Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Muszkalay László: Ülepítőmedencék méretezésének és kialakításának újabb megoldásai

Muszkalay I..: Ülepítőmedencék méretezése Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 111 Itt imár figyelembe van véve a grafikon alakja olymódon, hogy az ábra elnyúlásától függő tényezőt levonjuk a T/-ből lés ezzel csökken a hatásfok az elnyúlásnak megfelelően. Hibája viszont az, 'hogy csak abban az esetben adhat 100 százalékos hatásfokot, ha eltekintünk attól, hogy a mérőanyagot nem végtelen kis idő alatt adjuk be, hanem pár mjp alatt. A következő képlet már tekintettel van erre is és 100 százalékos hatásfokot abban az esetben iacl, ha a kivételi grafikon összes geometriai tulajdonságai megegyeznek a beadagolási .grafikonéval és nemcsak a maximális, illetve területfelező ordinátához tartozó T értékek egyeznek meg. • A képlet a következő: Tt y max 100 ihol (2) K„ (yi - Y) d" .4,. ahol (3) Ai tatja, hogy különböző átmérőjű szemcséket tartalmazó szennyvizeknél .a szélső eseteknek megfelelő értékkel ikiiilön-külön kell az ülepítők méreteit megállapítani s azokból kell kiválasztani a mértékadó változatot. arányossági tényező, mely függ az anyag egyéni tulajdonságaitól, . v — a közeg viszkozitású, yi és y — az ülepedő részecskék, ilL a szennyvíz fajsúlya, (1 — a részecskék átmérője, n = a kísérleti tényező. A Ka tényező a gyakorlatban előforduló esetekben is elég nagy határok közt változik. Az elvégzett kísérleteken ez a változás 1,05—4,8-ig terjedt (2. ábra), mely azt mir 1 V 1 1 M,l , Kolloidális üledéknél Szemcsés üledeknél \ 1 M,l , Kolloidális üledéknél Szemcsés üledeknél *— S > s Fi és F<> a 100 százalékos kifolyási grafikon területfelező orclinátájától balra, illetve jobbra eső részterületet jelenti. A mérési, kísérletező eljárásokat megelőzőleg azonban nézzük meg a medencék számítási eljárásait, amelyeket igyekeztek úgy fejleszteni, hogy ci medencében kialakuló holttereket és az ülepedést akadályozó turbulenciát bevonják a számításokba. így akarták megálilapítahi, hogy milyen mértékben kell megnövelni a medence méreteit ahhoz, hogy a kívánt iilepítési időt elérjék. Az említett dél elérése érdekében az első lépés az ülepítendő szennyvíz, vagy ipari víz iilepedési tulajdonságainak tanulniányozása, pontosabban az iilepedési sebesséij megállapítása. A sebesség megállapításánál azonban nemcsak a szemcsék alakját, fajsúlyát, méreteit és a folyadékviszikozitást kell figyelembe venni, hanem az áramlás közben kialakuló turbulenciát és az ülepedő anyag egyéni koagulációs tulajdonságai t, tömörödőképességét is. Zsuhov szovjet kutató a következő képletbe foglalja össze a szennyvizek jellemző tulajdonságait: 0 0,1 01 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7_ 0,1 0,9 1,0 1,1 1,2 Szemcseatmérö [mm] 2. ábra Az útépítésnél a másik igen jelentős tényező a turbulencia, melynek következtében a tényleges vt sebesség mindig felülmúlja a számított. Vh középsebességet. Ez erősen rontja az ülepedés hatásfokát. Ezt a körülményt általában nem szokták figyelembe venni <a számításnál és ennek következtében nincsenek kellőképpen összehangolva az ülepítendő anyag fizikai sajátságai és az iilepítés hidrodinamikai feltételei. A számítási módszerek közül egyesek érintik az iilepítési folyamat alapvető tényezőit, de egyikük sem meríti ki azokat teljesen. Leggyakrabban három számítási eljárást alkalmaznak, melyek az ülepítőm edenre alapteriiletét határozzák meg, de nem adják meg a jellemző hosszméretek — a mélység, hossz- és szélesség — kölcsönös viszonyát. Ezek az egyenletek a következők: F = (0,5—0,9) Q ahol (4) aprajzi teriiF = a műtárgy keresett lete m

2-(ben, Q = az ülepítendő szennyvízhozam m

3/órában. F Q ahol (5) v — az ülepítőmedenoében még visszatartandó legkisebb részecske iilepedési sebessége mm/mp-ben. A'J F (A 0,0378 -I-— ahol yv (0) F — az. ülepítőmedence szükséges alaprajzi területe a leülepedett iszap 1 tonnájára vonatkoztatva .m

2-bcn. A ~ a folyékony és szilárd alkatrészek viszonya az ülepítendő szennyvízben, • A' = ugyanaz a leülepedett iszapban, y — az iszao fajsúlya, v = iilepedési sebesség. Nagy hibája ezeknek a képleteknek, hogy a hosszméretek önkényes felvételében