Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Zoller József: Kutak vízhozamának közelítő meghatározása Porchet-módszer szerint

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Zoller J.: Kutak vízhozamának meghat. Porchet módszerével ,'

/

t5 szintmagassági adatokat feljegyezzük a vizsgálati jegyzőkönyvbe. A szivattyúzást kb. 25—30 percig 0,5—2,0 m depresszió eléréséig folytatjuk. A szivattyúzás alatt a szivattyú vízhozamát többször mérjük. A szivattyú leállítása után azonnal mérni kezdjük a visszatöltődő vízszint magasságát. A visszatöltődési szakaszon a vízszint mérést 10 percig percenként, 30 percig 5 percenként, utána óránként végezzük,, míg a kút vízszintje nyugalmi szintjére vissza nem emelkedik. 3. Az összetartozó idő és depresszió adatok alapján megrajzoljuk a leszívási és a visszatöltődési görbéket. Az A ponthoz (2. ábra) meghúzzuk az érintőket és az A ponthoz annyira közel, hogy az érintők az' aA, illetve Ac ívekkel helyettesíthetők lehessenek, meghúzzuk a t tengellyel párhuzamosan az ac egyenest, mely a leszívási és visszatöltődési görbét az a, illetve c, míg a A pontban húzott függőleges vonalat a b pontban metszi. A milliméterben lemért ab és ac értékeket a 13-as képletbe behelyettesítve megkapjuk az A pont depressziójához tartozó kútvízhozamot. 4. A kút vízhozamának meghatározása után a talaj áteresztőképességi együtthatója az alábbi gyakorlati képletből számítható: k [m/sec] = 1,5 q A (2H

l — A) Első példa Számpéldák Mérési adatok: r = 0,50 m H = 4,32 m A[m]\ 6. ábra. Leszívási és visszatöltődési görbe az I. sz. példához. 1. A kút vízhozamának számítása a vizsgálat eredményeiből. ab = 9 mm ac = 15 mm 0,0008 9 — = 0,00048 m

3/sec. A próbaszivattyúzás alatt 0,64 m depresszió esetén a kút vízhozama 0,00048 m

3/sec. 2. A kút maximális vízhozama. R = 4,32 m q — 0, mert teljes kútról van szó, tehát Il\ = H = 4,32 m. H

x 4,32 r 0,50 A_ _ 0,64 r 0,50 = 8,64, 0,28, 2H

l — A 2-8,64— 1,28 = 16,0. A — és — értékek alapján a diar r i

J grammból a kr

2 0,00048 kr

2 7,1. (24) 5. Az előbbi adatok kiszámítása után a diagramm segítségével meghatározzuk a kút maximális vízhozamát és a hozzátartozó depressziót. Megjegyezzük, hogy az adott depresszióhoz tartozó kútvízhozam meghatározására vonatkozó eljárás érvényes minden kútra, míg a maximális vízhozamra vonatkozó eljárás csak szabadfelszínű kutakra érvényes és nem alkalmazható artézi vagy nyomás alatt talajvizek esetén. értéke a diagramm pontozott görbéjét használva az alábbiakat adja : -|V=21,5 (25) és —=5,20. kr r A (25)-ös kifejezést elosztva a (24)-es kifejezéssel Ni. 21,5 <?2 0,00048 7,1 q

2 = 0,00145 m

3/sec. zi = 0,64 m Q = 0,0008 m

3/sec A rajzoló vízszint mérő által felvett görbét ábrázolja a 6. sz. ábra. A vízadó réteg 4,32 m, a fenéktől számított vastagságban homogén. A kút teljes kút. t[mp] 3. A maximális vízhozam változása a víztükör sztatikus szintjének változása esetén. a) Ha a sztatikus vízszint 1 m-rel süllyed, úgy H

y = 4,32 — 1 — -3,32 m. —— = 6,64 a pontozott görbét használva -PTT = 13 és — = 4,5, tehát A'

2 = 2,25 m kr* r 12 13 . 0,00048 7,1 q'

2 = 0,00088 m

3/sec. b) Ha a sztatikus vízszint 2 m-rel süllyed H

l = 4,32 — 2 = 2,32 ; -^- = 4,64; r kr

2 = 18,0 ; 6,6 ; — = 3,6 ; r 0,00048 6'

6 ; q'., = 0,00045 m

3/sec. 7,1 U ' '