Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
3-4. szám - Tomor János:A déldunántúli mélyfúrások rétegvizeinek jód- és brómtartalma
Tomor J.: Dunántúli vízrétegek jód- és brómtartalnia Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. g7 lyekben a jód és bróm mennyileges meghatározása ís megtörtént. A felsorolt vízelemzések jelentős jód- és brómnlennyiségeket mutatnak ki. Azonban mind vízhozam, mind hőmérséklet, mind pedig jód- és brómmennyiség szempontjából kiemelkedő magyar és külföldi viszonylatban egyaránt az oltáréi kutató mélyfúrásban fakasztott hévvíz. Ezért indokoltnak látszik mindenekelőtt ezzel az új magyar jódos-brómos konyhasós hévízzel foglalkozni részletesebben. Az 01tárc-2 mélyfúrás A fúrás helye Nagykanizsa várostól légvonalban mintegy 12 km távolságban került kitűzésre. A fúrást 1949. év december 15-én kezdték meg nagyteljesítményű, 3 gőzkazános Rotary mélyfúróberendezéssel. A mindössze 1,5 m vastagságú holocénképződményben 17" átmérőjű fúróval kezdve a fúrást, 120 m-ig hatoltak felső pannóniai rétegsorban, majd 13 3/ 8"-OS csővel 113,8 m saruállásig béléscsöveztek 270 zsák cementtel. Ezután 12 Y 2"-os fúróval 997 m-ig fúrva, 9 5/ 8"-OS csővel 995,5 m saruállásig 350 zsák cement felhasználásával béléscsöveztek. Ez a szakasz is még túlnyomó részben felső pannóniai képződményeket harántolt. A továbbfúrás ezután 8 3/ 4" átmérőjű fúróval 2544 m-ig történt. Közben alsó pannóniai, szármáciai és kisrészben torton korú rétegeket fúrtak át. Ezen mélység elérésekor 7 "-os béléscső beépítésére és cementezésére került sor 2530,6 m saruállásig 600 zsák cementtel. A továbbiakban 5 3/ 4"-os fúrókkal tortonai, helvét és alsómediterrán korú rétegsort liarántolva, 1950. július 11-én 3025 m mélységet értek el. Rátoldás közben, a kút erőteljesen gázos iszapot kezdett termelni. A nagyteljesítményű íszapszivattyúk, amelyek fúrás közben a lyukat ' kitöltő iszapot cirkuláltatják, nem tudták a fokozódó erősségű iszapkitörést benyomott iszappal ellensúlyozni, más szóval a kutat elfojtani, úgy, hogy a Cameron gyártmányú kitörésgátlókat le kellett zárni. Két órán belül, zárt kitörésgátlók mellett a béléscsőfejnyomás 170 atü-re emelkedett. A nyomást 15' alatt lehetett lefuvatással 25 atü-re csökkenteni, majd a kúttalpon lévő szerszámot a 7 "-os béléscső 2530,6 m-ben lévő sarujáig felhúzni, illetőleg kiépíteni. Július 12-én hajnali 2 órától a kút ezután iszapot, gőzt és kevés gázt fujt, majd az iszap kiürülése után fokozatosan tisztuló forró vizet termelt egyre nagyobb mennyiségben, sok gőzzel. 5 órakor a lyukban lévő iszap teljesen kiürült. A kifolyócsövön teljesen tiszta forró víz, gőz és kevés benzinszagú szénhidrogéngáz lövelt. A 2530—3025 m-ben lévő nyitott csövezetlen kútszakaszból felszállva termelő víz hőmérséklete a 6"-os kifolyócsőnél mérve 94 C° volt. Mennyisége a termelés első szakaszában óránként 38—40 m 3. Ez a hozam a kifolyónyílás szűkítésekor sem változott. A termeltetés folyamán azonban a mintegy 500 m-es .nyitott lyukszakasz falán a magas fajsúlyú iszaposzlop hidrosztatikai nyomásának megszűnése következtében kőzetomlás következett be, úgyhogy a víz időnként megzavarosodott, szürke lett és a termelt mennyiség csökkent, sőt időszakosan egészen rövid időkre a kút le is állt. Ilyenkor a gőzkitörés erősebb lett, Kocsis Árpád dr. üzemi geológus megfigyelései szerint. Július 13-án az omlások következtében beálló időszakos termelési szünetek egyre sűrűbbek lettek. Az ilyenkor megkísérelt cirkuláció sem a fúrórudazaton, sem a béléscsőközben nem sikerült. Mindez ugyancsak az omlás következtében előállt eltömődésre, illetőleg feltöltődésre utalt. Miután célunk a nyitott lyukszakasz béléscsövezése, majd a továbbfúrás volt, július 20-án fúrószerszámot építettek be, amely 2670 m-ben, « tehát mintegy 350 m-rel a talp felett felült az omladékban. Ekkor óvatosan öblögetve és fúrva, egy gázkitöréstől eltekintve, szerencsésen elérték a 2923 m mélységet, amikor a kút újra kitört. Elfojtani nem sikerült, a szerszámot ki kellett építeni. A kút hidegvízzel való öblítéssel történő folyamatos hűtése augusztus hónap végéig folyamatban volt, míg végül augusztus 30-án sikerült a kutat feltölteni nehéz fajsúlyú iszappal és szept. 1—5. között 4%"-os béléscsővel 2889,2 m saruállásig 350 zsák cement felhasználásával csövezni. A talpig való csövezés tehát a feltörő víz miatt nem sikerült. Földtani viszonyok Az átfúrt rétegsorra vonatkozó földtani megfigyeléseket röviden a következőkben foglalhatjuk össze: v Holocén : 0—-1,5 m sárga, homokos erdőtalaj. Felső pannon : 1,5—914 m kékes- és zöldesszürke agyag, meszes agyag váltakozik homokos agyag, homok, agyagmárga és vékony lignitcsíkokkal. Alsó pannon : . 914—1067 m szürke agyagmárga, homokos agyag márga, homok és homokkőpadokkal. Ezen kutatási területen a komplexum felső részéből Dreissensia auricularis, Limnocardium desertum, Limnocardium, steindachneri, Limnocardium priscae, Limnocardium penslii és alsó pannon jellegű Ostracodák .kerültek elő. 1067—1906 m szürke és sötétszürke, kemény márga, laza, finomszemű homok tömött homokkőpadokkal és csikókkal. Ezen rétegösszlet alsó részén Limnocardium Lenzi, Valenciennius Reussi és Ostracodák kerültek ki.
