg még a kompressziós görbéből számítjuk a süllyedéseket — annak feltételezésé-