Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Beretzk Péter: A szegedi Fehértó madárrezervátuma

g Beretzk P.: A szegiedi Fehértó madárrezervátuma ről és arról, hogy a rezervátum és a halastavak szélein a legeltetés megszűnjék. A rezervátum körül ugyanis a volt városi birtokból keskeny szegély maradt vissza, melynek legeltetése zavarólag hatna a fészkelő madárvilágra. Ezen szegély termését addig is, míg a rezervátumhoz nem csatolják, csak kaszálással szabad értékesíteni. A szegedi Fehértó madártani értékének jellemzésére szolgáljon ez a néhány adat: az eddig észlelt madárfajok száma : 227 (nagy szám ez, ha meggondoljuk, hogy a magyar madártan nem egészen 400 fajt tart számon), ebből begyűjtésre került 211 faj. A fészkelő fajok száma : 60.* Nem utolsó sorban fontos az, hogy a mocsári madárvilág igen gyakran döntő szerepet játszik a mezőgazdaságban. A vízimadarak legnagyobb Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. része igen hasznos madár, mely kártékony férgekkel és rovarokkal él. A Fehértavon tavasszal és ősszel tízezerszámra felsokasodó gojzerek pl. úgyszólván csak a szántóföld termését rontó férgekkel (fekete tücskökkel, hernyókkal stb.) élnek. A környező mezőgazdasági táblákra tehát éppen nem közömbös az, hogy a vizeken milyen madarak élnek. Utóbbi évben földfelajánlások folytán a rezervátum területe közel 700 holdra emelkedett, mely a fejlődésnek további perspektívát nyit. Oktatásunk ma gyakorlati jelleget ölt. A rezervátumok igen alkalmas kutatóterületek a természetbúvárok, mezőgazdák, erdészek, biológusok számára. Hisszük, mert látjuk, hogy a rezervátumok életében is új világ nyílott meg a Szovjet példamutatás útján. 12. ábra. A szegedi Fehértó látképe, háttérben Szeged városa Foto : Beretzk P.