Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Biczók Imre: Geoelektromos mérés a vízkutatás vizsgálatában

124 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Biczók I.: Geoelektromos mérés a vízkutatásban mos mérések alapján szerkesztett liosszszelvéiny és helyszínrajz igazolták. A mérések szerint a réteg a város közelében már kiékelődőben van, s a kavicsos homokréteget iszap váltja fel. A hosszszelvény ismeretében a víznyerő kutakat a városhoz legközelebb eső pontokon jelölhettük ki. A mérések dr. Sümeghy főgeológus táblaelméletét igazolták. 'A táblákat elhatároló vetők vonalát a geoelektromos szelvények felrakásával meghatározhattuk. Geoelektromos mérés a Dunán Egy dunai létesítmény tervezéséhez alapvető fontosságú volt a meder alatti talajrétegződés pontos ismerete. Kellő sűrűségű fúráshálózat létesítése a nagy költsége^ miatt és idő hiányában nem volt keresztülvihető. A talajszeiivények felvétele végeredményben) a nagyobb távolságokban végrehajtott fúrások közötti geoelektromos mérésekkel történt. A dunai mérést. a víz felszínén úsztatott elektróda berendezéssel végeztük, mivel az elméleti meggondolások szerint teljesen közömbös az, hogy a levegővel határos első réteg othmikus ellenállása milyen nagyságrendű, tehát a gyakorlatban víz is lehet. A mérést a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda. dr. Legeza Tiborné tervei szerint és irányításával végezte. A mérőeszközöket úszóberendezésein helyeztük el, mely úszótagból, alsó kihongonyzó és kábeladagoló pontonból, valamint egy vontató- motorcsónakból állt. Az egész úszórendszer a víz sodra és a szél ellen lehorgonyozható volt. A mérőműszert, az áramforrást, az elektródákat és szondákat mozgató csörlő berendezést, a kábeldobokat, a kábeleket a víz felett tartó drótkötél csörlőjét az úszótágon, míg a csörlőberendezést és a feszítőszerkezet párját az alsó pontonon helyeztük el. Az egész úszórendszert egy motorcsónak vontatta. A pontonok között kifeszített drótkötelet a bóják által kitűzött egyenesbe állítottuk l)e. A drótkötéléin mozgathatóan függesztettük fel az elektródákat, szondákat, valamint a középpont-, vagyis a mérési pontjelző rudat, amelyet beállás után a partról sokszögvonalról mértük be. Az elektródákat és szondákat mentőövekkel védtük meg & hullámveréstől, ami az észlelést igen megkönnyítette. Az elektródákat és szondákat az úszótagról kezelt csörlőberendezéssel mozgattuk, ill. állítottuk be. A mérési pont magasságában horgonyozó pontontól adagoltuk a parafa úszókkal ellátott kábeleket, melyeken keresztül az áramot tápláltuk és a feszültséget .mértük. A mérés és kiértékelés ugyanúgy történt, mint más, már ismertetett szárazföldi felvétel esetében. A mérés soráin két ellenállásgörbe típus mutatkozott. Bál H 9. ábra. Az úszóberendezés vontatása.