Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Könyvismertetés

102 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Csang Han-jing: Az új Kína vízimunkálatai átlagteljesítmény egy köbméter volt, vagy annál is kevesebb. Ma egyes helyeken 4—5 köbméterre emelkedett az átlagteljesítmény és bizonyos szakaszokon munkanaponként elérte a 8—10 köbmétert. A kínai nép az élenjáró szovjet tapasztalatok segítségéve] kezdi alkalmazni a haladó tudományt és technikát. 1951-ben alig háiom hónap alatt sikerült megépíteni a Huaj folyón a Jenhocsi-i vízlépcsőt, amely 557 méter. 1952-ben pedig a Jangce folyón kezdték meg Csienkiang-i munkálatokat, amely Két vízlépcső építésével jár, az egyik 1054 méter, a másik 337 méter hosszú és 75 nap alatt készült el. Ma a víziépítkezés a népet szolgálja az ipair és mezőgazdaság helyreállításának, fejlesztésének sürgős szükségleteit igyekszik kielégíteni és minthogy most már ellenőrizni tudjuk a víz áramlását, nem félünk tőle és neim is engedjük, hogy többé felhasználás nélkül ömöljön a tengerbe. Ügy tekintjük a vizet, mint a nép gazdaságát, tervszerűen kihasználjuk minden cseppjét, öntözésre, hajózásra és energiatermelésre. E cél érdekében építette a kormány a nagy tárolómedencéket, míg a nép nagyszámú kisebb vízgyűjtőt ásott. Ami a víz szabályozási módszerét illeti, szakítottunk a helyi, egyoldalú szabályozással és úgy dolgozzuk ki a terveket, hogy egy folyó egész medrét szabályozzuk. Csak így szabadulhatunk meg végleg az árvízveszélytől, használhatjuk fel alaposan a vízben rejlő erőforrásokat. A Huaj folyó szabályozásának már említétt. terve 220 000 négyzetkilométernyi területet ölel fel, a Jungting folyóé 47 000 négyzetkilométert. A -Jangce és a Sárga-folyó medre most van tanulmányozás alatt. Mérhetetlen erőforrások tárulnak fel előttünk, amelyek tág teret nyitnak a tudományos dolgozók tevékenysége előtt. Tudósainkban határtalan buzgalmat ébresztett az új Kína helyreállításának nagy feladata. Az újjáépítés során minden tudós megtalálhatja azt a helyet, amely legjobban megfelel képességeinek és hajlamainak. Ugyanakkor a gyakorlati alkalmazás a tudomány minden ágát gyorsan fejleszti. Minden felfedezést, minden találmányt fel lehet használni és tovább lehet fejleszteni. Nemcsak a szegénység és a munkanélküliség tűnt el, hanem a tudomány is teljes lendületet kapott az új Kínában és a fiatal emberek millióit vonzza magához. E há.rom év alatt a nép kormánya 112szer több pénzt fordított a vízitnunkálatokra, mint a Kuomintang reakciós uralma alatt e célra egy évben kiutalt legnagyobb összeg. A vízszabályozás a béke építkezései közé tartozik. Azok a hatalmas összegek, amelyeket kormányunk erre költ, világosan megmutatják a világnak, hogy mi a népünk vágya. Békében akarjuk építeni saját boldog életünket. A kínai tudományos dolgozók egész tehetségükkel és kutatómunkájukkal a nép életének megjavítását és a békés újjáépítést szolgálják; ezért az egész világ tudományos dolgozóival akarunk karöltve előrehaladni, kicserélni tapasztalatainkat, tudásunkat és harcolni az emberiség jobb anyagi és kulturális életfeltételeiért. V. V. Ponomareva és a A. J. Ettinger: A Néva vizében o do'tt szerves anyagok jellegéről. (Dokladü Akademii Nauk SzSzSzR.. 88. köt., 1. sz., 105—108. old,, Moszkva, 1953.) A leningrádi vízvezeték vizének színtelenitésére vonatkozó műszaki feladat megoldása kapcsán a szerzők a Néva vizét halványsárga színűre festő szerves anyagok jellegét vizsgálták. Az elemzés céljára a Néva vizéből a mintát 1951. augusztus 9-én vették a eningrádi vízmű főtelepén ülepítés és homokszűrőn történt szűrés után. A víz. színezettsége a króm-kobalt skála szerint 35° volt és 8 mg/liter szerves C-t. 0.40 mg

;liter szerves N-t és 8,50 mg/liter Oo-t tartalmazott. A szerves anyagok főként a talajból származnak, ezért kézenfekvő, hogy azok állagában elsősorban a ta'ajfolyamatokra jellemző humuszsavakat kell keresnünk, amelyek eredetük, valamint fizikai és kémiai sajátságaik alapján a humin- és ulminsavak világosszinű csoportjára oszlanak. Abból a célból, hogy a Néva vizének szerves anyagait a fenti csoportokra osztani és sajátságaikat elleőrizni lehessen. 50 iter szűrt vizet vízfürdőben történő bepárlás útján 1 literre sűrítettek be. A bepárlás eredményeként kisebb mennyiségű üledék csapódott ki, ezt membrános ultraszürön átszűrték és Tjurin módszere szerint elemezték. Az üledék szerves eredetű része 75 százalékban fulvosavakból (valószínűleg krénsavakból) és 25%-ban humin-uiminsav jellegű anyagokból állt. A Néva-víz koncentrál urn át., amely átlátszó és a koncentrá t krénsavoldatokra jellemző aranysárga színű volt. két részre osztották. Egyik részt közvetlenül az üledék kicsapódása után elemezték, a másikat a szerves eredetű anyagok eltávolítása után elektrodialízis útján. Az elemzések részletes eredményeit a szerzők táblázatba foglalva közlik, melynek adataiból kitűnik, hogy az elektrodialízisen átment Néva-víz koncentrátum elemi összetétele a krénsav jellegű humuszanyagokhoz igen közel áll. Az utóbbiaktól a készítmény, csak magasabb hidrogén- és alacsonyabb oxigéntartalmával tér el. Az oldott szerves anyagok savas kémiai jellegének igazolására végül meghatározták a preparátum titrálási aciditását és pH-értékét is különböző fokú hígítás esetén. A Néva vizében oldott szerves anyagok összesített minőségi összetétele a víz bepáro'ásánál üledékbe kicsapódott anyagok és az elektrodialízisnél az anódksmrába átment anyagok figyelembevételével a következő : 1 liter vízben C-tartalom mg % Humin-ulminsavak 0.44 6.1 Apokrénsavák 0.32 4.4 Krénsavak 6.46 89.5 Fenti adatokból kitűnik, hogy a Néva vizében o dott szerves anyagok túlnyomórészt (90%-ban) krénsavakból állnak. Kertész Ár páti