Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Finály Lajos: Alföldi városaink szennyvízkérdése

S08 Hidrológiai Közlöny. 33.- évf. 1953. 7—7. sz. Finály L.: Alföldi városaink szennyvízkérdése léssel történik, vagy ha az iszapot komposztozva a komposztrakás több hétig 70 fok körüli hőmérsékleten érik, nemcsak a féregpeték pusztulnak el megbízhatóan, hanem még a lépfene bakt érium igen ellenálló spórá i is. Az ilyen iiszaptrágya közegészségügyi szempontból veszélytelennek tekinthető. A szennyvíziszap, mint ismeretes, jelentős trágyaanyag, de még ennél is fontosabb a liumuszképzö, talajjavító, a talajbaktériumok és gombák szaporodását elősegítő tulajdonsága. Szennyvíziszappal való trágyázás esetén a talajt mérsékelten meszezni kell az elsavanyodás megakadályozására. Ez egyúttal elősegíti a tala j baktériumok működését, javítja a talaj fizikai tulajdonságait, kalciumot visz a talajba, elősegíti a foszfor feltárását és kicsapja a rezet, alumíniumot, mangánt, cinket, Szórható minőségű szikkadt iszaptrágyából háromévenként mintegy 20—25 tonna szükséges hektáronként s ugyanakkor 1—-2,5 tonna oltottmészre vagy őrölt mészkőre van szükség. Kísérletek azt mutatják, hogy az iszapbaktériumok képesek a nitrogént a levegőből megkötni. Az istállótrágyához viszonyítva az iszaptrágya szervesanyagban gazdag, de káliumban szegény. Ezért ezt ajánlatos pótolni, 1 m

3 szennyvíziszaphoz mintegy 10 kg .káliumot adva, A szennyvíz további kezelése A tisztított városi szennyvíznek a felszíni élővizekhez viszonyítva nagy a sótartalma. Ipari szeifnyvizek hozzákeveredése révén ez az amúgy is nagy sótartalom még tovább nő és öntözés révén a talajba kerülve annyira feldúsulhat, hogy a termőképességet csökkentheti. Emellett a tisztított városi szennyvíz számos kórokozót tartalmaz. Ezek fertőtlenítéssel való ártalmatlanná tétele egyrészt gondos, megbízható üzemeltetést kíván, másrészt a klór és vegyületeinek drága volta miatt sokba kerül. Csupán a fertőtlenítés a biológiailag tisztított víznek homokszűrőn való utókezelésével is végrehajtható. Ez lehet mesterséges szűrőágy, de alföldi viszonyok között sok esetben természetes homokszűrésre is be lehet rendezkedni. Megfelelő homoktalaj esetén 1 ha-on 10—20 ezer lakós szennyvize is átszűrhető. Délafrikai tapasztalatok szerint ilvmódon még a gyermekbénulás vírusát is vissza lehet tartani. Az AJ földön sok esetben célszerűen és gazdaságosan megvalósítható másik utókezelési mód az, ha a végleges befogadóba való bevezetés előtt a tisztított szennyvizet halastavon vezetjük át, A tó állati és növényi, makro- és mikroorganikus vegetációja a szennyvíz minőségét teljesen átalakítja, úgy, hogy a tóból kifolyó vizet már nem kel] tisztított szennyvíznek tekinteni. Halastóban való utókezeléshez bizonyos arányú higító élővíz szükséges. Ennek mennyiségére még nincs megbízható tapasztalati adatunk, de valószínű, hogy biológiailag jól tisztított szennyvíz esetén 1:1, legfeljebb 1:2 arány megfelelő lesz. Ha nincs higító víz, valószínűleg a tóból kifolyó víz egy részének cirkuláltatásával is fenn lehet tartani a tó egészséges életét. Ez mindenesetre bizonyos energiafogyasztással jár. Csupán ülepítéssel tisztított szennyvíz bevezetése esetén 1 ha tófeliilet mintegy 2000 lakó utáni szennyvízzel terhelhető, kb. 0,5 m tómélység níellett. Ebben az esetben azonban mintegy ötszörös mennyiségű higító vizet kell hozzáadni. A homokszűrés, vagy a halastavas kezelés természetesen télen szünetel. Összefoglalás Az alföldi városok csatornázása sürgős feladat és célszerű a vízvezetéki hálózattal legalább egyidejűleg megvalósítani. Legtöbb esetben az egyesített csatornázási rendszer az előnyösebb, elválasztó, vagy részben elválasztó rendszer inkább csak a külső területeken. Kívánatos volna lehetővé tenni a kőagyagcsövek kiterjedtebb alkalmazását. Az aránylag kis laksűrűség (40—130 fő/ha) miatt az egy lakóra eső csatornahossz elég nagy (0,9—4,0 m/fő). A legtöbb alföldi befagodó kisvízi hozama oly csekély, hogy a Dunát és a még csatornázatlan Tiszát kivéve a városi szennyvizet háromszoros esős hígításig biológiai úton, ötszörös hígításig ülepítéssel, az ezen felüli menynyiséget rácson kell tisztítani. A nyári félévben a tisztított szennyvizet ajánlatos fertőtleníteni. ötszörös hígításon felüli vízmenynyiség túlfolyása az évi csapadékos órák mintegy 10—20 százalékában várható — ezt méréssel és további megfigyelésekkel még közelebbről ellenőrizni kell — és javasolható ezeknek tízszeres higításig esővízniedencében való iilepítése, illetve visszatartása. Alföldi városok csatornahálózatából a szennyvizet a legtöbb esetben — árvízkor mindig — csak szivattyúzással lehet a befogadóba juttatni. Átemelésre általában függőleges tengelyű körforgó szennyvízszivattyút célszerű alkalmazni. Átemelés előtt a szennyvizet rácson vagy aprítószűrőn (komminutoron) kell átvezetni. Sokszor közbenső átemelés is szükséges. Ezek a város belső területén szoktak lenni, ahol a rács tisztítása és a rácsszemét eltávolítása sok alkalmatlansággal jár. Homokos talaj miatt elválasztó rendszerű szennyvízcsatornánál is szükség van homokfogóra. A szennyvíztisztító berendezéseket egyesített rendszerű csatornázás esetén 20 százalékkal nagyobb biokémiai oxigénigény