Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Szaknyelvünk fejlődéséért

Szaknyelvünk fejlődéséért Nem vetném azonban el teljesen a modellkísérlet szót sem. Igaz ugyan, hogy idegen eredetű, de elég meghonosodott nyelvünkben. Megtartása esetén két ki­fejezésünk volna ugyanazon fogalom megjelölésére és így írásainkat változatosabbá tehetjük általuk. •Megtartva azonban a modell szót, fel kell vetni a kérdést, vájjon egy, vagy két /-lel helyes az írása? A model a francia és angol, a modell a német és olasz nyelvben fordul elő. Véleményem szerint a mi nyelv­érzékünk — nyilvánvalóan az erösebb német' befolyás hatására —• a két l felé hajlik. Javasolom azért, hogy írásainkban ezt az alakot fogadjuk el. A kisminta kifejezés tárgyalása után vizsgáljuk meg, hogy vájjon mi a helyes megnevezése annak a műtárgynak vagy folyószakasznak, amelyről model­lünket készítjük. Legelterjedtebb irodalmunkban a fökivitel kifejezés, a német megfelelő szolgai fordí­tása, amely magyartalansága miatt igen bántó. Elter­jedt újabban helyette a valóság szó alkalmazása. Ezt helyesnek is tartom. Sokan azonban azzal érvelnek ellene, hogy nem beszélhetünk valóságról sok esetben, amikor olyan műtárgyat vizsgálunk, amely, még meg sem épült, tehát csak terv, nem pedig valóság. Véle­ményem szerint általánosságban fogadjuk el a való­ság szó használatát, mivel rövid, magyaros és kife­jező. A szöveg változatosabbá tételére, — főleg pedig olyankor, amikor az előbb említett okból ennek a szó­nak a használata visszás lenne — a vizsgálandó, eset­leg vizsgált műtárgy, a vizsgálandó, illetve vizsgált folyószakasz kifejezésekkel, vagy más hasonló körül­írással küszöböljük ki a fökivitel használatát. A kismintakísérletek osztályozásával kapcsolatban Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. nyelvileg teljesen helyes a torzított és torzítatlan t a műtárgy és folyószabályozási, illetve a szilárd medrü és hordaXékos vagy mozgómedrü kísérletek szembeál­lítása. Megfelelő a szivárgási kísérlet elnevezés is. Nincs azonban elfogadott kifejezésünk a mütárgymodellek to­vábbi osztályozására. Használjuk a két. és háromdi­menziós megjelölést. Megfelelőbb lenne síkbeli és tér­beli vizsgálatról beszélni, például így: duzzasztómü­kismintakísérlet a vízmozgás síkbeli vizsgálatával vagy zsilip térbeli kismintavizsgálata. Nincs szavunk annak a kísérlettípusnak a megjelö­lésére, amelynek célja valamely nagyobb műtárgy el­rendezésének és az egész folyószakaszhoz viszonyított helyzetének a vizsgálata. Használtuk néha ilyenkor az általános áramlási kísérlet kifejezést. Kérdés azon­ban, hogy helyes-e ez az elnevezés? Ha helyes, töre­kedjünk meghonosítására, ha pedig nem, igyekezzünk helyette megfelelő kifejezést találni. Végül a sok vitatható kifejezés közül még egyet szeretnék most felvetni, éspedig a lépték kérdé­sét. Azt hiszem, abban minden kartársam egyetért velem, hogy a lépték szó, ha nem is magyartalan, tel­jesen logikátlan. Célszerű lenne ezért használatának kiküszöbölése. Annyival is inkább megtehetjük ezt, mivel sok jó kifejezés áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a lépték szót helyettesítsük. Így ha ezt a helytelen­nek tartott szót kiküszöböljük, írásunkat vátozatosabbá is tehetjük a mérték, méretarány, átszámítási tényező, arányszám és átszámítási arány kifejezések alkalma­zásával. Kovács György IIIB AI G A Z í T A S : A Hidrológiai Közlöny f. évi 3—4. számában Schil­ling Fereno: Folyók duzzasztásának hatása a hajó­zásra" c. cikkében a 123. lapon az (5) egyenlet jobb­oldalán a nevező második tagja tévesen negatív előjellel szerepel pozitív előjel helyett. A kifejezés — a Közlöny 5—6. számában közölt képlettől eltérően — helyesen a következő: th — ti s— • (5) c- + vc / Kérjük olvasóinkat, hogy ezt a helyesbítést mind az eredeti szöveghelyen, mind az 5—6. szám hibaigazí­tásában megadott képletnél keresztülvezetni szívesked­jenek.

Next

/
Thumbnails
Contents