Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

Papp Sz.: Mesterséges védőréteg csövekben Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 13$ formában már az eredeti összetételű víz hatására is tovább folytatódik. Általában a vegyi anyagok hatására képződő rozsdából és kalciumkarbonátból álló réteg eleinte gyakran kissé laza, de a furatból feltörő víz hatására később kristályossá alakul át és ilyenkor szilárd, egyenletes kérget alkot, melynek még csekély mészre agresszív széndioxid tartalom mellett is kellő ellenálló képessége van. A vegykezelést 1949. október—november havában végeztem el. Hogy azóta a védőréteg már tömör kristályossá alakult, bizonyítja az a vizsgálat, melyet 1952. október 29-én végeztem, és amely szerint a kút vizének vastartalma 0,18 mg/l-re csökkent le. Ezen módosított gyors eljárással a kút eredeti vízhozamának a legkisebb mértékű csökkentése nélkül sikerült a kutat az időelőtti tönkremeneteltől megvédeni és ezáltal lehetővé tenni, hogy a költséges facsövezés mellőzhetővé vált. A kb. 1 tonna vegyi anyagnak és a napszámbérnek költségei még az ötödrészét sem tették ki a facsövezés költségeinek. Mivel hazánk fúrt kútjainak túlnyomó része vasra agresszív vizet szolgáltat és ezért élettartamuk a csőkilyukadás következtében erősen korlátolt, ezért módosított eljárásomnak, mellyel a mesterséges védőréteg aránylag rövid idő alatt a csövek belső falazatán kiképezhető, nagy gyakorlati jelentősége van. Eljárásommal tehát a fúrt kutak vastartalma csökkenthető, élettartama pedig lényegesen megnövelhető. IRODALOM 1. Tillmans I. ós Klarmann B. Ztschft. f. Unters. d. Nahrungsmitteln, 1919. 38., 1. oldal. 2. Haase L. W. Vom Wasser, 1935., X. 186. oldal. 3. JendrassiJc Aladár: Magyar Mérnök ós Építész Egylet Közlönye, 1939. 43—44. szám. (Folytatás a 128. oldalról) rabló, sok ügyességet és tapasztalatot igénylő munkát kell elvégezni, hogy az iszap (láp) a betegen a legjobb hatását fejthesse ki. W. Kempf a reumás megbetegedések gyógyfürdővel való kezeléséről ír. A fürdőmód kiválasztásánál különösen ügyelni kell a beteg reakcióképességére. Vannak gyenge •és erős rekacióra hajlamos betegek. A különböző fürdőformák megítélésénél egyedül a tapasztalatra vagyunk utalva. A szerző ismerteti a különböző reumatikus betegségi formákat és azok gyógyfürdőbei való kezelését. W. Kláris a Kneipp-kúrát ismerteti, mely nem hidegvizes gyógymódot jelent, hanem olyan kezelési módot, ameíy minden természetes ingert felölel : hideget, és meleget, fényi; és levegőt, vizet ós természetes orvosságot éppen úgy, mint a hamisítatlan élelmiszert. Az értekezésből megismerjük a természetes gyógymódok történeti fejlődését és a Kneipp-kúra hatásmechanizmusát. G. Kleinschmidt az éghajlati gyógyhelyek jelentőségét tárgyalja. Különösen a nehéz testi munkát zárt helyén végző dolgozóknál szükséges, hogy kedvező klimatikus viszonyok között a megszokott környezetből kikapcsolódva orvosi felügyelet mellett testi ós lelki •erejüket visszanyerjék és így térjenek vissza munkahelyükre. A N. D. K.-ban az egészségügyi szervezet, a szociális biztosítás és az FDGB gondoskodik arról, hogy a szállás, jó ellátás és orvosi gondozás biztosítva legyen. A szerző felsorolja azokat a légzőszervi és egyéb betegségeket, amelyek gyógyítására a klimatikus gyógyintézetek különösen alkalmasak. H. Tichy az éghajlati gyógykezelés jelentőségét tárgyalva megállapítja, hogy nemcsak az ipari dolgozók és a bányászok élnek kedvezőtlen klimatikus viszonyok között, hanem a szellemi dolgozók is érzik a zárt helységben lévő elhasznált levegő káros hatását. Németország földrajzi fekvése következtében gazdag magas- és középhegységekben, erdő dombvidékekben ós tengeri fürdőkben. Haeberlin és Pfeiderer nyomán ismerteti a német tengerpart gyógytényezőit, valamint a közép- és magas hegységek gyógyhatását. H. G. Koch a gyógyhelyek bioklimatikus viszonyairól ír. Általában minden klímát, amelyben élet folyik, bioklímának neveznek. Szűkebb értelemben a bioklimatológia azzal az időjárással foglalkozik, amelyben az •ember él és különösen az időjárásnak ós az éghajlatnak az emberi szervezetre gyakorolt fiziológiai hatását vizsgálja. A meteoropatológia az időjárás és a betegségek kérdéskomplexumát tágyalja. A szerző ezen fogalommeghatározások után a X. D. K. bioklimatikus viszonyait ismerteti. K. Wendel-Stapff értékezésében a balneológia és a homöopathia kapcsolatát fejtegeti. Homöopathia nagyon kis gyógyszeradaggal történő betegkezelést jelenti. A gyógyforrások a hatásos alkatrészeket nagyon kis mennyiségben, úgynevezett ,, homoöpathiás" adagokban tartalmazzák, innen származik a homöopathia és a balneológia kapcsolata. A szerző ezen kapcsolatot több szakemberre hivatkozva részletesen kifejti, hangsúlyozva, hogy minden gyógyforrás a természet által alkotott sajátságos, egyedi természetű összetett test. A. Kukowka a gyógyfürdők ós gyógyhelyek táplálkozási' és diétakérdóseit tárgyalja a következő pontok szerint : 1. Mennyiségi és minőségi táplálék a gyógyfürdőkben és gyógyhelyeken. 2. Álap (standard-) élelmezés bevezetése a gyógyfürdőkben a gyógyforrások tulajdonságainak megfelelően. 3. A különböző betegségcsoportoknak megfelelő speciális diéta a gyógyfürdőkben ós gyógyhelyeken. Végeredményként megállapítja, hogy a standard élelmezést és a speciális diétát szívbetegek részére is minden gyógyfürdőben és gyógyhelyen azonnal be kell vezetni. A könyv második része az alábbi táblázatokat tartalmazza : 1. A gyógyforrások, gyógyfürdők, tengeri fürdők és éghajlati gyógyintézetek abc szerint rendezett, táblázatos jegyzéke. A táblázaton feltüntették az illető hely jellegét, gyógytónyezőjét, gyógyberendezésót, gyógyjavaslatát gyógykezelést, idényt, az ágyak számát és a felvilágosítás helyét. 2. A gyógyforrások és gyógyfürdők felsorolása, ós jellegük szerinti beosztása. A Kukowa az előszóban megjegyzi, hogy az ismertetett fürdőkönyv nem tankönyv vagy kézikönyv. Nem tartalmazza az egyes gyógy- és üdülőhely geológiai és klimatológiai viszonyait, nem közli a gyógyforrások vízhozamát, hőmérsékletét és kémiai elemzését. A fürdőkönyv csak céljának — a balneológia iránti érdeklődés felkeltésének —- akart megfelelni. Ezt a célját el is érte. Cziráky József