Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Almási János: Az utolsó évtizedben végzett, hajóüzemmel kapcsolatos hidromechanikai kutatások

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Almási J.: Hajóvontatási kísérletek 29 1. Táblázat az összellenállás és az effektív LE szükséglet számításához. m/sec í'm kg wo „. 1.825 Vrn kg «v kg «7s mf/ó y» m/sec V j,1,825 kg w r kg U'A kg Le EHP 1,20 1,882 1,395 1,650 0,232 9 4,64 16,4 3730 805 4 535 281 1,73 4,930 2,720 3,210 1,720 1 13 [ 6,68 31,8 7230 5950 13 180 1173 megrendeztek, a hajó súrlódási ellenállásának meghatározására a Schönherr-féle képletet aján­lották: 2R/QAV* = 0,0012 + 0,07 [^r] ^ + R súrlódási ellenállás o folyadék sűrűsége A nedvesített felület v közepes sebesség v kinematikai viszkozitás r kísérleti cső sugara L kísérleti cső hossza Ez a képlet a hamburgi méréseken alapszik, amelyeknél a külhéj súrlódást sima, lapos lemezre vonatkoztatták. Az indítványt elfogadták azzal a fenntartással, hogy nagyobb mértékű modellen ellenőrizni fogják a hamburgi mérések eredmé­nyeit. A sima külhéjsúrlódáshoz még érdességi pótlékot kell a hajó kiilhéja érdességi állapotának megfelelően hozzáadni. Ennek a pótléknak a nagysága a külhéj hegesztett, vagy szegecselt kivitelétől függ. A 2. ábra azt mutatja, hogy pl. | 1935 ! 1942 | 1947 \ I | 15.4 csomó, 15,7csomó, Alak­16 csomó/. szegecselt I. . - ellenallos j félig hegesztett Érdesség | hegesztett 2. ábra. Összefüggés a külhéj érdessége és a hajó sebessége között. A hullámellenállással az utolsó tíz évben a kutatók többízben foglalkoztak. A számítások egyszerű formáknál, nagyon keskeny (karcsú) ala­koknál, bizonyos egyszerűsítések mellett, a modell­mérésekkel minőségileg egészen jól megegyeztek, nagy sebességeknél azonban mennyiségileg nem voltak egészen megfelelőek. Az angol Havelock és Wigley, a francia Guilloton, a norvég Lunde és az orosz Fcdjajevszki elméleti számításokat vé­geztek. A számítás és a mérés között még fennálló különbségeknek az az oka, hogy a számításnál nem vették tekintetbe a trim és merülésváltozást, jóllehet ezek fellépnek a hajónál. Manapság tehát egy meghatározott hajóforma hullámellenállásának kiszámítására kielégítő szá­mítási eljárás még nincsen. A hullámellenállást mennyiségileg csak modellkísérletek alapján lehet megbízhatóan megállapítani. A gyakorlat számára fontos az áramvonalak kialakulásának mérése a legkedvezőbb függelékek meghatározása végett. A hajóformák gyakorlati meghatározásánál elsősorban azokat a legkedvezőbb méreteket kell eldönteni, amelyeknél a lehető legkisebb a hullám­ellenállás. E célra használják már 40 éve D. W. Taylor klasszikus kísérletekben szisztematikusan levezetett hajóformáit. Ezeket az utolsó 10 évben csupán bizonyos különleges vízijárművekre bőví­tették ki a kutatók. Másodsorban a hosszirányú vízkiszorítás­eloszlás jön számításba. Ez megfelelően éles hajó­W teljes 3000 mm 100 100 94 egy gyümölcsszállító hajónál a külhéj érdességé­nek csökkentése, mennyire növeli a sebességet. Általában megfigyelhető, hogy egy optimális hajóformánál sem a sima külhéjsúrlódás, sem az alakellenállás nem csökkenthető, csak az érdesség.

Next

/
Thumbnails
Contents