Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Leél-Össy Sándor: A cserszegtomaji kútbarlang

Sllf Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. MORFOLÓGIA A szerző értekezése kimerítő részletességgel tárgyalja a cserszegtomaji kútbarlang keletkezését önálló tudományos kutatásai alapján. A munka mind tudományos szempontból igen nagy értékű, mind pedig a gyakorlati kutatások szempontjából is, tekintve, hogy a környéken folyamatban lévő nyersanyagkutatások számára szolgáltat fontos adatokat. A Cserszegtomaji kútbarlang" (Adatok az Őshévíz fejlődéstörténetéhez) LEÉL-ÖSSY SiKOOE A Cserszegtomaji kútbarlang Keszthelytől 4 km-re északra a Keszthelyi-hegység nyugati lejtőjén elterülő Cserszegtomaj szórványosan települt szőlőhegyközség területén található a 1.82 m magasam lévő Szt. Anna-kápolna (Mária-kápolna) mellett. Itt 1930-ban egy (54 m mély kutat fúrták, és — kútásás közben — 51 m-rel a felszín alatt találták meg a barlangot, amely addig ismeretlenül rejtőzött a föld mélyében. A barlangot igen nehéz megközelíteni. Osak a szűk (1,2 m átmérőjű) kútaknán át drótkötélen leereszkedve lehet a barlangba behatolni. A Cserszegtomaji kútbarlangban 1951. május havában végeztem morfológiai és hidrológiai kutatásokat néhány lelkes földrajzszakos egyetemi hallgató segítségével. A Cserszegtomaji kútbarlangban — körűimén ves megközelíthetősége miatt — eddig még kevés kutató járt, és ennek következtében ki•csiny a'rávonatkozö Szakirodalom is. 1931-ben Rozlozsnik Pál végzett geológiai felvételezést a barlangban, melyről csak kéziratos jelentése van az Állami Földtani Intézetben. Darnai/ (Dornyay) Béla 1934-ben megjelent a Balaton és környékéről szóló útikalauzában — "Rozlozsnik jelentése alapján — rövid topográfiai leírást ad a barlangról. Említést tesz a barlangról Szádeczky-Kardoss Elemér a Hidrológiai Közlönyben 1941-ben a Keszthely és a Hévíz hidrológiájáról írott tanulmányában, Marqittay Richárd pedig a Barlangvilág 1942. évfolyamában említi. Logúiabban (1947) T)arna.y (Dornyay) Béla az őshévíz eredetéről írott rövid, de igen értékes két kis tanulmányában ismét megemlíti. Darnay nagy érdeme, hogy először hívia fel a fiaveimet az őshévíz magasabb feltörési helyeire. "Részletesebb leírást eavedül Szentes Ferenc nd a barlangról: „A kénkovand előfordulásai Keszthely vidékén" e. tanulmánvában. (Megjelent n ..Beszámoló a jövedéki mélvkn tatásokról" 194Ő. évi kötetében.) Ugyanitt pontos és részletes térképvázlatot és metszeteket is ad a barlang általa bejárt sza

: kaszáról. A felsorolt munkák közös hiányossága, hosrv csak rövid sztratigráfiai és topográfiai leírást adnak a barlangról, de alisr írnak a barlang írenetikáiáról és bonvolult morfológiai és hidrológiai vonatkozásairól. A harlangrend* A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának 1952. szeptember 24-iki előadóülésén elhangzott előadás. szer hidrotermális eredete és az őshévízzel való genetikus kapcsolata mellett sem foglalt eddig határozottan állást senki. Mint a mellékelt geológiai szelvényről látható (1. ábra), a

1 1 * 1 ~~ 1 " is v_. ), a barlang a felszín alatt 51 in mélységben és 131 m tengerszint feletti mam (Orszj 1S2m 131 m118 m 1. ábra. gasságban felsőtriász fődolomit és alsópannon kemény, kovás homokkörétegek (32—51 m) határvonalán alakult ki. Alatta a dolomit erősen porlik és brecciásan aprózódik, felette a homokkő nagyon keménnyé van összekovásodva. A kovás homokkő felett kékesszürke pannon agyag, e felett lemezes, piritkristályokat tartalmazó felsőpannon homokkő és elég vastag talajréteg van (0—32 m). A barlangra és a környező térszín tektonikájára az erőteljes töréses szerkezet a jellemző. A szomszédos Keszthelyi-hegység típusos, töréses eredetű dolomit röghegvség. A tö- • réseket létrehozó kéregmozgások a múltban többízben megismétlődtek. A dolomitot már a másod- és óharmadkori mozgások is összetörték, de a fedő pannon rétegekben is mentek végbe fiatalabb pliocén végi (levantei) kéregmozgások, kapcsolatban a Keszthelyi-hegység kiemelkedésével. A kútbarlang a Keszthelyihegységet nyugatról határoló, É—D irányú