Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Biczók Imre: Geoelektromos mérés a vízkutatás vizsgálatában

Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—121. sz. 9S VÍZKUTATÁS A geoelektromos kutatás a geológiai és hidrológiai feltárásokban, gyorsasága és kisebb költsége miatt, egyre nagyobb szerephez jut. Ezért jelentős az eddig végzett feltárási típusoknak példákkal történő bemutatása. Geoelektromos mérés a vízkutatás szolgálatában BICZŐK IMRE A vízkutatásra felhasználható geofizikai eljárások sziinte kizárólag elektromos módszerek, ezért a tervezési előmunkálatok során a geoelektromos mérőeljárás ma már alig nélkülözhető. A teknők, vetők, hasadékok, sziwklinálisok, betemetett vízfolyások az ellenállásgöiibéken jól kirajzolódnak, ezért róluk geoelektromos eljárással rövid idő alatt világos kép adható. A geológiai vízkutatás módszere közvetett, mert olyan geológiai szerkezeteket kutat, melyekre a víz előfordulása jellemző. Ezzel szemben az elektromos módszer vízkutatás szempontjából közvetlen eljárás, mert a talajvíz vagy rétegvíz észlelésén alapszik. A geoelektromos mérés a következő vízkutatási if eladatok elvégzésére alkalmas: 1. valamilyen vízadő-aéteg térbeli fekvésének meghatározására, 2. feküiétegek .feltérképezésére, 3. vízadó-réteg vastagsági térképének készítésére, 4. durvaszemű szerkezetek vonulási irányának meghatározására, 5. folyási irányok megállapítására, fi. karsztvíz kutatására, 7. egyedi fúrópontok kitűzésére. Az elektromos mérés elve. A geoelektromos mérés lényege az, hogy I erősségű elektromos áramot •két földbevert fémrúd elektródán át a talajba vezetünk, a feszültségesést ( <4 V ) a mérési vonal közbenső pontjain a felszínen mérjük, s abból az Ohm-törvény alkalmazásával a talajellenállás értékét (g) meghatározzuk. AV , ahol k geometriai tényező, melynek értéke a mérő elrendezésétől függ. A megfigyelések szerint az áram nemcsak a legrövidebb egyenes úton, hanem az elektródák között ívesen is halad, így behatol a mélyebb rétegekbe is. A vizsgálatok szerint a mélyhatás az elektróda távolságnak egyharmada. Nagyobb elektróda távolság esetén az áram mélyebbre hatol, így az elektróda távolság változtatásával a különböző mélységű rétegek ellenállása meghatározható (1. ábra). Az egyes kőzetek, ugyanúgy, mint a fémek, az elektromos árammal szemben különböző ellenállást fejtenek ki, s mivel az elektróda távolság változtatásával az árammal átfolyt terület mélyhatása szabályozható, a talajellenállás mérésével s annak a (mélységfüggvényében felrakott diagrammja segítségével az egyes rétegek mélysége és vastagsága meghatározható. r-H|l|l|l| tl 1 k \ \ Homok 1. ábra. Elektromos mérés elve. A kőzetek s a talajvíz, rétegvíz ellenállásértéke 0,1 ohm métertől a több millió ohm méterig (az ohm méter érték 1 m

3 kőzet ellenállására vonatkozik) tág határok között változik. Ez a kedvező körülmény lehetővé teszi, hogy a talaj- és vízrétegek tisztán Ohmikus ellenállások alapján meghatározhatók, mivel azonban sok fedő érték is előfordul, ajánlatos legalább egy fúrásszelvényre támaszkodunk. Ezen az általános tájékoztatáson kívül a geoelektromos eljárás elméletét — mellyel a magyar irodalom is bőven foglalkozik — nem taglalom, hanem néhány gyakorlati példán mutatom be annak sikeres alkalmazását. Vízkutatási munkák I no tán Az inotai művek fokozott víziigényének kielégítésére vízkutatásokat kellett végezni. A feltételezések szerint a Sárrét medence-