Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

,33Jf Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9- 10. sz. A tanulmány a őszai vízvizsgálatok eredményeit foglalja össze. Ez a munka része a folyóvizeink kataszterének összeállításával kapcsolatban megindult nagyarányú feltárásoknak. Értékes adatokat szolgáltat a Tisza-csatornázással kapcsolatos műszaki tervezésekhez. A Tisza vizének szennyeződései* I> K. PAÍ'P SZ 1 1. Á Ii. I), TÓT H I S T V A N és SI M O X Y I

N A X N A Hazánk iparosodásának rohamos' fejlődése egyre nagyobb feladatok elé állítja vízgazdálkodásunkat és mind a víz mennyisége, mind a minősége terén egyre nagyobb követelményeket támaszt. Ezeknek teljes kielégítése nagy mértékben veszi igénybe földalatti vízkincsünkéi. Ezért földalatti vízkészleteink kímélése céljából még idejében fol kell készülnünk, hogy ipari vízszükségletünk óriási vízmennyiségeit, de sok esetben még ivóvizeinket is felszíni vizekből szerezhessük be. Különösen vonatkozik ez mindazokra a területekre, ahol nincs elegendő talajvíz, a fúrott kutak útján való vízellátás nagy nehézségekbe ütközik és bizonytalan. Kétségtelen, hogy a felszíni vizek különösen ivóvízellátás céljaira higiénés szempontból sokkal kedvezőtlenebbek, mint a földalatti vizek, mert igen sokszor azoknál sokkal nagyobb mértékben szennyezettek. Ezekkel a hátrányokkal szemben azonban megvan'az a nagy előnyük, hogy még vízsze-* gényebb időszakban is korlátlan mennyiségben állhatnak rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy külföldön már igen sok helyen a nagy ivó- és ipari vízszükségletek kielégítésére felszíni vizeket használnak fel. Tervszerű vízgazdálkodásunk megkívánja, hogy ott, ahol csak lehet, elsősorban felszíni vizek kerüljenek felhasználásra főleg ipari vízellátás esetében és csak akkor forduljunk a költségesebb vízfeltárási lehetőségek felkutatásához, ha víz szerzéséi-e más mód nem kínálkozik. Vízszükségleteink kielégítő biztosítása érdekében mindig két szempontra kell figyelemmel lennünk. Az egyik

1, hogy elegendő vizet tudjunk nyerni, a másik, hogy meglegyenek a víznek a megkívánt jó tulajdonságai is. Felszíni vizek igénybevétele esetében minden nehezebb és költségesebb vizsgálat elvégzése nélkül könnyen tudunk erre a két kérdésre megfelelni. A felszíni víz mint csapadék, folyó, tó, illetve völgyzáró gátak vize állítható az ipari és ivóvízellátás szolgálatába, A patakokból és folyókból származó vizek legtöbb esetben kisebb-nagyobb mértékben szennyezettek, úgy, hogy előzetes tisztítás nélkül ivóvízellátás céljaira nem használhatók fel. Ipari célokra is többnyire csak ülepített ós esetleg gyorsszűrőn megszűrt folyóvizek alkalmasak. * A Magyar Hidrológiai Társaság 19-52. XH. 23-án megtartott ülésén elhangzott előadás. Közlemény az "Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályából. A felszíni vizek akár mozgásban vannak, mint a patakok, folyók, akár nyugalomban, mint a tavak, a környezettel és az ott folyó növényi, állati és emberi élettel szoros kapcsolatban vannak, azoknak bomlási termékeitől, hulladékaitól, szűrő és tisztító hatású talajrétegek nem választják el. Ezért közvetlenül ki vannak téve a szennyeződésnek és fertőződésnek is. Az emberi ós állati ürülékek és más tisztátalanságok közvetlenül a víz felületére juthatnak, de az eső és hóolvadás a. környező te-rületek felszínéről is bemossa a szennyező anyagokat. Ezenkívül a folyóvizekbe kerülnek csatornázások révén távoli területek házi és ipari szennyvizei is. Ezért a felszíni vizek nagyrésze földünk jelenlegi benépesedése mellett közvetlenül ivásra nem alkalmas. Szenvnveződésük szempontjából figyelembe veendő, hogy a folyók, tavak nagytömegű, valamint a patakok és a folyók folyton cserélődő vizében a bejutó szennyanyagok nagyon erősen felhígulnak. Ezért kémiai jelei a szennyeződésnek legfeljebb kismértékben jelentkeznek és ahol már jelentékenyebb mennyiségű szenynyeződésre utaló szerves anyagot találunk, nagyon súlyos szennyeződésről van szó. Viszont a baktériumok, mivel a talaj szűrő hatása hiányzik, mindig nagy számmal találhatók. Majdnem kivétel nélkül találunk coli baktériumot is. A szennyeződés helyétől nagyobb távolságiján már ^sokszor a víz megtisztulását észlelhetjük. Mély tavak esetében nagyobb mélységben a víz már baktériumokat alig tartalmaz. Folyóvizekben a víz öntisztulásának eredményeképpen 5—10 km távolságban a szennyeződés befolyása rendes körülmények között már alig észlelhető, miivel a baktériumoka fény és az oxi<rén hatására elpusztulnak, a szerves anyagok elbomlása pedig szintén az oxigén hatására gyorsan végbemegy. A folyóvizek oldott oxigéntartalma rendes körülmények között nagy, hiszen a levegővel nagy felületen érintkeznek, azonkívül sok bennük a klorofilt 'tartalmazó élőlény, főleg algák, melyek jelentékeny mennyiségű oxigént adnak át a víznek. Ezért a folyóvizekben öntisztulás céljára aránylag sok oldott oxigén áll rendelkezésre. A folyóvizeknek a vízgazdálkodásban sokszor több különböző szerepet kell betölteniük: az ivóvízellátást biztosítják, az ipari vízszükségletet kell kielégíteniük és a szennyvizek be-