Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Kessler Hubert: A lillafüredi Anna-barlang forrásai

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Kessler H.: Az Anna-barlang forrásai Q] lesz, az ionkoncentráció a lágy csapadékvíz hatására erősen csökken és az elektromos ellenállás megnő. Ezzel szemben nagykiterjedésű szűk érhálózatból táplálkozó forrásvíz a vízmennyiséghez viszonyítva nagy oldási felületen sok anyagot tud oldani, az ionkoncentráció nagy és az elektromos ellenállás az előzőekben tárgyaltakhoz viszonyítva kisebb. Csapadék hatására nem tud a víztömeg a nagyobb súrlódási ellenállás miatt olyan hirtelen megnőni, ezért a kémiai összetételben, illetve elektromos ellenállásban sem jelentkeznek olyan nagy ingadozások. Ilyen források vízhozam szempontjából is jóval megbízhatóbbak, mert a csapadékvizet hosszabb ideig tározzák érhálózátukban és kiegyenlítettebben hozzák felszínre. Természetesen ezzel szorosan összefügg a jobb szűrődési lehetőség és a bakteriológiai viszonyok kérdése is. Az elektromos ellenállásméréssel tehát — összefüggésben a vízhozam- és hőmérsékletmérésekkel — elég jól következtethetünk a karsztforrások természetére és megbízhatóságára. Összehasonlításként a 4. sz. táblázatban közlöm néhány lillafüredi karsztvíz egyidejűleg mért ellenállásértékét. Az I. sz. forrás alacsonyabb ellenállásértéke szűkebb, jobban kiegyenlítő járatrendszerre enged következtetni, mint a nagyobb ellenállású a II. sz. forrásnál. A gyengehozamú III. sz. forrás közvetlenül a mésztufatömbre hulló csapadékból táplálkozik. Ez a barlang folyósóiban összegyűlik, majd a barlang előtti üdülő pincéjén keresztülfolyik és az épület közelében, vascsőbe foglalva felszínre jön. Magas ellenállásértéke tágabb üregekből való eredetre és rövid földalatti útra utal. A Szinvapatak vízmintáját a vízesés alatt vettük. A patak a kisebb ellenállású Szinva-forrásokból és a Soltészkerti forrásból táplálkozik. Hogy mégis magasabb az ellenállása, annak jele, hogy útjában felszíni csapadékvízzel „felhígult". Hasonló körülmények között nőtt meg a Garadna-patak vízének ellenállása, mert ez a patak is kis ellenállású karsztforrásokból ered, de hosszabb útjában lágy csapadékvízzel keveredik. Feltűnően alacsony a Felső-Szinvaforrás ellenállásértéke, ami szűk járatrendszerre utal. Itt csakugyan nem is lehet olyan szélsőségesen ingadozó vízhozamokat mérni, mint a nagyobb ellenállású Szinva-forrásnál. Alacsony még a Soltészkerti-forrás vízének ellenállása, holott ezt a forrást régebben elszivárgó Szinva-vízének tartották. Ez az alacsony ellenállásérték ráirányította erre a forrásra a figyelmet és az ezzel kapcsolatban megindított behatóbb vizsgálatok során kiderült, hogy ez a forrás önálló, a mésztufa és mészkő határán fakadó és valószínűleg az István-barlang alsó, fiatal járatrendszeréből eredő karsztforrás. Az Anna-barlang forrásainak kémiai összetételét — 1952. VI. 12.-én — az 5. sz. táblázat tünteti fel (Maucha R. elemzése). Az I. sz. forrás Mg tartalmának aránya a Ca tartalomhoz 1:4, viszont a Il/b. forrásé 1:10. Ez is azt a feltevést támasztja alá, hogy az I. sz. forrás közvetlenül a dolomitból ered, míg a II. sz. forrás valószínűleg elkerüli azt. .Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az Anna-barlang I. sz. forrása kiegyenlített hozamú, hőmérsékletű és kémiai összetételű önálló karsztforrás, melynek közvetlen kapcsolata sem a Szinvapatakkal, sem a Garadna-patakkal nem mutatható ki, bár mint minden karsztforrásnál, kétségtelen a csapadékvízzel való összefüggés. Legkisebb mért hozama 1100 lit/perc, mely mennyiség azonban átmenetileg fokozható. Zavarosodást a közel két évig tartó megfigyelés alatt nem észleltek. Kétségtelen, hogy ivóvízellátás szempontjából előnyben részesítendő a 7 km-rel távolabb fakadó kisebb minimális hozamú (930 lit/perc) fertőzési lehetőségnek jobban kitett, nagyobb hozamingadozásokat mutató és ezért megbízhatatlanabb, gyakran megzavarosodó Garadna-forrással szemben. Az Anna-barlang II. sz. forrása a kutatások folyamán végzett mérések és megfigyelések során olyan megbízhatatlannak mutatkozott, hogy a további feltárások költségei véleményem szerint nem állnak arányban a tőle várható minimális vízmennyiséggel. FELH I VAS Felhívjuk előfizetőink figyelmét, hogy folyóiratmegrendeléseikkel, eselleges reklamációjukkal közvetlenül a Posta Központi Hírlapirodához (József nádor-tér 1., telefon: 188-850) forduljanak, ahol a lapok terjesztését végzik. NEHÉZIPARI KÖNYV- ES FOLYOIRATKIADÖ VÁLLALAT