Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Szesztay Károly: A grafikus korrelációvizsgálat néhány módszere

118 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Szesztay K.: A korrelációvizsgálat módszerei 1. megelőző csapadékviszonyok, az esőzés időtartama és "az év hónapja (a táblázat 5., 6. és 2. rovata). Minthogy a három vagy négy változó vizsgálatának menete a fenti tényezők együttes figyelembevételekor közbenső lépésként adódik, mindjárt az ötyáltozós (a táblázat. (2) és (6) rovata) grafikus korrelációvizsgálatot mutatom be a koaxiális módszert [2J követve. Első teendőnk a grafikon mezőnybeosztásánajk megtervezése. A változók közül kettő a tengelyeken marad, a. többit izometrikus vonaliak fogják ábrázolni. A függő változót (felszíni lefolyás) feltétlenül tengelyen kell hagyni. A másik tengelyre helyezendő változó kiválasztásához célszerű megállapítani a független változók fontossági sorrendjét. A legfontosabb tényezőt (csapadékmagasság) iaz utolsó mezőny izometrikus vonalainak kell fenntartani. A másik tengely változó a fontossági sorrendben másodiknak ítélt tényező (a megelőző csapadékindex) lehet. A további tényezők elhelyezése a szerkesztés sikerét már kevéssé befolyásolja, A megelőző csapadékviszonyokat (a felszíni talajréteg nedvességi állapotát) jellemző M indexet az i nappal korábban hullott Ht magasságú esőzések adataiból az M — E Hí i képlet szerint számíthatjuk. Az a—c, b—d tengelykereszt kijelölése után a szerkesztést a 2. ábra utolsó (a—b) mezőnyében kezdjük. Az 0—a tengelyen a függő^ változó (felszíni lefolyás) értéktartományának megfelelő beosztást készítünk. A másik tengely-változó a szerkesztés folyamán más és más tengelyre fog kerülni; az első lépésnél az 0—b tengelyen volt ábrázolva ugyanazon mérték szerint, amint a 2. ábrán végső helyzetében az O—d tengelyen látjuk. Első lépésként háromváltozós korrelációt vizsgálunk a függő változó és a két leglényegesebb független változó bevonásával. A táblázat 3., 4. és 5. rovatának adataival kaptuk az a—b mezőny pontjait. A pontjelek mellé mellé paraméterként a segédváltozó (csapadékmagasság) számértékét írjuk. A segédváltozó konstans értéikein áthaladó izometrilkus vonalak megrajzolása többnyire bizonyos mértékű önkényességet kíván. Minthogy a vizsgálatnál még két lényeges tényező' hatása nincs figyelembevéve, a pontok elrendeződése látszólagos ellentmondásokat is mutat. Ha a fontossági sorrendet helyesen állapítottuk meg, többnyire mégis felismerhetjük az értékváltozás irányát és a tartomány tágasságát. A vonaliak megrajzolásánál támaszkodni kell a jelenség tartalmi sajátságaira és más feladatoknál végzett hasonló jellegű vizsgálatok tapasztalataira is. A bemutatott feladatnál például a csapadék és a lefolyás kapcsolatának jellegét (az izometrikus vonalak alakját) átvehet0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 <0 Felszíni lefolyás [mm].....[2] ábra. A kiegyenlítőgörbe megszerkesztése folytatólagos átlagolással kétváltozós vizsgálatnál. TARNA, VERPELET Észlelési adatok 2 pontonhinti állag 4 pontonhinti átlag 6 ponton hinti atiag. Független fáttozá szerint Foggá váitozá szerint