Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Domján Jenő–Papfalvy Ferenc: A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata

458 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. HIDROGEOLOGIA A tanulmány a magaspartok mozgásával foglalkozó múlt évben megindult vitához kapcsolódik. A szerzők a balatoni magaspartok mozgásával kapcsolatosan végzett saját feltáró munkáikon kívül ismertetik az összes eddig végzett feltárás és elméleti vizsgálat eredményeit. A balatonfűzfői magaspart talajmechanikai vizsgálata DÓMJÁN JENŐ és PAPFA1VY FERENC (Folytatás a .195. oldalról.) III. Kutatásaink 1952—53. évben Adatgyűjtés Az előző pontban említett kutatók véleményei jelentősen eltéritek egymástól. Különösen figyelemreméltó, hogy míg dr. Jáky 30 m távolságra, addig dr. Lóczy átlag 120, sőt az egyik szakaszon 180 m távolságra javasolta a vasútvonalat áthelyezni. A feltárásra rendelkezésre álló költségkeret elégtelensége, továbbá a vízifúrásokhoz szükséges úszótag hiánya következtében csupán egy szelvénynek a szárazföldi részét sikerült elkészíteni. (Lásd 12. ábrán 1. szelvény.) Annak eldöntése céljából, hogy ennek a feltárásnak az adatai milyen mértékben terjeszthetők ki az egész szóbanforgó partszakaszra, gondos helyszíni megfigyeléseket végeznünk a magaspart leszakadt részeinél Maion viznivó 1943/norcius 9SA7m 10 15 M M 10 'J-r Wí 514 BA BA 10 15 20 10 10 C/i C/z C/

3 JELMAGYARAZAT 15 ?0. 5 10 15 ED Víz Botolom homok Balatoni agyog iszap Pannon kék agyag Pannon kék agyog Pannon fekete agyog Homokkő, márga I i Pannon folyóshomok !•• •.•••••

! Kavics l-.-.-.-.l Mészkonkréció I Vasoxidos zayart település i | Kövület Felszökő vizek legmagasobb szintje 11. ábra. Ifj. dr. Lóczy Lajos által 1943. évben készített fúrások szelvényei. Az ellentétes vélemények következtében előállott bizonytalanság megszüntetése és a konkrét javaslattétel érdekében széleskörű adatgyűjtést hajtottunk végre. Talajfeltárás Miután az előző kutatók által végrehajtott fúrások viszonylag sekély mélységűek és inkább helyi jelentőségűek voltak, továbbá mivel az azokból nyert adatok nagyrészt veszendőbe mentek, nagyobb kiterjedésű talaj feltárási programinot vettünk tervbe. Három — a Balatonra merőleges — iszelvényt szándékoztunk készíteni a fennsíktól kiindulva a leszakadt részeiken keresztül a Bálatonpartig és onnan tovább 200 m hosszban a Balaton medrében. A fúrások mélységét úgy szándékoztunk meghatározni, hogy ezek a Balaton víznívója alá 15—20 m mélységig érjenek le. és 55 onm átmérőjű kézi fúróberendezés segítségével néhány rövidebb fúrást készítettünk a veszélyeztetett vonalszakasz egy másik részénél. (Lásd 12. ábrán 7. szelvény.) A Balaton ímedre alatti rétegződés tekintetében azonban kizárólag dr. Lóczy Lkijos által közölt adatokra voltunk utalva. Az általa készített fúrások helyét ugyancsak a 12. ábrán tüntettük fel. A miagaspart geológiai profilját a 7. sz.. fúrás mutatja. (1. 13. ábra.) A talaj rétegződés — különösen a 28—30 m mélységig — rendkívül változatos. Különböző színű és plaszticitású agyagrétegek homokliszt és homokrétegekkel váltakozva fordulnak elő. Az egykori nedvesebb és melegebb (interglaciális) korszakoknak megfelelő talajfelszínt átlag 0,5 m vastag szürkésbarna vagyfekete agyagrétegek jelzik. A 28,30 m mélység alatti rétegződés már lényegesen nyugodtabb. i