Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Biczók Imre: Geoelektromos mérés a vízkutatás vizsgálatában

126 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Biczók I.: Geoelektromos mérés a vízkutatásban 12. ábra. Üszótag képe a mérőberendezéssel. víz mélységének megfelelő távolságra, <a fúrás helyétől a vélelmezett áramlási iránnyal ellentétes oldalon, állandó jelleggel helyezzük el, az áramot bekapcsoljuk és a szabad szondát (Si) az egyeneseken addig mozgatjuk, míg a galvanométerein O indikációt kapunk. A O pont megadja az állandó szondánál lévő ekvipotenciál körnek a tapogató szonda alatti pontját. Ezt minden sugáron elvégezve, a kitapogatott pontok helyét a szerkesztett pol ár diagrammon felrakjuk. idejétől számított 2, 8, 12 vagy 24 óra eltelte után az izopotenciál diagrammot újra, esetleg többször is felvesszük. A görbe az 0 50 100 150 Qm Víz""' Homokos p <> kavics Andezit \ Tufáé andezit \ Repedezel! andezit / Viz s Homokos kavics 10 Tamor 15 andezit 0 5

0 10C 150 Qm \ \ s \ \ \20 13. ábra. Ellenállás-görbék. Ha a geológiai viszonyok egyszerűek, vagyis az anyag homogén, a rétegződés vízszintes, a kapott görbe köralakú, ha azoníba® a rétegződés összetett, az izopotenciál görbe a körtől eltér. A fúrólyukba ezután sót bocsátunk le. A tapasztalat szerint kötött talajban, ha az áramlási sebesség kicsi, 1 kg só, szemcsés talajban nagyobb áramlási sebesség esetén ennél nagyobb mennyiség szükséges. A talaj áteresztőképességének megfelelően a sózás Áramlás iránya 14. ábra. Mérőelrendezés vízáramlás-méréskor. áramlás irányának megfelelően eltolódik és deformálódik. Az ekvipotenciál ellipszis központjának (a terület súlypontjának) eltolódása lesz az áramlás irányának és nagyságának mutatója és mérőszáma.