Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Bogárdi János: A várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállások előrejelzése az Alföldön

Bogárdl J.: Talajvízállás előrejelzése Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. föl Tudományos Akadémia által 1952-ben kiadott ,,Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában" c. könyvben. A 2. ábrán feltüntettük, ugyancsak példaképpen, a nyíregyházi talajvízkút előrejelzésére szolgáló kapcsolatot kifejező egyenlőség grafikus megoldását. Az ábra használatára a továbbiakban még kitérünk. A nyíregyházi talajvízkút előrejelzéséhez szükséges számításokhoz hasonlóan a többi kútra vonatkozóan is elvégeztük a kapcsolatot kifejező egyenlőségek, korrelációs tényezők és szórások meghatározását. A 28 kútra vonatkozóan ezeket az értékeket a 6. táblázat sorolja fel. 6. táblázat A legnagyobb tavaszi havi közepes talajvízállás előrejelzésérc szolgáló egyenlőségek együtthatói, a korrelációs tényezők és szórások 28 alföldi talajvízkútnál A talajvízkút A kapcsolatot kifejező egyenlőségek együtthatói Parciális Totális , __ D a A talajvízkút A kapcsolatot kifejező egyenlőségek együtthatói korrelációs tényezők tf 0° *0 C£ rt § -3 M N 03 F-< O •32 száma helye a 61 63 64 ri r

t U R

2 te aí aj esc ö-o n C NO O N » O N 2 * <0 <i 2 1 6 Átol^háza 86,09 0,72 —0,32 —0,490 0,54 0,81 —0,65 —-0,52 0,51 0,91 57,12 17,14 2 10 Bácsalmás 97,00 0,90 —0,37 —0,77 —0,50 0,889 —0,518 —0,68 0,586 0,901 70,9 22,3 3 254 Bócsa 108,29 0,47 —0,288 —0,219 0,635 0,815 —0,717 —0,089 0,642 0,953 33,96 7,39 4 26 Cegléd (2) 114,0 0,67 —0,18 —0,44 9,31 0,836 —0,205 —0,006 0,771 0,864 60,29 22,23 5 32 Debrecen 203,76 0,438 —0,207 —0,223 2,198 0,7 —0,694 —0,304 0,61 0,932 18,01 4,69 6 33 Dóvaványa 243,5 0,678 —0,634 —0,836 11,5 0,786 —0,436 0,1 0,64 0,836 118,8 48,16 7 54 Hajdúnánás 101,26 0,69 —0,51 —0,52 1,32 0,817 —0,438 0,492 0,618 0,894 49,91 16,24 8 52 Hajdúböszörmény 107,81 0,827 —0,027 -0,121 5,89 0,956 0,164 0,396 0,513 0,973 61,25 10,06 9 63 Izsák 87,85 0,23 —0,18 —0,46 3,11 0,546 —0,282 —0,396 0,379 0,607 28,37 17,79 10 68 Jászkisór 56,6 1,03 —0,45 —0,92 0,68 0,840 —0,683 —0,234 0,486 0,833 90,29 36,90 11 76 Kecskemét (2) 153,75 0,66 —0,36 —0,34 3,44 0,756 —0,681 —0,931 0,639 0,879 50,1 17,4 12 82 Kenderes (2) 183,21 0,68 —0,46 —0,64 21,64 0,74 —0,46 0,17 0,75 0,88" 110,1 37,5 13 256 Kiskun—0,64 21,64 majsa (2) 137,56 0,551 —0,317 —0,468 0,567 0,754 —0,737 —0,563 0,608 0,913 50,58 14,91 14 92 Kisvárda 184,91 0,367 —0,138 —0,377 5,4 0,682 —0,570 •—0,527 0,634 0,948 30,12 6,95 15 97 Kondoros —3,94 1,051 —0,18 —0,239 5,36 0,936 —0,277 —0,235 0,442 0,941 80,08 19,39 16 103 Kunszent—0,239 miklós 121,45 0,588 —0,293 —0,75 2,63 0,405 —0,421 —0,512 0,196 0,822 41,19 17,37 17 105 Lajosmizse 103,86 0,397 —0,24 —0,202 1,43 0,427 —0,331 —0,077 0,342 0,421 32,6 24,8 18 110 Mezőhegyes 81,99 0,924 —0,306 —0,494 16,5 0,918 —0,363 —0,342 0,560 0,969 125,5 22,16 19 130 Nyíregyháza 76,32 0,788 —0,24 —0,31 6,213 0,640 —0,433 —0,086 0,549 0,851 33,53 12,97 20 133 Ócsa (3") 4,21 0,739 —0,013 —0,074 0,358 0,707 —0,172 —0,112 0,305 0,549 16,0 10,74 21 138 Orosháza 57,46 0,964 —0,445 —0,415 4,12 0,919 —0,66 —0,389 0,655 0,98 73,46 8,27 -22 140 Pankota 78,73 0,95 —0,27 —0,6 6,27 0,917 —0,296 —0,417 0,524 0,978 90,05 13,29 23 257 Pálmonostor 97,84 0,41 —0,28 —0,38 4,5 0,809 —0,627 —0,1 0,642 0,933 42,5 11,7 24 162 Püspök97,84 0,41 —0,28 —0,38 4,5 0,809 19,86 ladány 294,69 0,574 —1,011 —0,919 8,43 0,693 —0,804 —0,107 0,643 0,949 87,81 19,86 25 196 Szentistván 144,37 0,8 —0,57 —0,387 12,72 0,716 —0,623 0,385 0,642 0,820 72,78 30,83 26 214 Tépe 259,3 0,699 —0,696 —1,27 4,58 0,801 —0,652 —0,391 0,424 0,913 82,7 24,4 27 '225 Tiszaörs 178,77 0,271 0,48 —0,055 18,2 0,504 0,192 0,118 0,467 0,473 68,49 49,74 28 237 Turkeve 243,91 0,74 —0,95 —0,93 23,5 0,529 —0,658 —0,094 0,760 0,98 117,0 16,5 A táblázatból mindenegyes kútnál kivehetők a kapcsolatot kifejező egyenlőségek a, b\, 63 és b

