Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
9-10. szám - Halász Lajos–dr. Sebestyén Károly–Szikora József: A geofizikai eszközök és módszerek a karsztkutatásnál
Halász . Sebestyén—Szikora: Geofizikai eszközök Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9- 10. sz. 37,9 Amikor az egyik tekercs egy jó vezető által létrehozott szekundér mágneses mező fölé érkezik, a két tekercsben indukált feszültség különböző lesz. A kompenzátorral ez jól kimérhető. A pécskörnyéki méréseknél, mivel egységes vízfolyást feltételeztünk, a legmegfelelőbb kutatási módszernek az látszott, hogy a vízfolyást egy áramkör egyik vezető részeként felhasználhatjuk és a felette keletkező elektromágneses teret kimérjük. A Tettyénél végzett mérésnél a primér kábel egyik végét nagyfelületű elektróddal közvetlenül a forráshoz csatlakoztattuk, a másik végét pedig a Tubes- és a Misina-csúcsok között föl r deltük. Az Orfünél végrehajtott mérés hasonló módszerrel történt. A szelvényeket a feltételezett folyásirányba merőlegesen tűztük ki. A Tettye-forrás körül végrehajtott méréseket elvi éö gyakorlati nehézségek akadályozták. Elsősorban a vastag mészkőréteg, mely a yozető közeg és az észlelés helye között volt, másodsorban a kimutatandó vezető réteg aránylag elenyésző méretei a fölötte lévő rétegekhez viszonyítva. Az elképzelhető vízjárat legfeljebb 1 méter széles, míg a fö1 = mészkő határa 2 = Túrám kábel terités 3 = feltételezett vizjárot ábra. mérési szelvények (A,B,C,D.E) a viziárolhoz csotlqkoztotott i ,f„ , ,. • j elektrát) 6 - földelt elektród nyát észlelés közben kommutáltuk, ezáltal az észlelés a földi és a mesterséges mágneses térnek egyszer az összegét, másszor a különbségét mutatta. A két mérést egy műszerállásban elvégezve, a kapott érték különbsége mentes volt az eredeti földmágneses térerősségtől és csak a mesterséges mágneses távolságtól függött. A mérést addig folytattuk, amíg meg nem találtuk azt a helyet, ahol a különbség a maximumot mutatta. TURAM meresi szelveny A FELTÉTELEZETT VIZJARAT FELETT Fázis Viszony 8 14 7 1.7 6 1.6 5 1.5 4 1.4 3 13 2 U 1 1.1 ^ 0 1.0 0 -1 09 -2 0J -3 0.7 -4 0.6 -5 OS -6 0,4 lőtte lévő rétegek legalább 60—80 111 vastagok. A mérések a Tettye-forrásnál a nagy mélység miatt nem mutattak határozott anomália-értékeket. Az Orfü melletti mérések ezzel szemben igen éles indikációt adtak, mely 20 m-nél valamivel kisebb mélységben ,jó vezető (barlangi patakrendszerben folyó víz) jelenlétére utalnak. 2. Egyenáramú mérési eljárással határoztuk meg a Békebarlang főágában kijelölt pont külszíni elhelyezkedését. A barlangban a kérdéses ponton elhelyeztünk egy elektromágnest. Ezt egyenárammal tápláltuk. A keletkező mágneses teret Sehmidt-féle vertikális magnetométerrel kimértük. Az áram irá3. ábra. A behatároló méréseknél már a harmadik állomás észlelésénél jelentkezett a mágneses átpolarizál ásnak a hatása. Ez-zel a mérési módszerrel sikerült a mérési pontot 2X3 111 területre behatárolni. Az eredeti elképzelések szerint, itt olyan módszert akartak alkalmazni, hogy egy bizonyos mennyiségű vasat (5 q) behordanak, azután a gyanús területet először vas nélkül, majd utána vassal, sűrű hálózatban felmérik. A keresendő pontnál elhelyezett nagymennyiségű vasat, mint mágneses hatót akarták kimutatni. Az ilyen eljárással végrehajtott mágneses mérések a 20 000 m 2-es kijelölt területen többheti munkát igényeltek volna. 3. Váltóáramú eljárással is gyorsan, sikeresen meg lehetett volna oldani a Békebarlangi feladatot a következőképpen: A meghatározandó pontban elhelyezünk egy indukciós tekercset vízszintes síkban. Nevezzük ezt adótekercsnek. Az adótekercsbe váltóáramot táplálunk, amely a váltakozóáram hatására váltakozó mágneses teret létesít. A mágneses erővonalak sűrűségé a tekercs belsejében a legnagyobb és iránya párhuzamos a tengellyel. A szolenoid hosszúságát célszerű az átmérő többszörösére kiképezni. Ezzel elérhetjük az erővonalak jobb irányítását és csökkentjük az elhajló erővonalak számát. A vevőtekercs, ellentétben az adóval, kisebb hosszal és nagy átmérővel rendelkezik, így több erővonalat nyálából át, bár ezzel bizonyos fokig a behatárolás élessége csökken. Azért szükséges ez, hogy megfelelő feszült-