Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Szabó Pál Zoltán: A Mecsek karsztvízrendszere

Szabó P. Z.: A Mecsek karszt vízrendszere Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. 21f5 gű-e, vagy vízzáró agyagos padokkal van borítva. A mészkőösszletet környező, tápláló területet szintén szét kellett tagolni aszerint, hogy lemezes mészkövek, agyagpalák, alsótriász homokkövek, wengeni palák, vagy rháti homokkövek adják át a felszínen lefolyó vizüket a karsztos teriiletek felé. Víztározás szempontjából nagyon fontos az erdővel való fedettség, különösen az avarréteg vastagsága, továbbá, hogy ligetes, gyepes, vagy mezőgazdaságilag művelt, esetleg kopár területről van szó. Exponáltság szerint a szélnek való kitettség, tehát a párolgás egyik fő tényezőbe, függ ismét az erdővel való fedettségtől, ligetes, vagy kevés fás jellegMeg vagyok győződve arról, hogy ez a módszer nem fedi a valóságot, de mégis jobb, mint az egyharmados önkényes tagolás és eljárásunk tökéletesítésével, bizonyos műszeres megfigyelések beiktatásával, egyre inkább megközelíthetjük a helyes eredményűket. Ezirányú vizsgálataink összes eredményeit ismételt átkutatás, helyszíni megfigyelések továbbvitele, nem kevésbbé módszertani meggondolások után fogom közölni. Jelenleg tisztán ideiglenes értékként közlöm azokat a számsorokat, melyek a karsztos 'területen elnyelt vízmennyiségre vonatkoznak, anélkül, hogy figyelembe vennénk azt, hogy ebből mennyi lát 'ismét napvilágot, esetleg 0 1 2 3 4 km 1-100000 V//

A?ooono-3oonnn 7. ábra. 3. sz. térkép. tői. A fénynek, hőnek hatása a világtájak függvénye. Mindezek alapján átlagos évi mérleget igyekeztünk készíteni a párolgás, a lefolyás és elnyeletés szempontjából. Végül szerkezeti korrekciót is alkalmaztunk, mely szerint a kőzetek erősen tört szerkezetét és a viszonylag épebb részleteit küLönböztettük meg a víz befogadásának mértéke szempontjából. Ugyancsak korrekcióban vettük figyelembe a vertikális tagoltságot is. Mindezek szerint a jellegzetességeket kiemelve, a területet 35 .főrészre bontottuk fel, majd az egyes részeket ismét felbontva, összesen 27 részre tagoltuk szét a Nyugati Mecsek karsztos területét, a fedett karszt-területet és a nem karsztos, de magasabban fekvő szomszédos területeket, melyekről a vizek áthúzódnak a mészkőösszletre. A módszer becslésen alapult, a felsorolt értékeket ± 10-es értékkel egymással kapcsolatban megbecsültük és az így nyert számsorra támaszkodva ugyancsak becslésen alapuló százalékos vízfelvételi, elnyelési értéket igyekeztünk megállapítani. osak pár kilométeres földalatti út megtétele nyomán. (Lásd: 2. táblázat!) Az idevágó térképen közlöm a már említett 27 különböző vízháztartásé területet. Megadom ezeknek rövid jellemzését is. (2. sz. térkép.) A harmadik térképért, (7. ábra) a második sz. térkép beosztása szerint a km

2-enként elnyelt víz évi átlagos értékét szemléltetem, Ez a számítás tehát 1932—3951 közti évi átlagos csapadékmennyiségen alapszik. Az egész terület megközelíti a 110 km

2-t. Erre lehullott az 1932—1941 esztendők évi átlagában — tehát a csapadék dúsabb időszakban — 83 548 690 m

3 víz. Ez évi 763 mmnek felel meg. 3942—1951 között — tehát a szárazabb időben — lehullott évi 66 615 040 m

8 csapadékvíz, mely évi 608 mm-es átlagot jelent. 1932—1953-is: 689 mm-es évi átlaggal a területre évi 75 534 337 m

3 csapadékvíz esett. A tájrészek földrajzi helyzetéből eredő korrekcióval ez a mennyiség 76 638 338 m

3-re emelkedik. Ebből — a fenti sorozatos becslés segítségével — mélybej utott víznek évi átDHH] 100000-200000 \=

\.mnon-4nnnnn W=^400000-500000 m

3/km

2