Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

Papp—Tóth—Simonyi: A Tisza szennyeződése 50 m-re fekszik. A vizsgálat azt mutatja, hogy már ezen rövid 12 km-es szakaszon is a Tisza vizének erős öntisztító hatása érvényesült és a haktériumszámot erősen csökkentette, mely ismét 80 000ire szállt le. Az összes lebegőa nyag-tart alom még mindig nagy. A mintavétel napján derült, napfényes idő volt. ) A 6-os sz. vízminta Tokaj község határában a Bodrog torkolata alatti Tisza-vízből származik. A vizsgált szelvény az előzC mintavételezési helytől 250 m-re fekszik. Az idő derült, napfényes. A vizsgálati eredmény a Bodrog folyónak a hatását tünteti fel, amely, mint látjuk, észrevehető hatást sem kémiai, sem bakterológiai szempontból nem gyakorol. A Tisza vizének oxigéntelítettsége továbbra is nagy, tehát öntisztító képessége nincs erősen igénybe véve. A 7-es sz. vízminta Tiszaszederkény község határában a Sajó torkolata alatti Tiszavíaből szármázik. A mintavételi hely az előző helypártól légvonalban kb. 35 km távolságra van. Derült, napfényes az idő. A vizsgálati adatok szerint a Sajó vizének hatása a Tisza vizére igen feltűnő, de csak kémiai vonatkozásban. A víz organikus-anyag tartalmát megkétszerezi, ami már erős szennyeződésnek a jele, mert hiszen a Sajó vize a Tiszában igén nagy mértékben felhígul. A Sajó hatására a Tisza vizének összes oldott alkatrésze is több mint30%-kal emelkedik. A szennyeződést jelző ammóniatartalom szintén megkétszereződik. Növekszik a víz összes keménysége, vas- és mangántartalma is. Feltűnően csökken azonban a víz oldott oxigéntartalma úgy, hogy az oxigénnel való telítettség 86%-ot tesz ki. Ezzel szemben igen feltűnő, hogy a víz coli-titere és osíraszáma lényegében véve nem változik, ami csak megerősíti azokat a vizsgálatainkat, melyeket a Sajó vizével már három ízben végeztünk, és amelyek szerint a Sajó vize bakteriológiai szempontból — a Miskolc alatti szakaszt kivéve — nem tekinthető aggályosnak. Ezt annakidején a vízben oldott egyes fémionok és fenolvegyületek hatásának tulajdonítottuk. Fenolt a Tisza vizében nyomokban tudtunk kimutatni. A 8-as sz. vízminta vételezési hely Szolnok város határában, a város fölött a vízmű vízkivételónéi volt, mely az előző mintavételi helytől légvonalban kb. 110 km távolságra fekszik. Az idő. derült, napfényes. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a megtett hosszú úton a víz organikus-anyag tartalmának fele elbomlott, ammóniatartalma is lényegesen csökkent, úgyhogy- a Tisza vize a Sajó vizének szenynyeződéseitől megtisztulva kerül Szolnok fölé, azonban — egyelőre még megállapíthatatlan módon — bakteriológiai viszonyai romlottak meg igen nagy mértékben, amit 500 000-es osíraszáma mutat. A 9-es sz. vízminta, melv Szolnok városában a Zagyva torkolata fölötti Tisza-vízből származik, bakteriológiai szempontból továbbra is erős szennyeződésre utal, kémiai vonatkozásban azonban ezen szennyeződések neon jutnak kifejezésre. Az idő továbbra is derült, napfényes. A folyóvíz összes lebegőanyag-tartalma lényegesen csökkent. A 10-es sz. vízmintát Szolnokon a Zagyva torkolata alatti Tisza-vízből vettük. A már említett, erősen szennyezett Zagyva folyó hatását tünteti fel. Az idő derült, napfényes. Első pillanatban meglepő az a javulás, ami bakteriológiai szempontból bekövetkezett, hiszen a víz csíraszáma 7000-re, vagyis eddig legkisebb értékre csökkent le. Szervesanyagtartalmában is további csökkenés következett be. Nyilván a folyó öntisztító ereje továbbra is nagy, hiszen az oxigénnel való telítettség még mindig 90% fölött van. A 11-es sz. vízminta Szolnok város alsó vészében, a városi szennyvizek betorkolása alóli Tisza-vízből származik és a szennyvizek hatását tünteti fel, ami tekintettel a nagymértékű higulásra, hatását alig érezteti, pusztán a csíraszám'emelkedik kisebb mértékben. A víz oxigénnel való telítettsége alig csökken. Az idő továbbra is derült, napfényes volt. A 12-es sz. vízminta Csongrád városának határában a Körös torkolata fölötti, az előző mintavételezési helytől légvonalban kb. 55 kilométerre levő Tisza-szakaszról való. Az idő borult, esős. A Tisza vizében lényegesebb változást, nem találunk, pusztán összes oldott alkatrésze emelkedett meg, valamint az összes lebesrő-anyag tartalma növekedett kisebb mértékben. A baktériumszám és a coli-titer a víz öntisztító erejének következtében javult. A 13-as sz. vízmintát Magyartés határában a Körös torkolata alatti Tisza-vízből vettük és a Hármas-Körös hatását tünteti fel. Az idő ekkor is borult, esős volt. A vizsgálatokból kitűnik, hogy a Körös hatására a. Tisza vizének oxigén fogyasztása emelkedett meg kisebb mértékben és bakteriológiai viszonyai a coli-titer szempontjából kedvezőtlenebbek lettek. A 14-es sz. vízminta Tánc község határából, a Maros torkolata fölötti Tisza-vízből származik. A vizsgált szelvény az előző mintavételi helypártól légvonalban kb. 50 km távolságra fekszik. Az idő továbbra is borult és esős. Ezen az útszakaszon a bakteriológiai viszonyok javultak. Kémiai szempontból változás tulajdonképpen nincs, hiszen újabb szenvnyeződés alig érte a vizet. A 15-ös sz. vízmintát ugyancsak Tápé község határában, de a Maros torkolata alatti Tisza vízből vettük. Ez a minta a Maros folyó hatását tünteti fel. Az idő borult. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a Maros folyó említett szennyeződései sem kémiai, sem bakteriológiai vonatkozásban nem jutnak érvényre. A 16-os sz. mintavételezési hely Szegeden, a felsővárosi szennyvízcsatorna fölött fekszik, mely az előző mintavételezési helypártól kb.