i együtthatói, a parciális és totális korrelációs tényezők, a függő változó egyéni szórása, valamint a kapcsolat megbízhatóságát mutató teljes feltételes szórások is. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy tetszésszerinti kútnál milyen módon számíthatjuk ki a tavaszi maximális havi középvízállás várható értékét. Vegyük példaként ismét a nyíregyházi talajvízkutat és számítsuk ki a várható tavaszi maximumot az 1941. évre. A nyíregyházi talajvízkút észlelési anyagából, valamint a debreceni meteorológiai állomás észleléseiből azt kapjuk, hogy 1940. októberében 196 cm volt a minimális havi közepes talaj vízállás. Az 1940. októberi és novemberi, valamint az 1941. márciusi havi csapadékösszeg 164 mm', az 1940. decemberi valamint az 1941. január és februári csapadékösszeg összesen 101 mm, míg az 1940. decemberi, 1941. januári és februári havi átlagos léghőmérsékletek középértéke — 2,7 C° volt. Végeredményben az 1941. évi tavaszi maximum számítására az alábbi értékcsoport áll rendelkezésünkre : Xi = 196 cm X

3 = 101 mm X

2 = 164 mm X

4 = — 2,7 C° A nyíregyházi talajvízkútra a kapcsolatot kifejező egyenlőség az 5. és 6. táblázat szerint. 70 = 76,32 + 0,1S8X\— 0,240X

2 — 0,310X

3 + + 6,213.X

4 Ha ebbe az egyenletbe a fenti értékeket behelyettesítjük, azt kapjuk, hogy F<> = 143 cm, ami tekintve, hogy a valóságban 1941. májusában 136 cm-es maximumot észleltek, igen jól megegyező értéket ad.