Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Finály Lajos: Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján

« 322 Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. a vizsgált pont fölött és alatt milyen más szennyezések terhelik a folyót, és a vizsgált ponttól mily távolságra és milyen terhelésű befogadóba (főfolyó, tó, tenger) ömlik. Vagy az, hogy a tisztított szennyvíz egyébként ártalmatlan tápsó (nitrát, foszfát stb.) tartalma a vegetáció olyan túl szaporodását idézi elő a befogadóban, amely időnkénti másodlagos szennyezésre vezet. A szennyvíz kezelése és fertőtlenítése során minimumra csökkentett kórokozó baktériumszám utánfejlődéssel hirtelen elszaporodhatik. Stb., stb. 3. A tisztaság megóvásának nehézségei Ezért azok az államok, amelyekben a folyóvizek tisztántartásának kérdése' előtérbe került, gyakorlati alapon igyekeztek azt megoldani. Érdekes és jellemző, hogy ezek az államok két csoportra oszthatók: Az egyikbe a Szovjetunió államai tartoznak, amelyekben a megoldás ezidőszerint megelőző jellegű, nem a szennyezések következtében előállott tűrhetetlen helyzet kényszerítette ki. hanem a'szakemberek és a kormányzat előrelátó felismerése, hogy ha kellő időben történik intézkedés, azzal komoly és utólag már nehezen kiküszöbölhető károkat lehet megelőzni. A másik csoportba tartozik a többi, ezek között több nyugateurópai és északamerikai állam, amelyek ben túlnépesedés vagy túliparosodás vagy mindkettő együttes hatására a felszíni vizeknek rendszertelen, alkalmi intézkedésekkel való megóvása nem vezetett — mert nem is vezethetett — kellő eredményre, a folyóvizek annyira elszennyeződtek, hogy lehetetlenné vált azok ivóvízellátásra és kétségessé ipari vízellátásra való további felhasználása, ahalak belőlük részben vagy egészben kipusztultak. A vidéki, falusi lakosságot ilyen vizek, fürdésre, mosásra stb. való használatától majdnem lehetetlenség elzárni, ami fertőzések terjedésére vezet. Utólagos kényszerű intézkedéseket azonban most már jogi szempontok is nehézzé tettek, mert visszaható beavatkozásra volna svükség. Hazánk, sajnos, részben már erre az utóbbi sorsra jutott. A Sajó, sőt helyenként kaviosrétege is, a Zagyva, a Rába egyes szakaszai, á Tócó Debrecen alatt, az Ikva Sopron alatt, a Perint Szombathely alatt, a Szinya Diósgyőr alatt és újabban a Hernád is, stb., stb. tűrhetetlen állapotba kezdenek jutni. Komoly veszély fenyegeti már a Tiszát is. Nagyon időszerű tehát, hogy a megoldás lehetőségeit megvizsgáljuk és a külföldi példákból segítséget merítsünk. E példák között elsősorban a Szovjetunió eredményeire támaszkodhatunk és az ott érvényes intézkedéseket kell megismernünk és hazai viszonyainkra alkalmaznunk. A végső cél. amelyet el kell érnünk: megállapítani minden egyes szóba jöhető felszíni vízre a szükséges Finály L,.: Felszíni vizek tisztasága tisztasági normát és m inden egyes szenny vízfajtára azt a tisztítási módot, amellyel ez a norma kielégíthető. A tisztasági norma megállapítása elvileg lehetséges. Gyakorlatilag azonban azt kívánná, hogy előbb felvétessék az ország ú. n. folyóvíz-katasztere, vagyis felszíni vizeink mindazon adata, amelyek azok jelenlegi állapotát, a biztosítandó tisztaság mértékét és kémiaibiológiai-bakteriológiai teherbíróképességüket jellemzi. Csakhogy ez nem csak tudományos, hanem káder- és időkérd és is. Hiába vagyunk felkészülve tudományosan és áll rendelkezésünkre a Szovjetunió és más külföldi államok tudományos és tapasztalati anyaga, ha nincs elég megfelelő előképzettségű és gyakorlatú szakemberünk. Viszont nem várhatunk évekig, amíg a kataszterfelvétel és annak értékelése megtörténhetik. Igaz, hogy a vizeket a sürgősség sorrendjében lehet vizsgálat alá venni. Ez már meg is. kezdődött, a legfontosabb vizekre talán már a jövő évre lesznek adataink. A többi folyó problémáját azonban nem lehet ezt követő időre halasztani. A népgazdaság szükségletei szerint ezek mentén is folyamatosan létesülnek városi, községi csatornahálózatok, ipartelepek és már most irányt kell szabnunk azokon a szennyvízbevezetés korlátozására. Még nagyobbak talán a nehézségek bizonyos ipari szennyvizek tisztítási szabályainak megállapítása terén. Új iparok, új technológiák, újfajta, eddig még ismeretlen szennyvizeket termelnek. Több szennyező anyag megbízhatóan ártalmatlanná tételének gyakorlati módját még nem ismerjük. I

Tntig emlegetjük a fenolokat, de ott vannak a vegyi kezelés során keletkező sók is, amelyeknek majd mindegyike előfordul minden természetes vízben kis koncentrációban, de nagyobb töménységben meg fogják változtatni a befogadó minőségét, megzavarják a vízi élőszervezetek egyensúlyát, ha pedig az így szennyezett folyóvízzel való huzamos öntözés révén a talajban feldúsulnak, termőképességét és a termelYények életfolyamatait, minőségét károsan befolyásolhatják. Mind olyan kérdés, amelynek gyakorlati megoldására előbb-utóbb számíthatunk, de a már ma szükséges intézkedésekkel erre.nem várhatunk. 4. A nehézségek áthidalásának lehetősége Egyrészről a nehézségek, másrészről a sürgető körülmények arra szorítanak, hogy a végleges rendezésig is előzetes irányelveket állítsunk fel. Ilyenekkel el lehet érni azt a célt, hogy 1. a szennyvizet termelő intézmény (közület, ipartelep) figyelmeztetést és tájékoztatást kapjon a szennyvízelvezetés" következményeire, tennivalóira és felelősségére;