Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

,33Jf Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 10- 10. sz. resztül ömlik a Körösibe. Berettyóújfalu községből a járási kórház, a posta és még néhány épület szennyvizei a Kálló csatornán keresztül kerülnek a Berettyóba, majd onnan a Körösbe és így a Tiszába. Tulajdonképpen Debrecen városának szennyvizei is a Tocón, Köselyen és Hortobágyon keresztül jutnak a Berettyóba ás innen a. Hárma§-Körösbe, majd a Tiszába. Lejjebb a Tiszába kerül még Szentes városának szennyvize is, melyet a Kurcába vezetnek. Délen a Maros folyó vizét, veszi fel a Tisza, mely a Nagylaknál beömlő él ővíz-csia torna útján a kendergyár és a mezőhegyesi cukorgyár szennyvizeit tartalmazza. Szegeden a városi csatornahálózatba ömlenek a klinikák, kórházak és ioari üzemek szennyvizei, melyek közvetlenül kerülnek a Tiszába. Ezek azok a jelentékenyebb szennyeződések. amelyek jelenleg közvetve, vagv közvetlenül a Tiszába kerülnek és annak vizét szenynyezik, illetve öntisztító erejét csökkentik. Annak megállapítására, hogy a felsorolt szennyeződések a Tisza vizét milyen módon befolyásolják és szennyező hatásuk mind kémiai mind bakteriológiai szempontból milyen mértékben érvényesül, egymásutáni 5 napon keresztül egész folyása mentén országhatártól országhatárig 17 helyen mintáztuk meg a Tiszát 1952. október 28-tól november l-ig. A mintavételi helyeket úgy választottuk meg, hogy lehetőleg nagyobb mellékfolyók, vagy pedig nagyobb szenny vízbetor kol ások fölött és alatt legyenek, hogy ezáltal a mellékfolyók vizének, valamint a betorkoló szennyvizeknek hatását közvetlenül kivizsgálhassuk és a folyó öntisztító képességét az egyes mintavételi helypárok között megállapíthassuk. A vízminták egy részét a parttól kb. 10 m távolság-, ban a folyó felszíne alól kb. 30 cm mélyről, bedobható kémiai ós bakteriológiai vízmintavevők segítségével vettük, míg a másik részét csónakból merítettük. A vizsgálatok kiterjedtek a víz hőmérsékletére, az ugyanakkor mért levegőhőmérsékletre, a vízben lebegő anyag mennyiségére és minőségére (szerves és szervetlen), majd a szennyeződést jelző vízalkatrészekre, mint az oxigénfogyasztás, klorid-, nitrát-, nitrit-, ammoniatartalomra. Megállapítottuk a víz állandó, változó és összes keménységét, valamint kalcium- és magnéziumtartalmát, összes oldott alkatrészét, továbbá vas- és mangánmennyiségét. A víz öntisztulásának mértékére, illetve organikus anyagokból való terheltségére az oldott oxigén mennyiségéből következtettünk, amit a víz szabad szénsavtartalmával^ és pH értékével együtt a helyszínen határoztunk meg. A bakteriológiai viszonyokra a coli-titer és a csíraszám nyujtott támpontot* (1. táblázat). * A bakteriológiai vizsgálatot az OKI debreceni és szegedi állomásának vezetői: dr. Herpai Zsombor és dr. Vetró János végezték. Az l-es sz. mintavételt 1952. október 28-án borult időben Jánd község határában a Szamos torkolata fölött kb. 50 m-re eszközöltük. Ez a hely az országhatártól kb. 35 km-re fekszik. Az 1. táblázat adatai szerint megállapítható, hogy a Tisza vize már itt kisebb mértékű organikus eredetű szennyeződést, tartalmaz, amire oxigénfogvasztása és csekély ammónia tartalma utal. összes keménysége, öszszes oldott alkatrésze kevés, úgyhogy lágy, klorid- és sószegény folyóvízként kerül az országba. Vasat ós mangánt kis mennyiségben tartalmaz. Oxigénnel való telítettsége közel 100%-os, úgy hogy oxidáló és ezáltal öntisztító képessége nagy. Összes lebegőanyag tartalmának nagyobb mennyisége a mintavételt megelőző napok csapadékával lehet összefüggésben. A 2-esi sz. mintavételezési helyet Vásárosnamény határában. a Szamos torkolata alatt kb. 1500 m-re választottuk. Az idő borult. Ez a vízminta a Szamos vizének a Tisza vizére gyakorolt hatását tünteti fel. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a Tisza vizének összetételét lényegesen nem befolyásolja, pusztán kloridtartalmát emeli meg kisebb mértékben. A kloridtartalom a Szamos vizének eredetével lehet összefüggésben, mivel a Szamos folyó legkioridosabl> vizeink közé tartozik. A víz oldott oxigénhiányát, valamint organikus anyagtartalmát nem növeli, jeléül annak, hogy a Szamos folyó említett szennyeződései a tiszai torkolatig nagyrészt lebomlanak. Ehhez hozzájárul még a felhígulásnak sokszoros mértéke is. A 3-as sz. vízmintavételezési hely az előzőtől kb. 95 km-re VencseJlő község határában a Lónyai csatorna torkolata fölött fekszik. Az idő továbbra is borult. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a Tisza vizének összetételében nincs lényegesebb változás, tehát Záhony és. Győröcske községekből bekerülő szennyvizek már nem terhelik és .a Tisza öntisztító erejét a hosszabb távolság után már nem csökkentik. A Tisza oxigén-telítettségét ezen a helyen találtuk a legnagyobbnak, 99,6%-nak. A 4-es sz. vízminta Balsa község határában a Lónyai csatorna torkolata alatti Tiszavízből származik és a Lónyai csatorna vizének befolyását tünteti fel. A borult idő tovább tart. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a csatornának kémiailag kimutatható szennyeződése a Tisza vizének összetételét alig befolyásolja, bakteriológiai szennyezettsége azonban hatással van a Tisza vizére, mivel annak osíraszámát -120 000-re emelte fel, ami kb. 50%-os növekedésnek felel meg. Az összes lebegőanyag-tartalom nagysága továbbra is az előző napok esős időjárásával lehet összefüggésben. Az 5-ös sz. vízmintavételezési hely az előzőtől légvonalban kb. 12 km távolságra, Toka j község határában, a Bodrog torkolata fölött