Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Jolánkai Gyula: A Tisza csatornázása után a Tiszában minimálisan meghagyandó élővíz mennyisége

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. s». $29 A Tisza csatornázása után a Tiszában minimálisan meghagyandó élőviz mennyisége Ismertet : JOLÁNKAI GYULA A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz-szakosztálya a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottságának megbizásából foglalkozott a Tisza csatornázása után a Tiszában meghagyandó élőviz menyiségével. A Hidrológiai Társaság Szennyvíz-szakosztálya a kérdés kidolgozására -— mint albizottságot — a „TiszaBizottságot" alakította. y A munka elvégzésének az adott időszerűséget, hogy a készülő országos vízgazdálkodási kerettervbon a Tisza vízháztartásának összeállításához alapvető adatként szükséges a vízhasznosítási célra el nem fogyasztható, minimális átfolyó élővízmennyisóg felvétele'. Ennek értékére — egyéb hatások mellett — nyilván nagy, talán a legnagyobb befolyással van a Tisza és mellékfolyóinak szennyezettsége és a szennyezettség jövőben várható mértéke. Ezért bízták meg a tanulmányozással ós javaslattétellel a Hidrológiai Társaság Szennyvíz-szakosztályát, illetve ezúton a „Tisza-Bizottságot". A „Tisza-Bizottság" — a komplex vízgazdálkodási feladatnak megfelelően — szennyvíztisztítási és vegyészeti, halélettani, agrokémiai, öntözési, víziközlekedési, vízellátási, közegészségi, általános vízgazdálkodási és szociális szempontokból vizsgálta meg a kérdést. A felelet végleges megadása azonban mivel a kapcsolódó kérdések tudományos és adatgyüjtésbeli feltártsága ezidőszerint nem kellő -— ma még nem lehetséges. Kizárólag a vízgazdálkodási keretterv részére azonban a „Tisza-Bizottság" mégis tudott számszerű javaslatot tenni minden esetre annak kihangsúlyozásával, hogy a tudományos, adatgyűjtési és egyéb vonalakon feltárt hiányosságok kiküszöbölése után lehet majd csak — a kerettervet követő .részletesebb és pont osabb tervezéshez — a végleges adatokat megadni. A „Tisza-Bizottság" írásba foglalt javaslatának I. és II. fejezetét, amely a javasolt átfolyó élővíz mennyiség számszerű meghatározását eredményezte — néhány lényegtelen részlet kihagyásával -— közöljük. . A kérdés megoldásához alapulvett feltételek A ja vaslat készítésénél az alábbi feltételekből indultaink ki : a) A Tisza folyó életének kipusztulását és szenny folyóvá történő — időszakos vagy állandó — átváltozását meg kell akadályozni. b) A tiszai vízlépcsők helye : 1. Tiszalök, 2. Tiszabura, 3. Szentes vagy Szeged. r) Az ismert kiépült, vagy épülő öntözővízkivételi helyek a Tiszavölgyben.

1 Tiszalök 60 m

3/mp Tiszakeszi 6 ,, Tiszaörvény 6 ,, Körösökből 6 ,, Ludvár 4 ,, 82 m

3/mp 82 m

3/mp Valószínű további öntözővíz kivételek 1 milliókat, hold tiszavölgyi öntözési távlat mellett : Lök-burai bögében fejlődés Taksony környékén Bura—szentesi bögében fejlődés . Csongrád környékén

2 Marosból

3 15 Duna-Tisza csatornából kiágaztatott magas öntöző főcsatornákból 60 10 m

3/mp 73 „ 10 „ 50 „ összesen 218 m

3/mp 218 m

3/mp 300 m

3/mp Az öntözővíz és a mederben maradó víz megoszlását — mint két durva becsléssel közel egyenlő változatot — az 1. és 2. ábra szerint képzeljük el. Az első esetben 165 m

3/mp tiszavíz és 190 m

3/mp dunavíz, a második esetben 215 m

3/mp tiszavíz és 140 m

3/mp dunavíz szerepel. A két sematikus változatot — amelyen kívül nyilván még más, esetleg gazdaságosabb változatok is elképzelhetők — csak azért közöljük, hogy az alább meghagyni javasolt átfolyó vízmennyiség előteremt hetőségét — az öntözési igények kielégítése mellett — dokumentáljuk. d) A Dunából a Tisza-völgybe történő vízátvezetés valószínű megoldása egy magasvezetésű, többfeladatú Duna-Tisza csatorna. e) A tiszai vízhiány pótlása tározás útján történik a Tiszalök feletti Tisza-szakaszon. f) Az öntözési idény legnagyobb vízfogyasztású hónapjában a jelentkező öntözővízigény állandó vízsugárban kifejezve 0,3 1/mp/kat. hold. II. Javaslat a meghagyandó élővíz mennyiségére 1. A kérdésben iránytmutató szempontok megállapítása Amint a feltételekből (1. és 2. ábrából) látható, a Tisza folyónak átfolyó öntözővízzel legmostohábban ellátott része a Tiszabura-Tiszaug közötti szakasza lenne. Felső részébe még bekerülne 10 m

3/mp öntözővíz, azonban ez Tiszaugig csaknem teljesen elfogyna. E Tisza-szakasz legnagyobb 1 A tiszasűlyi és tiszabői vízkivételek nincsenek figyelembevóve, mert a taksonyi valószínű vízkivétel ezeket meg fogja szüntetni. 8 A Duna—Tisza csatornából származó dunavíz felhasználásával. 3 Esetleges kiesésével a vízgyűjtő felső részén tervbevett öntözések miatt számolni kell.