Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Holló István: Alföldi városaink vízellátása

296 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Pinály L.: Alföldi városaink szennyvízkérdése Debrecenbe az ipartelepek egész sora ke- bomlik. Ennél a résznél nincsenek szivattyúk riil és ez nemcsak a város jellegét változtatja beépítve, hanem csak a pozitív artézi kút termajd meg, hanem a kétféle vízmű létesítésé- miészetes nyomása viszi a vizet az utcai köznek a tervét is előtérbe hozza,. Debrecen Győr- kutakhoz és az egyes házak udvarán levő kihoz viszonyítva természetesen hátrányban van, folyócsapokhoz. Ezeken a helyeken a házak mert nincsenek folyói. Az ország keleti részé- belsejébe a vizet nem vezetik be, tehát a vánek nagy természetátalakítási terve azonban rosi kényelmet szolgáló fürdőszoba és a vízfolyamatban van és ennek során a tiszalöki öblítése® W. C. ezekben a kerületekben nenr duzzasztómű elkészülte után a keleti, vala- tudott meghonosodni. mint a nyugati főcsatorna megépítésével egé- A magasnyomású és az alacsonynyomású #szen új lehetőségek nyílnak meg az ipari — hálózat napi vízszolgáltatása kb. egyforma, sőt esetleg az ivóvízellátás szempontjából is. azonban; törekedni kell arra, hogy a. magasMolnár Endre (6) egyik nemrég megje- nyomású hálózat erőteljes bővítésével az Allent tanulmányában közölt ábra alapján jól föld legnagyobb városának lakói jobban'legyelátható,. hogy a keleti és a nyugati főcsa- nek ellátva vízzel. Az újszeged! rész csak most torna mennyire megváltoztatja majd Alföl- válik komolyabb vízművé azáltal, hogy níegdünkniek azt a részét, amelv víz hiányában a épül az 500 m

3-es víztorony. Általában a fónagy nyári szárazságok idején majdnem siva- gyasztáshoz viszonyítva, kevés a szegedi vízmű tagi jellegű volt. Nem szabad figyelmen kívül tározó térfogata, úgyhogy a már említett maliagyni a Duna-Tisza csatornát sem, amely- gasnyomású hálózat bővítésén kívül még egy nek nyomvonalvezetésétől függően újabb te- nagyobb víztoronyra, van szükség, hogy a lepülések a felszíni vízkivételre alapított ipari- magasnyomású hálózat napi vízszolgáltatásávagy ivóvízmű megoldáshoz szintén közfelebb naik legalább 20%-a tárolható legyen. A csőkerülnek.-A duzzasztások és az öntözések ré- vezeték méretezése egyébként hidraulikailag vén a Tiszán és a csatornákban a, víz sebes- rossz. A legkisebb méret 40 mm, amely sokszor ségek és mennyiségek a jövőben erősen vál- változik 80 mm-rel, úgyhogy teljesen át' kell tozni fogaiaki és erre már a tervezéskor figye- majd

1 tervezni a hálózatot és 100 mm-nél kisebb lemmel kell lenni. csőátmérőt még az elosztó hálózatban sem szaDebrecenen kívül a hajdúsági városok had megengedni. Ipari víz szempontjából nincs sora, mint: Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, nagyobb probléma Szegeden, mert az Államazonkívül Büdszentmihály, a későbbiek során vasutak és a többi nagy vízfogyasztó kisebb Püspökladány, Füzesgyarmat stb. kerülnek külön vízmű révén közvetlenül a Tiszából nyeri közelebb az életet, fejlődést és felemelkedést a vizet. jelentő vízhez. Talán nem túl merész az az A továbbiakban foglalkozom Hódimezőállításom, hogy a hajdúsági, jászsági, kunsági vásárhely, Nyíregyháza, Békéscsaba, Hajdúés nagyalföldi városok színvonala, elsősorban szoboszló és az alföldi mezőgazdasági szoeiaa víz hiánya miatt — amely a vízvezeték és lista városok: Tűrkeve, Mezőtúr stb. vízvezecsatornázás hiányát is jelentette — maradt tékének kérdésével. Ezek közül a legjellemzőbb le a dunántúli városoktól. Komoly fürdők is Hódmezővásárhely esete és

1 ezért, ezt részletelétesülhetnek majd azokon a helyeken, ahol sen ismertetem. eddig erre nem is gondoltak. A csatornák vize Ezeken a felsorolt helyeken mindeddig nem majd tehermentesíteni fogja részben az ar- volt egységes, teljesen zárt veaetékrendszeres tézi kutakat és tervezőinket egészen újszerű vízmű. A dolgozók vízigénye azonban megvolt megoldásokra fogja indítani. és igyekeztek egyéni megoldásokkal segíteni a Igen érdekes típus Szeged Városának víz- hiányon. így alakultak az egyes artézi kutakra műve, melynek lényege a következőkben fog- alapított kúttársaságok tömegei, amelyeknek 1 alható össze: Szeged város vízvezetéke 1904- együttes költségeiből pl. Hódmezővásárhelyen ben épült és jelenleg egy magasnyomású, vala- feltétlenül már rég meg lehetett volna építeni mint egy alacsonynyomású részből áll. Az az egységes vízművet (5). Amennyire helyes előbb épült magasnyomású rész három telepe közkutakkal a Béltoky kartársunk által javaa város legbelső teriiletét látta, el pozitív ar- solt ú. n. törpe vízmüvek létesítése a kisebb tézi kutakra alapított vízműből. A kutak mély- községekben, annyira kell törekedni nagyobb sége 218—502 m-ig változik és vizének átlagos helyeken az egységes vízműre. Mit látunk ma hőmérséklete 29° C. A feltörő vizet két gyiijtő- Hódmezővásárhelyen? A jóval százon felüli kútba vezetik, amelyek egymás után vannak magán kúttársaság kútjai és vezetékei tönkrekapcsolva és a homokfogó szereipét, töltik be. mennek, mert: Vastalanító berendezésre itt nincs szükség. A 1. A kutak megfúrása legtöbbször nem gyüjtőkutakból a, három telep az 1000 m

3-es volt szakszerű. A helyi mesterek csak az olcsóvíztoronyba táplálja a vizet. ságra törekedtek, nem a lesrjobb rétegre telepíAz úgynevezett, alacsonynyomású rész, tették a kutat és a szűrőzés legtöbbször elamiely a városközponttól távolabb eső város- maradt. részeket látja el vízzel, 13 különálló, kisebb ter- 2. Az elvezető csövek mérete és anyaga jedelmű alacsonynyomású körzeti vízvezetékre nem volt jó. Félcollos ólomcsőtől kezdve két-