Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Tomor János:A déldunántúli mélyfúrások rétegvizeinek jód- és brómtartalma

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1- 2. sz. Kivonatok 77 JJJJ)ROGrEOLOCrlA s

zá

mú fúrás végrehajtását és az elért eredményeket ismerteti a szerző. A feltörő 94 C°-os nagymennyiségű melegvíz jelentős értéke a nagy jód- és brómtartalma. Más hasonló előfordulásokkal kapcsolatban már kidolgozott eljárások segítségével olyan nagy mennyiségben lehetne ezt a két anyagot a vízből kivonni, hogy az nemcsak országunk szükségletét fedezné, hanem kivitel útján jelentős valutát is biztosítana népgazdaságunknak. A déldunántúli mélyfúrások rétegvizeinek jód- és brómtartalma* TOIOEJÁNOS I. Bevezető A Dunántúlnak déli részén, szénhidrogénkutatás szempontjából jelentőségteljes szerkezeteken az olajkutatási tevékenység megkezdése óta nagyszámú mélyfúrás került lemélyítésre. A fúrás befejezése után egy-egy kútban több réteget vizsgáltunk és ily módon nagyszámú vízeiemzés áll rendelkezésre. A vízben oldott kationok és anionok ismeretében lehetséges volt a vizeket rendszerezni, sőt összetételük alapján bizonyos következtetéseket végezni eredetük, kormeghatározó jellegük, a rétegazonosításban való használhatóságuk, sőt a kőolaj bányászat műszaki műveleteinél történő felhasználásuk szempontjából is. A vízvizsgálatok túlnyomó része azonban főképen csak a Ca, Mg, K, Na, Cl, S0

4 és HC0

3 ionokat tüntette fel, illetőleg határozta meg. A vizek rendszerezésénél is főképen ezen ionok nyertek felhasználást, aminek oka abban keresendő, hogy az. ú. n. ritka ionokat nem minden esetben elemezték. Kétségtelennek látszik azonban az, hogy a tökéletes összehasonlítási alap épen ezen ritka ionok felhasználásával lesz megteremthető, eltekintve attól, hogy mélyvizeinkben oldott sók gyakorlati felhasználásában épen a ritka anyagok fogják a döntő szerepet játszani. A „ritka" ionok közül ezúttal elsősorban a jód és bróm szerepével kell foglalkozni. A jód- és brómtartalom nagy jelentőségére, illetőleg annak rétegvizeinkben való részletes megvizsgálására elsősorban az Oltárc-i területen lemélyített mélyfúrás felszálló forró vize hívta fel a figyelmet. Azóta különös gonddal történik a jód és bróm meghatározása egyéb fúrásaink vizeiben is és bebizonyosodott az, hogy szénhidrogénkutatás Szempontjából reményteljes területeken a vizek jellemzően jelentős jód- és brómmennyiségeket tartalmaznak. Szükségtelen felhívni a figyelmet ezen felismerésnek a szénhidrogénkutatásban várható jelentőségére és arra a körülményre, hogy nem közömbös az anyaggazdálkodás szempontjából sem, hogy a jelenleg külföldről behozott jód és brómszükséglet hazai előállítására hol és milyen lehetőségek kínálkoznak. II. Jód- és brómtartalmú rétegvizek Déldunántúli mélyfúrásaink által feltárt rétegvizekből, amint említettem, csak az elmúlt 3—4 év óta határozták meg mennyiségileg laboratóriumaink a jód- és brómtartalmat. A régi vizsgálatok ugyan utaltak arra, hogy jód és bróm kimutatható, azonban mennyileges meghatározás nem történt. Az 1—4. táblázatokban közöljük azon fontosabb mélyvizek vegyelemzésének adatait, ame* A Magyar Hidrológiai Társaság Balneogeológiai Szakosztályának 1953. január 29-i előadóülésén elhangzott előadás. A Bányászati Kutató Intézet közleménye. Rétegvizek vegyeleinzési adatai 1. táblázat Inke-10 Ujfalu-12 UB-l ' UB-l 26,5 mg/l 62,0 mg/1 47,2 mg/l 43,5 mg/l 84,3 291,2 „ 310,7 234.0 „ 15,9 59,0 „ 80,8 „ ' 74,9 „ 3391,1 i* 7831,8 8292,8 6819,4 „ 18,0 62,2 „ 54,3 „ 51,5 „ 57,8 » 83,5 ,, 119.6 49,8 „ 4511,4 12060,1 12787,1 10512,2 9,6 30,0 „ 31,5 „ 10,5 „ 17,3 47,5 „ 58,5 — 1523,3 1223,3 1285,8 1273,6 „ 57,2 41,3 „ 46,8 50,6 „ 15756,4 22141,2 22659,4 „ 19044,4 „ 24,98 ,, 11,68 „ 12,85 „ 20,80 ,. 69,94 N° 32,70 N° 37,05 N° 58,34 N° 16,68 N° 54,40 N° 59,08 N° 56,50 N° 1951. XI. 1951. IV. 1952. V. 1952. VI. 1732—1736 m 1480—1485,5 m 1594—1598 m 1536—1540 m Gráf László Gráf László Gráf László Gráf László UK-37 Vas (Fe") Kalcium (Ca") Magnézium (Mg") Nátrium (Na') Ammónium (NH

4) Szálfát (S0

4") . Klór (Cl') Jód (J') Bróm (Br') Hidrokarbonát (HCO

a') Vízben old. Si0

2 Száraz maradék Lúgosság Yáltozó keménység Összes keménység Mintavétel Réteg helye Elemző 41,9 mg/l 347,0 ., 81,6 „ 9072,7 „ 60,1 116,0 „ 13984,0 „ 32,0 „ 70,3 „ 1503,4 ,35,0 „ 22909,0 „ 15,24 42,67 N° 69,08 N% 1952. 1486—1489 m Gráf László