Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Donászy Ernő: Az erdészeti limnológia alapjai

f]^ Donászy E.: Az erdészeti limnológia alapjai Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. S2. Amikor az erdészeti édesvízkutatással összefüggő problémákat áttekintettük, számos olyan kérdést érintettünk, ami nem a limnológia területére esik. Foglaljuk röviden össze, mi lényegében az erdészeti limnológia sajátos feladata: 1. mindaz, ami a limnológiáé általában, az erdei vizek fizikai és kémiai sajátságainak (kémiai összetétel, pH, oxigénviszonyok, átlátszóság, a fény behatolása) és az erdei vizek áramlásának, mozgásának vizsgálata. Az erdei vizek termelő, fogyasztó és elbontó szervezeteinek vizsgálata. A tápláléklánc, termelésbiológiai kérdések, kölcsönhatások, 2. mindezeken felül az erdei tájjal, talajjal összefüggő limnológiai kérdések, az erdei vizek kapcsolata a talajvíz, a talaj élővilágával, az erdei növényzettel, mint környezettényezővel, az erdei növényszövetkezetek kialakulására gyakorolt hatásával, az erdő élővilágának vízellátása, továbbá számos erdei termelési ágnak a limnológiával kapcsolatos kérdései. És számos olyan feladat, amit most még nem is látunk. A munka kiépítése és megszervezése terén az első feladat az erdei édesvizek megismerése és azok típusainak megállapítása, mind az erdők tájjellegei, mind az erdők növényszerkezetei szerint, mind pedig azok kémizmusa, geológiai viszonyai és élővilága szerint. A feldolgozás feladata tehát elsősorban felvételezés, a következő lépés a tanulmányozás, kiértékelés: 1. az erdei vizek hatása környezetükre, az erdei talajra, növény- és állatvilágra, 2. az erdei vizek hasznosítása (források, patakok, tavak), erdei tógazdaságok, 3. az erdőgazdaság (erdősítés, fakitermelés) területén az eredmények hasznosítása. A felvételező munkában még az erdőterület vízzel borítottságának állandó, vagy időszaki jellegét is figyelembe kell vennünk. Egybe kell vetnünk a meteorológiai adatokkal. Alkalmas területen mintaszerű limnológiai feldolgozást kell végeznünk és ezzel a munkával egyúttal sajátos módszerét is kell kidolgozni az erdészeti limnológiának. Ennek a munkának haszna a következőkben foglalható össze: 1. tudományos értéke nagy, mert — mint az egyik kérdésnél említettem, a legmagasabbrendű ökológiai kutatás, 2. az erdőtelepítés, erdőgondozás, vadgazdaság, erdészeti iparágak, erdei haltenyésztés stb. számára tudományos alapot ad a vízzel kapcsolatos kérdéseket illetően, 3. az erdőkárok, erdőpusztulás megelőzésének esetleges lehetőségét is megmutatja a rendszeres kutatómunka, 4. számos vonatkozásban még be sem látható, milyen eredményeket hozhat. Ezzel a vázlatos képpel, melyet az erdészet és az édesvízkutatás kapcsolatáról rajzoltam, jelen tanulmányomban kitűzött célt, azt hiszem, elértem. További feladatunk mindennek hasznosítása és részletes kidolgozása. Ha ezzel a néhány gondolattal előrevittem erdőgazdaságunk fejlődését és az édesvízkutatás számára új távlatokat sikerült megmutatni, akkor érdemes volt tanulmányomat megírni. IRODALOM Brandt A.: Untersuchungen im Baumhöhlengewássern auf Fagus silvatica. Archiv für Hydrobiologie, 1934. B. 27. 546—563. Brandt A.: Temperaturschwankungen in kleinen Waldgewassern. Archiv fiir Hydrobiologie, 1936. B. XXX. 132—141. Maler, K.: Zur Kenntnis der Buchenhöhlenfaiina. Archiv f. Hydrb., 1938. B. 33. 388—400. Pavisic,'V.: Über die Ökologie der Baumhöhlenmuckenlarven in Jugoslavieri. Archiv für Hydrb., 1938. B. 33. 700—705. Raabe, E.—W. Auswirkungen der Kahlschlage auf den Wasserhaushalt im Gebiet der ostholsteinischen Seen. Archiv. f. Hydrobiologie, 1949. 43. 21—35. Thienemann, A.: Wasserstandschwankungen im Garrensee, Pinnsee und Drewitzer See 1931—1944. Archiv f. Hydrb. 1949., 43. 1—20. Varga L.: Ein interessanter Biotop der Biozönose von Wasserorganismen. Biol. Zentralblatt., 1928. Vásárhelyi I.: A rák életmódja, fogása, elterjedése ós telepítése. Budapest, 1943. Die Grundsiitze dor Forst-Limuologie Ernst Donászi Der Verfasser untersucht im Rahmen des Wasserhaushaltes der Natúr die Wasserspeicherungsfáhigkeit und Wichtigkeit der Wiilder und Waldkultur im Spiegel der Naturveranderungs-Arbeit des Menschen. Wáhrend dieser Untersuchung versucht er auf die in/.wischen schon formell ausgebildete Forschungsmethodische Limnologie und auf die Verfahren der SüsswasserWissenschaften gestützt, das Leben des Wassers zu verbinden, da aúch der Wald, infolge seines geschlossenerem Charakters eine höhere Lebenseinheit bedeutet, ebenso wie bei den Seen. Die Studié des Verfassers ist von zusammenfassenden Charakter. Sje untersucht durch Aufwerfen allgemeinie Probleme auch Teilfragen. Er stellt dabei fest, dass der forstwirtschafliche Siisswasserforschung in der Aufschliessung des Wasserhaushaltes des Waldes resp. der beforsteten Gebiete, bei der Feststellung der mittelbar und unmittelbar vorkommenden Wasservorrate, in der gelenkten Wasserverwertung, als auch in der rationellcn Wasserwirtschaft von grosser Bedeutung ist. Am Schluss seines Studiums befasst sich der Verfasser mit der Frage der Organisierung und des Aufbaues der forstlichen Limnologie und weist auf die weiteren Aufgaben hin. Die wesentlichsten Gesichtspuhkto der Untersuchung sind : nach Typisierung des Waldes die Aufnahme der Gegende, die Berücksichtigung der WaldWásser und chemisch biologische Aufarbeitung derselben, die Fragen der Wasserversorgtheit in einer Periode von 1 Jalír, Umgebungsstudien, das Studieren der örtlichen Probenahme bezüglich Wasserwirtschaft und Wasserverwertung, die Ausarbeitung einer wissenschaftlichen Methodik den praktischen Ansprüchen górnass.