Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Könyvismertetés

Muszkalay I..: Ülepítőmedencék méretezése Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 115 lapítóelemek keresésével, bár ezek egyszerűségét és jó eredményeit nem könnyű felülmúlni. Összefoglalás Amíg a számítási eljárások igyekeznek figyelembe venni az ülepítőkben kialakuló holttereket, és az áramlásban beálló turbulenciát, addig a kísérletezés iránya éppen az, hogy a medencék kialakításával csökkentsék a turbulenciát és megszüntessék a holttereket, illetve azokat az elosztó részökre korlátozzák, melyek már csak kis százalékát képezik a medence teljes hosszának. Mind a számítás, mind a medence kialakításának tökéletesítése a medencék méreteinek csökkentését segíti elő. Ez pedig nemcsak gazdaságosabbá teszi a medencék építését, hanem lehetővé teszi azt, hogy olyan ipartelepeken is létesítsenek szennyvíztisztító berendezést, ahol az eddig nem volt kielégítő módon megoldható hely hiányában. Az ipartelepek szennyvizeinek helyes kezelése biztosítja élő vizeinlk elszennyeződéstől való mentesítését, ami elsősorban a mezőgazdaságnak és halászatnak fontos követelménye, de éppenúgy szoros kapcsolatban van a vízellátással és kulturális kérdésekkel is. így az ülepítés tökéletesítése szorosan hozzátartozik hazán k továbbfejlődéséhez. IRODALOM Velikanov: A valószínűségszámítás alkalmazása a hordalék turbulens áramlásban való leülepedésének számítására. 1936. Zsukov, Mongait, Icigson és Haskin: Ipari szennyvíztisztítótelepek tervezése. Moszkva, 1949. Albertz: Az ülepítőmedencékkel kapcsolatos kérdések fejlődése. La Téchnique de l'eau. 1953. XII. 15. G. A. Makszimovics: A légköri csapadékok szerepe az oldott anyagok átvitelében. (Dokladü Akademii Nauk SzSzSzR., 92. köt., 2. füz., 401—403. old. Moszkva. 1953.) Míg fizikai szempontból a légköri csapadékokat meglehetősen jól ismerjük, addig kémiai vizsgálatuk -sok kívánnivalót ihagy hátra, mert a legutóbbi időkig a vegyelemzések során csupán főalkotórészeik mennyiségét határozták meg. A légköri csapadékok oldott alkotórészeinek eredetével és mennyiségével kapcsolatos kérdésnek óriási elméleti és gyakorlati jelentősége van, mert a föld felszínének 1 km--nyi területére a csapadékokkal együtt évenkint 12 tonnát is elérő mennyiségű oldott anyag kerül. A lefolyás nélküli területeket figyelmen kívül hagyva, a szárazföldekre évenkint 108 000 km

3 csapadék hullik, amelyben az oldott anyagok mennyisége 1,47 knrM tesz ki. A szerző számításai szerint a folyók évenkint 1,2 km

3 oldott anyagot visznek az óceánba. Ebből azt látjuk, hogy a földön kémiai denudáció alig van, mert a folyók csupán a légköri csapadékok által a földre hozott anyagot továbbítják az óceánba. V. I. Vernadszkij úgy vélte, hogy a légköri vizek összetétele a geokémiában ugyanolyan állandó érték, mint az óceán vizének összetétele. Vájjon melyek a légköri cseppfolyós víz és a légköri csapadékok ásványtartalmának legfontosabb forrásai? Fő forrásnak az óceánt kell tekinteni, amelyből a sók a valóságos és „mechanikus" párolgás útján jutnak a fellegekbe. A szél a tengervíz részecskéit a sókkal együtt a szárazföldre és a légkör magasan fekvő rétegeibe szállítja. Megállapították, hogy a tengeri sók egyes esetekben ilymódon 4000 km-es utat is megtettek. Az ásványi anyagok második forrását a tűzhányók és fumarolák gázaiban és szublimátjaiban találhatjuk meg. L. Sz. Szelivanov számításai szerint a vulkánok évenkint n . 10" — n . 10

7 tonna klórt szórnak a légkörbe. A Szovjetunióban a legutóbbi évek során végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a csapadékvizek összetétele övezetenkint változik. Az erdős övezetekben a HCOa és Ca, a sztyeppeiben a HCO< és SO«. a száraz sztyeppéken és félsivatagokon pedig a HCO:,, SO<, Cl és Na vannak túlsúlyban. A légköri csapadékok kémiát összetétele és a földrajzi övezetek mállási kérgének összetétele között is összefüggés áll fenn, mert a felszálló légáramlások a szárazföldről porrészecskéket emelnek a troposzférába. A légköri csapadékok 1 km magasságból lehullva minden literükkel 326 köbméter levegőt mosnak át, miközben a levegőt a porrészecskéktől megtisztítják, maguk pedig sókban feldúsulnak. Mivel a troposzférába szállított porrészecskék főként talajképződmények, amelyek szorosan a földrajzi övezetekhez kapcsolódnak, a csapadékvizek összetétele, ugyanúgy mint a talajvizeké és a folyók és tavak vizeié is, szélességi irányú övezetességet mutat. A Szovjetunió európai részén végzett csapadékvízelemzések azt mutatják, hogy azok ásványtartalma 25—206 mg/lit. között ingadozik, az ásványtartalom azonban földrajzi övezetenkint és időbelileg is változhatik. A szerző cikke további részében a csapadékok által a szárazföldekre szállított oldott anyagok együttes mennyiségére vonatkozó számításokat végez és végül megállapítja, hogy a csapadékvizek kémiai összetételének rendszeres vizsgálata halaszthatatlan feladat. Kertész Árpád