Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Finály Lajos: Alföldi városaink szennyvízkérdése

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7 -8. sz. 2.97 S7FNNYVÍ7TTS7TÍT \ S Az alföld

i Városok csatornázása az ivóvizkérdés megoldásával egyU/J-Linil ± r ízjllűzjlllílű idejüleg sürgősen végrehajtandó feladat. Ehhez gyűjt össze értékes adatanyagot és nyújt tervezési irányelveket cikkében a szerző.. Alföldi városaink szennyvízkérdése* FINÍLY LAJOS A városok vízellátásának közületi megoldása csak félmunka, ha nem jár együtt a szennyvízelvezetés közületi megoldásával. A víz nemcsak nem fejtheti ki. szabadon hasznos működését, hanem még bajok forrásává is válhatik, ha elhasznált, szennyezett állapotában nincs hova elvezetni, önként felmerül a kérdés: vájjon szabad-e a közosatornázás létesítését a közületi vízellátás után sorolni, ha csak rövid időbeni eltolódással is, nem kell-e szükségesnek tartani ezek legalább is egyidejű megvalósítását, vagy ha ezt gazdasági szempontok nem engedik meg, nem előbb készítendő-e a csatornázás, mint a vízvezetéki hálózat! __ Ennek a kérdésnek az elbírálásánál a valóságos helyzetet kell szem előtt tartanunk. Nincs emberi település valamiféle vízellátás nélkül. Alföldi városainkban erre részben talajvízkutak, részben — és meglehetősen kiterjedt mértékben — artézikutak szolgálnak. Az artézikutak sok helyen valóságos kis vízvezetéki hálózatokat látnak el, amint ezt a vízellátás tárgyalásánál láttuk. Középületek legtöbbje, de sok magánépület is, kis házi vízellátó — hidrofóros — szivattyúteleppel van felszerelve. Van tehát máris — ha kezdetleges és_ tökéletlen formában is — részleges vízellátásuk, s a szennyvízelvezetés problémája a legtöbb helyen nemcsak felmerült, hanem tarthatatlan, sürgősen . szanálandó helyzetet teremtett. Pöcegödrök és kisderítők Népgazdaságunk modern alkotásai mind el vannak látva korszerű egészségügyi berendezésekkel. Az ezekből származó szennyvizek — nevezetesen a fekáliás szennyvizek — befogadására pöcegödrök semmiképpen sem alkalmasak. Ha ugyanis tömör fenékkel és falazattal készül, vagyis megfelel az egészségügyi követelményeknek, gyorsan megtelik, a sűrű időközökben szükséges ürítés és a tartalom elhelyezése pedig ugyanolyan nehezen megoldható és költséges feladattá válik, mintha nem is volna pöoegödör. Ha viszont a talaj alkalmasa fölös víz elszivárogtatására, s a pöcegödör szikkasztó kivitelben készül, a talajvizén keresztül veszélyes fertőzések okozójává válik, illetve a belső városi területen egymás mellé sűrűn tele* Előadta a Magyar Hidrológiai Társaság 1953. április 10-éri tartott központi előadóülésén. piilt épületek nagymennyiségű elszivárgó szennyvize a talajvizet mindennemű felhasználásra alkalmatlanná teheti. Azokban az alföldi városokban, ahol — többé-kevésbbé rendszertelenül — csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna vagy csatornahálózat épült, az ilyen csatorna közelében fekvő pöcegödrök túlfolyó vizét számos esetben egyszerűen bevezetik ebbe a csapadékcsatornába. Ennek a — természetesen tiltott és üldözött — gyakorlatnak veszélyei és káros következményei közismertek. Kisderítö alkalmazása, éspedig mechnikus rendszerű elszikkasztással, biológiai rendszerű — esetleg fertőtlenítéssel kiegészítve — csapadékvízcsatornába való bevezetéssel, első pillanatra követhető útnak látszik, de- csak akkor, ha magában silló épületekről, elszigetelt épületcsoportokról van szó. Alföldi városaink esetében ez sem megoldás. Városiasan beépült területen ez a gyakorlat a kisderítők nem kívánatos mértékű elszaporodására vezetne, amelyek kifogástalan szerkesztés és létesítés, valamint mintaszerű üzembentartás mellett is kellemetlen szagukkal megfertőznék a város levegőjét, a nagymennyiségű szennyvíz elszivárogtatása pedig a talajvíz szintjét károsan megemelheti és annak minőségét megrontja. A csapadékvízosatornáknak pedig nem az a hivatásuk, hogy ilyen nagymennyiségű szennyvizet vezessenek el, ha megfelelően tisztított állapotban is. De a valóságban ••— ki,sderítőknél — sohasem lehet „megfelelő" tisztítóhatásról, illetve „mintaszerű" üzemeltetésről szó. Ez még a közületi szennyvíztisztító berendezéseknél is csak a jövő reménysége. A műszaki, közegészségügyi és hidrológiai szempontokon kívül azonban népgazdasági szempontból sem kívánatos a kis derítőknek városok területén, tehát mindenképpen csak ideiglenes jelleggel való nagymértékű elszaporodása. Magukban véve i,s drágábbak, mint a közcsatornázás és központi szennyvíztisztítás együttvéve, éspedig mind a beruházási, mind az üzemköltségeket tekintve, de kárbavesző beruházást is képviselnek, mert a. közcsatornázás kiépültével a kisderítők üzemeltetését okvetlenül meg kell szüntetni, s ezzel nemcsak feleslegessé válnak, hanem a város további fejlődése során útban is lesznek, tehát el kell majd őket bontani. Ez újabb, további költséget okoz és a bontási anyag legnagyobb részében, sőt legtöbbször teljes egészében értéktelen.